Fürcht Pál szerint Varga Judit nem tudott a végrehajtási visszaélésekről, zárt ülésen is meg akarják hallgatni

Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) volt vezetője nyilatkozatában igen kevés nevet említett, mondván a Schadl-Völner-ügyben számos minősített adat szerepel, így azokat csak zárt ülésen tudná elmondani, már ha kap felmentést a titokgazdától. A volt főügyész szerint a meghallgatás előtt nem kapott ilyen felmentést, de még a titokgazdát sem akarta nyilvánosan megnevezni mivel abból is lehetne következtetni bizonyos személyekre.

A meghallgatás pikantériáját az adta, hogy Fürcht Pál nemrégiben az ügyvédjén keresztül üzent Magyar Péter miniszterelnöknek arról, hogy súlyos jogsértésekről lenne mondanivalója a Schadl-Völner-ügyben.

Az ülés megnyitóján előbb Balla György, a bizottság fideszes alelnöke azt kérdezte, hogy akkor most Fürcht Pál a büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik-e , mert ő eredetileg nem szerepelt a bizottság napirendjén. Emlékeztetett, hogy Magyar Péter kapott egy sms-t Horváth Lóránttól, Fürcht Pál  ügyvédjétől, hogy „beszélne” a Schadl-Völner-ügyben, és szerinte Fürcht Pál ezért került a bizottság elé. (Horváth Lóránt valóban írt sms-t a miniszterelnöknek. Az üzenetben parlamenti bizottságról nem írt. Az ügyvéd azt közölte, hogy védence az ügyészség tenne vallomást, ám az ügyészség azóta sem volt kíváncsi Fürchtre.)

Fürcht Pál beszélne a Schadl–Völner-ügyről, de az ügyészség nem kíváncsi rá

Toroczkai László (Mi Hazánk), a bizottság elnöke visszautasította Balla György célozgatását, hogy Magyar Péter kedvéért nyilatkozna Fürcht Pál  a bizottság előtt. „Mindenki látja, hogy a miniszterelnök nem ad nekem utasítást” – mondta fogalmazott.

Fürcht Pál korábban a sajtóban beszélt arról, hogy a végrehajtói kamara volt elnökét érintő ügyben lenne mondanivalója. „Súlyos bűnt követnénk el, ha nem adnánk esélyt arra, hogy elmondjon mindent, amit tud a végrehajtói ügyekről” – mondta a Mi Hazánk politikusa. Toroczkai László szerint a bizottság eredeti tervei között azért nem szerepelt Fürcht Pál meghallgatása, mert akkor még nem tudták, hogy releváns információi vannak. Miután azonban Toroczkai László jelezte, hogy szükséges lenne a volt főügyész meghallgatása, Fürcht Pál önként jelentkezett, hogy segítené a bizottság munkáját. Fürcht Pál elmondta: jelenleg ügyész, ám felfüggesztett ügyész. Az ügyésznek hallgatási kötelezettsége van az ügyészi törvény szerint.

Sajtótájékoztató távirányítással

Az ügyészi törvény szerint legfőbb ügyész az alárendelt ügyészt bármikor bármire utasíthatja – emlékeztetett Fürcht Pál – így például akkor, amikor a Schadl-Völner-ügyben sajtótájékoztatót tartottak a KNYF épületében, Fürcht Pál 17 oldalas leiratot kapott a sajtóosztálytól, amiben le volt írva, hogy „miről miket mondhatok.” De még a sajtótájékoztató közben is kapott a tabletjére utasításokat. De még azt is „ügyészi alázattal tűrtem”, hogy a sajtótájékoztató után mindenféle alaknak lehordtak.

Fürcht Pál elmesélte, hogy 2007-2008 körül fővárosi ügyészség vezető ügyésze volt. Ekkor a hatályban lévő szabályok szerint a törvényszéki és korábbi végrehajtók a kizárólagos ügyészi nyomozás hatáskörébe tartoznak. Akkoriban is voltak olyan információi, hogy végrehajtói csoportok harcoltak egymással, ingatlanárveréseket befolyásolták – mondta. Ha valaki kívülálló akart részt venni egy licitáláson és meg akarta nézni az ingatlant, „akkor ott két markos legény várta és megpróbálta lebeszélni arról, hogy megvegye az ingatlant” – fogalmazott.

„Azt is láttuk, hogy bizonyos végrehajtói körök konspiráltan érintkeznek egymással, azt is láttuk, hogy az árveréseken ugyanaz a bennfentes kör jelent meg, és jól informáltak voltak a nagy értékű ingatlanokról. Azt is láttuk, hogy a bíróságokon a bírósági titkárokat próbálták leuralni. Ez az időszak volt, amikor felmerült, hogy a jogi végzettséghez fogják kötni a végrehajtói helyet és egy egyetemi tanár felhívta az egyik végrehajtót, hogy legközelebb legyen kedves ne üres lapot adjon le, hanem legalább írjon le valamit.” Ekkor a vizsgázó arra kérdésre, mi az alkotmány, arról úgy válaszolt, hogy Magyarország törvényeinek összessége az alkotmány. Erre kettest kapott, amit később hármasra javítottak Fürcht Pál  szerint. (Az ügyben később az ügyészség azt a választ kapta az adott egyetemtől, hogy az egyetemi autonómiába belefér a jegyek kiadása.)

