Kijárási korlátozásokkal próbálja megfékezni az erőszakot a párizsi kormány, a 2027-es elnökválasztás egyre hosszabb árnyékot vet

A párizsi kormány a városközpontok egyes részeire vonatkozó, időben és területileg korlátozott kijárási tilalmakkal akarja megelőzni a hétvégi erőszak megismétlődését. Sébastien Lecornu miniszterelnök hétfőn, a tárcaközi válságtanácskozás után jelentette be, hogy erre kérte a prefektusokat. A rendelkezések pontos földrajzi határait az érintett polgármesterekkel folytatott egyeztetések után kívánják meghatározni. A lépés tehát nem jelent általános kijárási tilalmat, és nem érinti automatikusan a francia főváros egészét.

A kabinetnek a szombati, október 17-i tömegtüntetések után kellett újragondolnia közrendvédelmi stratégiáját. A drágulás, a közszolgáltatások romló állapota és az oktatási rendszer gondjai miatt utcára vonulók többsége békésen demonstrált, a felvonulások mellett azonban több városban fosztogatás, gyújtogatás és súlyos rongálás történt. Párizs, Lyon és Marseille mellett Limoges is a pusztítás jelképe lett: a történelmi városháza épületét jelentős tűzkár érte. A történtek után nemcsak a rendőri fellépés eredményességét, hanem az előzetes felkészülést is éles bírálatok érték.

A részvétel nagyságáról eltérő adatokat közöltek a szervezők és a hatóságok. A Reuters által ismertetett belügyminisztériumi becslés 550 ezer tüntetőről szólt, míg a CGT szakszervezeti szövetség 800 ezerről számolt be. Ezek a számok a demonstrációk résztvevőire vonatkoznak, és nem azonosak az erőszakos cselekményekben részt vevők számával. A rendőrség több ezer embert vett őrizetbe a hétvégi zavargásokkal összefüggésben, a különböző időpontokban közölt összesítéseket azonban nem lehet minden további nélkül egymással összeadni.

Rendkívüli állapot helyett célzott tilalmak

Lecornu egyelőre nem tartja indokoltnak a rendkívüli állapot bevezetését, bár ezt a lehetőséget sem zárta ki. A francia parlamenti csatorna, az LCP beszámolója szerint a kormányfő úgy érvelt: a súlyos rendzavarások bizonyos városi területekre koncentrálódtak, ezért az arányos, helyi korlátozásokat részesíti előnyben. A dilemma politikailag is kényes. Az államnak meg kell védenie a lakosságot és az üzleteket, miközben nem korlátozhatja indokolatlanul a békés gyülekezés jogát.

A belügyminiszter, Laurent Nuñez a rendőri és csendőri jelenlét növelését jelentette be, különös tekintettel a következő hétvégére. A hatóságok új módszerekkel akarják megakadályozni, hogy a békés megmozdulásokhoz kapcsolódva csoportok üzleteket fosszanak ki vagy középületeket támadjanak meg. Lecornu szigorú büntetőjogi fellépést ígért a rongálások és fosztogatások elkövetőivel szemben. Arról azonban, hogy az egyes helyszíneken pontosan milyen korlátozás lép életbe, a hétfő déli tájékoztatón még nem született nyilvános, teljes körű döntés.

Vizsgálatot ígér Emmanuel Macron a franciaországi zavargások után, újabb tüntetések jöhetnek

A biztonsági apparátust is megrázta a kudarc. Nuñez a történtek miatt felajánlotta lemondását, Emmanuel Macron államfő azonban nem fogadta el. Gérald Darmanin igazságügyi miniszter a hírszerzési előkészítés hiányosságaira is rámutatott. Macron az erőszak elítélése mellett arra kérte kormányát, hogy vonja be az önkormányzati vezetőket és a társadalmi szervezeteket a válság kezelésébe. Az államfő döntése, hogy megtartotta a belügyminisztert, a folytonosság biztosítását szolgálja, de nem oszlatja el az előkészületekkel kapcsolatos kérdéseket.

