EUB: Magyarország és Csehország uniós jogot sértett az ügyvéd nélküli kihallgatásokra vonatkozó szabályozásával

Magyarország és Csehország megsértette az európai uniós jogot azzal, hogy jogszabályaik általános jelleggel lehetővé teszik a gyanúsítottak ügyvédjük távollétében történő kihallgatását, amennyiben a jogi képviselő egy meghatározott határidőn belül nem jelenik meg – mondta ki csütörtökön közzétett ítéleteiben az Európai Unió Bírósága.

A luxembourgi székhelyű testület az Európai Bizottság által indított kötelezettségszegési eljárás hozott döntésében megállapította, hogy a két ország szabályozása ellentétes a büntetőeljárás során igénybe vehető ügyvédi segítséghez való jogról szóló uniós irányelvvel.

A magyar jogszabályok értelmében a gyanúsított kihallgatása ügyvédje távollétében is megkezdhető, ha a jogi képviselő az őrizetbe vételről szóló értesítést követő két órán belül nem jelenik meg. Csehországban ez a határidő az őrizetbe vételtől számított 48 óra, de a kihallgatás akkor is megtartható, ha az ügyvéd nem érhető el.

Az uniós bíróság hangsúlyozta, hogy a gyanúsítottaknak és a vádlottaknak joguk van ahhoz, hogy ügyvédjük jelen legyen és hatékonyan részt vegyen a kihallgatásukon. Ez főszabály szerint az ügyvéd személyes jelenlétét jelenti.

A testület emlékeztetett arra, hogy az uniós irányelv kimerítően felsorolja azokat a kivételes körülményeket, amelyek indokolhatják az ideiglenes eltérést az ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogtól. A magyar és a cseh szabályozás azonban általános jelleggel teszi lehetővé az ügyvéd nélküli kihallgatást, anélkül is, hogy az irányelvben meghatározott kivételes okok valamelyike fennállna.

A bíróság arra is rámutatott, hogy az irányelv célja a tisztességes eljáráshoz való jog egységes szintű biztosítása az Európai Unióban, valamint a tagállamok büntető igazságszolgáltatási rendszerei közötti kölcsönös bizalom erősítése.

Magyarország esetében a bíróság további jogsértést is megállapított. Az Európai Bizottság ugyanis azt is kifogásolta, hogy a magyar jog nem tartalmazza az ügyvédi segítségről történő lemondásra vonatkozó uniós követelményeket.

A bíróság szerint bár a magyar jog az ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogot elidegeníthetetlennek tekinti, a gyanúsítottak és vádlottak dönthetnek úgy, hogy nem élnek ezzel a jogukkal. Ez a helyzet a jogról való lemondáshoz hasonlítható, amelynek feltételeit az uniós irányelv külön részletesen szabályozza.

Mivel Magyarország ezeket a részletszabályokat nem ültette át megfelelően nemzeti jogába, ezen a ponton is megsértette az uniós irányelvet.

Az bíróság ezért mindkét ügyben teljes egészében helyt adott az Európai Bizottság keresetének, és megállapította, hogy Magyarország és Csehország nem teljesítette az uniós jogból eredő kötelezettségeit.