Fotó: Flajsz Péter / Népszabadság

Fürcht Pál gyakorlatában a következő „nagy” végrehajtói ügy már a Központi Nyomozó Főügyészségen érte. Amikor kirobbant a Schadl-Völner-ügy, ő már ügyészhelyettes volt.

A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) érzékelte, hogy egy „priuszos ember” (alighanem R. Róbert, a negyedrendű vádlott) egy NAV-os eljárást akart befolyásolni. Fürcht Pál szerint annak idején az NVSZ vezetője Bolcsik Zoltán nagyon jó, zsaruszimatú rendőröket vett fel, gyakorlatilag ők észlelték azt, hogy előbb megjelent az eljárásban a végrehajtói kar elnöke, Schadl György, aki kapcsolatot tartott R. Róberttel és az Igazságügyi Minisztérium államtitkárával, Völner Pállal is.

Fürcht Pál sajátos vádalkura készül, Magyar Péterben látja a megfelelő személyt

Fürcht Pál az első kemény nyomásgyakorlást akkor észlelte, amikor Tomin Szilvia tábornok (az NVSZ elnökhelyettese) felhívta: – Találkozót kért és közölte, hogy régóta ismer engem, nem akarja elveszíteni a megbecsülését, de ő fentről olyan utasítást kapott, hogy ebből az ügyből nem lehet semmi. Beszélgettünk, arra jutottunk, hogy nem lehet megszüntetni az ügyet. Arra jutottunk, hogy az ügybe bevonják Ibolya Tibort ügyészt, a Fővárosi Ügyészség vezetőjét, illetve a Fővárosi Nyomozó ügyészség akkori vezetőjét Végh Tamást is – árulta el. Mint mondta, az lett a jogi megoldás, hogy a Fővárosi Nyomozó Ügyész vezetője tesz feljelentést a Legfőbb Ügyészségnél, vagyis ügyész tett feljelentést ügyésznél. – Ha nincs Tomin Szilvia, akkor ma nincs Schadl-Völner-ügy” – summázott Fürcht. Mint mondja, egy évvel később két NVSZ tiszt is egzisztenciális félelmeiről számolt be. Végül nem rúgták ki, csak átcsoportosították őket. A politikai balhét emiatt Ibolya Tibor vitte el. „Őt egyébként Polt Péter megvédte” – jegyezte meg a volt főügyész.

Fürcht Pál elmondása szerint ott volt az irodában, amikor egy helyettes államtitkár számon kérte Ibolya Tibort, hogyan lehetett feljelentést tenni. Ibolya Tibor válasza az volt, hogy bűnpártolást ők nem követhetnek el. A Polt Péter utódjaként kinevezett Nagy Gábor Bálint „egyik első intézkedése” volt, hogy Ibolya Tibort és Végh Tamásékat leváltotta posztjukról. Miután a Schadl-Völner-ügyben megszületett a feljelentés, a KNYF-en elindult a nyomozás. „Minősítettünk amit lehetett, hogy a részletek ne szivárogjanak ki.” Nyomozás felügyelet közben Fürchtnek ismét „Déja vu” érzése volt, 2007-2008-ban érezte magát.

Schadl György  helyettes államtitkár akart lenni

„Olyanokat tapasztaltunk a nyomozás közben, hogy a végrehajtás során van lehetőség az ingatlanárverések manipulálására, de bejött információ arról is, hogy valaki az elektronikus árverést úgy befolyásolta, hogy a kiszemelt vevő még éppen jó ajánlatot adott, majd leállították az árverést. Ám az ügyet nem sikerült bizonyítani” – mondta Fürcht. Ezen túlmenően egy végrehajtói csoport egy bírónőt a politikai csoport segítségével el akart lehetetleníteni. Ez  Fürcht Pál szerint végül nem sikerült. „Azt is láttuk, hogy a végrehajtói kar elnöke politikai hatalomra tört, helyettes államtitkár akart lenni. A szirénája már megvolt az autójára. Azt láttuk, hogy el tudták intézni, hogy a végrehajtói jutalék megemelkedjen, azt láttuk, hogy meglehetősen legálisan is jól keresnek, amelyből más, törvényellenes tevékenységet is tudtak finanszírozni – mondta.

„Varga Judit nem tudott róla”

„Hallom, hogy elnök úr legszívesebb megkérdezné: Varga Juditnak milyen szerepe volt a cselekményben?” – kezdett bele Fürcht a volt miniszter szerepébe. Fürcht szerint eleinte azért nem vonták be Vargát a nyomozásba, mert a nyomozás során arra jutottak, hogy a végrehajtói területet egy az egyben átengedte másnak, nem is foglalkozott a témával. „Ahogy a nyomozás folyt, egyre inkább az nyert bizonyosságot, hogy Varga Judit erről semmit sem tudott.” Egy időben még felmerült, hogy valamilyen módon Varga Juditot titkos együttműködőként be kellene vonni a nyomozásba, de ezt Polt Péter nem támogatta. – Varga Juditról azt láttuk, hogy nem volt ebben szerepe.

