„Lehet, hogy büntetőfeljelentést teszek” – Videóriportunk nyomán helyreállították a fűtést a kecskeméti kórházban

Csütörtök reggelre helyreállították a fűtést a kecskeméti megyei kórház érintett épületében, miután a Népszabadság videóriporton járt a helyszínen – erősítette meg lapunknak az intézmény főigazgatója. Óváry Csaba, a Bács-Kiskun Megyei Oktatókórház főigazgatója elmondta: a javításhoz további hat embert mozgósítottak, akik az éjszaka folyamán elvégezték a szükséges munkát. A főigazgató szerint a javítás felgyorsulásában szerepe lehetett a Népszabadság helyszíni forgatásának is.

Mint fogalmazott, „nyilván annak a fölhajtásnak köszönhetően”, hogy munkatársaink kamerával járták körbe az épületet, és dokumentálták a helyzetet, végül összeszedtek még hat embert, és éjszaka megcsinálták a fűtést. A probléma ezzel azonban nem zárult le teljesen: a főigazgató szerint a történet következő része „még ott lóg a fejünk fölött”. Vagyis a fűtés helyreállítása önmagában nem jelenti azt, hogy az épület műszaki problémái végleg megoldódtak.

– Ha nagyon elegem lesz már belőle, akkor lehet, hogy büntetőfeljelentést teszek a rendőrségen ismeretlen tettes ellen, mert azt gondolom, hogy a közfeladat ellátásához nem kapjuk meg a feltételeket – mondta még ott jártunkkor Óváry Csaba a Népszabadságnak. A főigazgató nem egyszerűen egy elhúzódó javítás miatt háborodott fel. Azt kifogásolta, hogy miközben ő felel a betegek biztonságos ellátásáért, az ehhez szükséges műszaki feltételek biztosítására nincs semmilyen közvetlen ráhatása. A kórházak üzemeltetését ugyanis központosították: a karbantartás és a javítások megszervezése a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) feladata. Kecskeméten a külső üzemeltetési szervezettel való együttműködés éppen élesben vizsgázik.

Fotó: Népszabadság

Augusztusban történt a csőtörés, októberben kezdődött a javítás

– Augusztus elején, tehát jó sok hónappal ezelőtt egy csőtörés kapcsán kiderült, hogy az „A” épületünkben nem lesz fűtés, ha azt nem javítják meg. Időközben eltelt az augusztus, a szeptember, ahogy már októbernek is a fele – idézte fel Óváry Csaba. Szerinte a problémát folyamatosan jelezték a KEF-nek, és többször figyelmeztettek arra is, hogy a fűtési szezon kezdetére működőképessé kell tenni a rendszert. – Október 14-én jelent meg az első ember, aki széttárta a karját, és elkezdett ígérgetni, hogy jó, akkor ezt megcsinálják péntekig, vagy legkésőbb hétfőre. Hétfőn avval szembesültünk, hogy természetesen most sem készült el a fűtés – mondta Óváry Csaba. Az újabb, október 16-án kapott ígéret még hétvégi munkavégzésről és október 19-i fűtésindításról szólt. A hétvégi munkavégzés azonban elmaradt. Október 20-án, kedden mindössze három ember – két gépész szakember és egy segédmunkás – dolgozott a helyreállításon. A kazánháznál szükséges munkák ekkor még el sem kezdődtek.

A kórház 70 olajradiátort vásárolt, további húszat az intézmény irodáiból szedett össze és állított üzembe a betegszobákban. Igaz, ezek használata sem oldja meg a problémát, mert az elektromos hálózat olykor már nem bírja el a működtetésükkel járó terhelést. További kétmillió forintért ágyneműt rendeltek, a műtétekhez pedig csaknem hárommillió forintért szereztek be betegmelegítő matracokat, takarókat és infúziómelegítőket.

Műtőkben 16,5 fok, a kórtermekben olajradiátorok

Az érintett „A” épületben működik többek között a szülészet-nőgyógyászat, az újszülött- és koraszülöttellátás, a gyermekgyógyászat, a kardiológia és az invazív kardiológia, valamint több más szakma részlege. Az épületben 312 fekvőbetegágy, 22 koraszülött- és 54 újszülötthely van. Október 20-án 213 felnőtt beteget, 19 koraszülöttet és 26 újszülöttet ápoltak itt, összesen 258 pácienst. A kórház korábbi közlése szerint az éjszakai órákban a kórtermek hőmérséklete 17-19 Celsius-fokra is csökkenhetett. Az október 20-án reggel hat órakor rögzített adatok már kedvezőbb kórtermi hőmérsékleteket mutattak: a legalacsonyabb mért érték 20,6 fok volt. A műtőkben azonban ugyanakkor 16,5 és 19,1 fok közötti hőmérsékletet mértek, a leghidegebb a szülészeti műtők egyike volt. A beavatkozásokat ezért szükség esetén a központi műtőbe szervezik át. Az intézmény közlése szerint eddig sem műtétek elhalasztására, sem betegek áthelyezésére nem volt szükség.

– Mit lehet csinálni? Természetesen az egészségügyben mindenki kreatív, mert az elmúlt időszak semmi másról nem szólt, mint a katasztrófaorvoslásról – fogalmazott a főigazgató. A betegellátást tehát egyelőre sikerült fenntartani. Csakhogy a kórház munkatársainak olyan feladatokra kell energiát és pénzt fordítaniuk, amelyekre működő központi fűtés mellett nem lenne szükség.

Óváry Csaba Fotó: Népszabadság

Az egész kórház fűtése is veszélybe került

A teljes kórházi telephely fűtéséhez két fővezetéki szivattyú tartozik: az egyik üzemi, a másik tartalék berendezés. A tartalék szivattyú hónapok óta szétszerelt állapotban van, a működőnél pedig jelentős szivárgás kezdődött. „Ha az a második szivattyú megáll, akkor a teljes kórházi telephely fűtési ellátása kerül veszélybe, illetve szűnik meg” – figyelmeztetett a műszaki vezető. Vagyis, miközben az „A” épületben egy augusztus óta ismert hibát sem sikerült elhárítani, a telephely fűtési rendszerének egy másik kritikus pontján sincs működő tartalék. (A kórház közvetlenül a forgatás után arról tájékoztatta lapunkat, hogy a KEF időközben november 10-i határidővel ígéretet tett a szivattyú biztosítására. Az intézmény tájékoztatásából ugyanakkor nem derül ki, hogy a november 10-i határidő a berendezés leszállítására vagy már a beszerelésére és üzembe helyezésére vonatkozik-e – a szerk. )

A kórházigazgató nem rendelheti meg a javítást

A kórházak műszaki üzemeltetésének központosítása 2023-ban kezdődött, majd 2024 januárjától további intézményekre terjedt ki. A rendszerben a KEF szervezi a létesítmények fenntartását, a feladatok jelentős részét pedig külső szolgáltatók végzik. A központosítással az akkori kormányzat egységesebb, gazdaságosabb működést és hatékonyabb beszerzéseket ígért. A kecskeméti történet azonban éppen a konstrukció egyik legnagyobb kockázatát mutatja: a hiba következményei helyben jelentkeznek, miközben az elhárításhoz szükséges döntések és a szerződéses intézkedések máshol születnek meg. Óváry Csaba szerint, ha augusztusban saját hatáskörben rendelhetik meg a javítást, a kórház költségvetéséből megoldhatták volna a problémát. A központi rendszerben viszont a kórház vezetője legfeljebb csak sürgetheti a munkát. Amikor arról kérdeztük, panaszt tettek-e a KEF vezetésénél, így válaszolt: – Folyamatosan üvöltünk velük, bár nem tudom, ez panasznak számít-e.