Belép a titkosszolgálat

Fürcht Pál szerint egy időben megjelent „egy bizonyos szolgálat bizonyos embere”, és azt mondta, hogy a nyomozás iratai között van olyan személy, akiről nem lenne jó ha valami kikerülne. „A nyomozás során ügyfeleinek adtunk ki iratokat, amelyek egy része azonnal kikerült a sajtóba.”

Fürcht Pál megemlékezett arról, hogy 2022-es választás után a titkosszolgálatok egy része, az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) átkerült a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda alá. A nyomozásnál a saját feldolgozást is megvonták az NVSZ-től. (Ez azt jelentette, hogy az NBSZ által rögzített titkos információkat korábban az NVSZ-nek adták feldolgozásra. 2022 után a Kabinetiroda alá került titkosszolgálat hajthatta végre a feldolgozást is. AZ NVSZ jogkörét is ekkor nyirbálták meg.)

A titkosszolgálat másutt is jelen volt az ügyészség életében

„Volt egy olyan ügyészünk, aki a titkosszolgálattól érkezett. Még azt is vállalta, hogy kisebb fizetésért dolgozik. 2-3 hónap alatt alsó szintű ügyészségről nyomozó osztályra került. Volt egy másik nyomozó ügyész, alügyészként magas rendfokozatú állást kapott egy szolgálatnál. A feletteseiktől kaptak utasítást, hogy minél gyorsabban zárják az ügyet. De kaptak szóbeli utasítást felettes ügyésztől, hogy hiteles másolatokat meg kell semmisíteni arra hivatkozva, hogy bizonyos lefoglalt elektronikus adathordozók nem az ügyhöz tartozó személyes adatokat tartalmaznak” – állította az ülésen Fürcht Pál. – Akkor már picit paranoiások voltunk, így volt, hogy olyan ügyész páncélszekrényében tárolták az iratokat akinek a neve nem merült fel az ügyben – tette hozzá.

Ki volt Tóni

Mint közismert, anno Magyar Péter – még kezdő ellenzéki politikusként – arról készített hangfelvételt, amelyen Varga Judit arról beszélt, hogy valaki az ügyészségen kihúzta „Tóni” nevét a vádiratból. Fürcht szerint ő akár „műszeres vallomásellenőrzést” is vállal, hogy amíg ő ott dolgozott, semmiféle Rogán Antal vagy Rogán-ember nem járt bent azt ügyészségen. „Az is igaz, hogy a nyomozásnál nagyon sok vádlott volt. Minden vádlottnak ki kellett adni hivatalos, nyomozati anyagot, a bíróságon is folyamatosan voltak nyomozati anyagok.” Fürcht Pál szerint emiatt technikailag lehetetlen lett volna bármit kihúzni a nyomozati anyagokból.

Kezdeményezik a titkosítás feloldását

A hosszúra nyúlt bizottsági ülés után próbáltuk megszólaltatni Fürcht Pált a konkrétumokat nélkülöző előadása kapcsán, így arról megtudni valamit, hogy pontosan milyen ügyészi vezető gyakorolt politikai befolyást rá, hol és mikor. Az ügyvédje, Horváth Lóránt elmondta: Fürcht Pál által jelzett titkosításokat nem ők, hanem a bizottság tudja ebben az esetben kezdeményezni. Erről Toroczkai László bizottsági elnök elmondta: – Legrövidebb időn belül kezdeményezni fogják a titkosítás feloldását a titokgazdánál és zárt ülésen hallgathatják meg Fürcht Pált. Ez technikailag nem lesz egyszerű: előbb Toroczkai Lászlónak a volt legfőbb ügyészt kell megkérdeznie arról, hogy ki vagy kik a titokgazdák az ügyben. Ráadásul a bizottság tagságának hozzávetőlegesen csak felének van nemzetbiztonsági átvilágítása, ami ahhoz kell, hogy zárt ülésen részt vehessenek.

Fotó: Flajsz Péter / Népszabadság

Toroczkai László most úgy becsülte, hogy van annyi átvilágított tag a bizottságban, hogy az határozatképes lehet. Horváth Lóránt ügyvédet arról is kérdeztük, hogy az ügyfelét pontosan mikor és hol kereste meg „bizonyos szolgálat” embere arról, hogy a nyomozati iratokba „bizonyos személy” neve nem kerülhet be. Erről Horváth Lóránt azt mondta, hogy erről csak az ügyfele tud nyilatkozni. Arra kérdésre, hogy honnan tudhatta Fürcht Pál hogy valóban egy titkosszolgálati tiszttel beszél arról az ügyvéd annyit mondott: – Kicsi szakma ez, ismerik egymást az emberek.