Fotó: Népszabadság

A főigazgató szerint az orvosok és az ápolók is folyamatosan kénytelenek olyan műszaki és szervezési hiányosságokat ellensúlyozni, amelyeknek nem lenne szabad az egészségügyi ellátás mindennapjaihoz tartozniuk. Úgy vélte, a szakdolgozók megtartásáról szóló vitában nem elegendő kizárólag a béremelésekről beszélni. A megfelelő munkakörülmények hiánya is hozzájárul a kiégéshez, különösen akkor, ha az egészségügyi dolgozók olyan helyzetekbe kerülnek, amelyeket szakmailag vagy erkölcsileg elfogadhatatlannak tartanak. A kialakult állapotot Óváry Csaba főigazgató egy bántalmazó kapcsolathoz hasonlította, amelyben a kórházak dolgozóitól állandó teljesítményt várnak el, miközben a munkájukhoz szükséges feltételeket nem biztosítják megfelelően.

Több százezer hibabejelentés, elhúzódó javítások

A KEF működésével kapcsolatos panaszok nem új keletűek. A Magyar Kórházszövetség 2025. áprilisi kongresszusán Bodó Attila Pál, a KEF főigazgató-helyettese arról beszélt, hogy 2023 júliusa és 2025 márciusa között csaknem 340 ezer hibabejelentés érkezett a szervezethez. A 2024-es munkanapokon átlagosan 665 bejelentést fogadtak, munkaidőben 47 másodpercenként egyet. Bodó azt is elmondta, hogy a kórházi infrastruktúra rendkívül rossz állapotban került hozzájuk. Példaként említette, hogy 2023-ban 1660 liftből 400 volt működésképtelen, számukat 2025 áprilisára 89-re sikerült csökkenteni. Egyes javítások ugyanakkor a szükséges alkatrészek beszerzése miatt akár 10-12 hétig is elhúzódhatnak. A bejelentések nagy száma ugyanakkor íönmagában még nem bizonyítja, hogy a központosított rendszer rosszabbul működne, mint a korábbi. Azt azonban jól érzékelteti, mekkora feladatot próbálnak egyetlen szervezeten keresztül irányítani. A kórházvezetők korábban arra is panaszkodtak, hogy a rendszer nem különíti el megfelelően a sürgős és a halasztható feladatokat. Pedig az egészségügyben nem azonos súlyú egy elromlott irodai berendezés és egy műtő vagy betegosztály működését veszélyeztető meghibásodás. A kecskeméti esetben ráadásul nem váratlan, egyik napról a másikra bekövetkezett üzemzavarról van szó. Az augusztusi csőtörés után hónapok álltak rendelkezésre a fűtési szezonra való felkészüléshez.

A legnagyobb szolgáltatónak milliárdokkal tartozik az állam 

A központosított kórházüzemeltetés másik sérülékeny pontjára a B+N Magyarország Kft. pénzügyi helyzete világít rá. A B+N, illetve jogelődje több százmilliárd forint értékű állami megbízásokat nyert el a kórházak takarítására és műszaki üzemeltetésére. A vállalat a magyar kórházak jelentős részében lát el ilyen feladatokat. Október közepén a Magyar Hang számolt be a társaság pénzügyi nehézségeiről. A B+N közleményben erősítette meg, hogy az áprilisi választásokig közel 20 milliárd forint kifizetetlen követelése halmozódott fel az állammal szemben. A vállalat szerint a választások után az új minisztériumok felállása és a KEF belső átalakulása miatt az adminisztratív és pénzügyi folyamatok tovább lassultak, így a tartozás is nőtt. A B+N ugyanakkor tagadta, hogy eladásra ajánlotta volna fel magát az államnak, és azt is közölte, hogy a KEF időközben megkezdte a tartozások rendezését. A társaság állítása szerint a cégcsoport pénzügyi helyzete stabil. A Magyar Hang beszámolója alapján az Országos Kórházi Főigazgatóság is értesült a pénzügyi problémákról, és az egészségügyi tárcával együtt intézkedési javaslatot készített arra az esetre, ha a szolgáltató nem tudná teljesíteni a feladatait. A B+N kifizetetlen követelései és a kecskeméti javítás elhúzódása között ugyanakkor jelenleg nincs bizonyított közvetlen kapcsolat. Nem tudni, hogy a helyszíni munkavégzés késedelmét mi okozta: a pénzügyi problémák, a megrendelési és engedélyezési folyamatok, vagy éppen alvállalkozót nem találtak a feladatra. Az állami kifizetések késedelme azonban nemcsak a B+N működését nehezítheti meg, hanem a neki dolgozó alvállalkozókat is bajba sodorhatja.

Fotó: Népszabadság

A verseny és az átláthatóság miatt is bírálják a KEF-et

A központosított rendszerrel kapcsolatban nemcsak a kórházi hibaelhárítás lassúsága vet fel kérdéseket. A B+N több százmilliárdos állami megbízásai kapcsán a 444 korábban több személyi kapcsolatot is feltárt a vállalat és a közbeszerzéseket lebonyolító KEF között. Horváth Gábor, aki 2022 novemberéig 12 éven át a B+N üzemeltetési üzletágát vezette, 2023 júliusában a KEF új egészségügyi létesítményüzemeltetési igazgatóságának élére került. Kilenc nappal később hirdették ki, hogy a B+N nyerte el a kórházak üzemeltetésére kiírt, 400 milliárd forintos keretszerződést. A 444 azt is feltárta, hogy Horváth Gábor és a KEF akkori főigazgatója, Demény Ádám felesége egyaránt a B+N-hez kötődő munkát végzett. A vállalat szerint egyikük sem állt közvetlen alkalmazásában, és feladataik nem érintették a KEF szerződéseinek teljesítését. Mind a KEF, mind a B+N azt állította, hogy betartották az összeférhetetlenségi szabályokat. A Transparency International Magyarország szakértője ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy Magyarországon hiányos az összeférhetetlenségi helyzetek ellenőrzése, és általános szabályozás sem korlátozza a magáncégek vezetőinek közvetlen átkerülését az állami döntéshozói pozíciókba. A szervezet a B+N közbeszerzéseinél több korrupciós kockázatra utaló figyelmeztető jelet is azonosított, ezek azonban önmagukban nem bizonyítanak jogsértést.

A KEF átalakításának szükségességét már a kormányzat is elismerte. Kármán András pénzügyminiszter szeptember elején, a KEF főigazgatói posztjára kiírt pályázat bejelentésekor arról beszélt, hogy a szervezetet korábban jogos kritikák érték az egyoldalú közbeszerzések, a jelentős túlárazások, a versenykorlátozás és a részrehajlás miatt. A miniszter szerint a KEF átalakítása a költségvetési megtakarítások szempontjából is alapvető fontosságú. Az egészségügyi tárca vezetése ugyancsak felvetette, hogy a kórházi beszerzések és a műszaki fenntartás egyes feladatai kerüljenek vissza az egészségügyi ágazat irányítása alá. A változtatásról azonban még nincs végleges döntés. A kérdés nem egyszerűen az, hogy központilag vagy helyben olcsóbb-e megszervezni a karbantartást, hanem az is, hogy ki jogosult azonnal intézkedni, ha egy meghibásodás már a betegellátást veszélyezteti, és ki viseli a felelősséget, ha a javítás elmarad.

A KEF nem válaszolt

A Népszabadság a kecskeméti fűtési probléma miatt megkereste a KEF-et. Többek között arra voltunk kíváncsiak, miért nem sikerült az augusztus óta ismert hibát a fűtési szezon előtt elhárítani, mikor rendelték meg a munkát, ki felel a késedelemért, és mikorra állhat helyre a fűtés. Kérdéseinkre négy napja nem érkezik válasz.