A gazdasági károk enyhítésére külön intézkedéscsomagot ígértek. Serge Papin kereskedelmi miniszter szerint legalább háromezer üzletet érhetett valamilyen kár, ez azonban előzetes kormányzati becslés, nem végleges kárfelmérés. A kabinet támogatási alapot kíván létrehozni az érintett kereskedők számára, és bevezeti a részleges munkanélküliség államilag támogatott rendszerét azoknál a vállalkozásoknál, amelyek a pusztítás miatt átmenetileg nem tudnak rendesen működni. A cél az, hogy a bezárás ne vezessen tömeges elbocsátásokhoz.

Franciaország felfüggeszti a sokkológránátok bevetését a diáktüntetések súlyos sérültjei miatt

A kereskedők számára az időzítés különösen fájdalmas: sok üzlet már beszerezte az év végi, karácsonyi szezonra szánt készleteit. Egy kifosztott bolt újranyitásához nem elegendő a kirakat helyreállítása; pótolni kell az árut, rendezni kell a biztosítási ügyeket, és finanszírozni kell az alkalmazottak bérét. A francia RTL beszámolója is kiemelte, hogy a kormány a munkahelyek megőrzését állította a gyorssegélyek középpontjába. Az ígéretek hatása ugyanakkor attól függ, milyen hamar és milyen feltételekkel jutnak pénzhez az érintettek.

A tiltakozás folytatódik, az elnökválasztás árnyéka nő

A rendészeti válasz önmagában aligha szünteti meg a tiltakozást kiváltó társadalmi elégedetlenséget. A sárgamellényesek koordinációja már bejelentette, hogy október 24-én, szombaton újabb országos akciókra készül, amelyeket a mozgalom második felvonásaként hirdet. Ez különösen nagy terhet ró a belügyminisztériumra: egyszerre kell biztosítania a tüntetéshez való jog érvényesülését és megelőznie a múlt hétvégi támadások megismétlődését. A szervezett demonstrációkat nem lehet azonosítani azokkal, akik erőszakos cselekményeket követtek el.

A kormányfő ugyanakkor túl is lépett a közrend kérdésén. A szélsőbaloldali köröket azzal vádolta meg, hogy tartós zűrzavart akarnak előidézni a 2027-es elnökválasztásig, sőt a választási folyamat rendjét is megkérdőjelezhetik. Ez Lecornu politikai állítása; a nyilvánosság előtt ismertetett információk nem bizonyítják, hogy létezne egységes, a választás megakadályozására irányuló terv. A miniszterelnök külön tájékoztatást irányzott elő a belügyi és hírszerzési szervekkel, a jelöltek és kampányrendezvények védelmére hivatkozva.

A közelgő államfőválasztás miatt minden ilyen kijelentésnek különös súlya van. A politikai viták egyik fő kérdése, hogy a hatóságok miért nem tudták megakadályozni a szombati pusztítást, és milyen változtatások szükségesek a rendőrség működésében. Az ellenzék különböző oldalakról bírálja a kabinetet: a szélsőjobboldal a rend helyreállítását és a kormány felelősségét hangsúlyozza, míg a baloldal egy része a társadalmi követeléseket és a rendőri fellépés arányosságát állítja előtérbe. A vitában könnyen háttérbe szorulhatnak az eredeti megélhetési és oktatási panaszok.

Háromezer tanárral csillapítaná a francia kormány a diákok haragját, de tovább tüntetnek

Lecornu pártközi egyeztetést is kezdeményezett, amelynek napirendjén a választási kampány biztonsága szerepelne. A Nemzeti Tömörülés elnöke, Jordan Bardella és a párt parlamenti vezetője, Marine Le Pen egyelőre nem kíván személyesen részt venni a tervezett találkozón. A miniszterelnök álláspontjuk felülvizsgálatára szólította fel őket; az egyeztetés időpontját a bejelentéskor még nem határozták meg. A résztvevők köre azért sem mellékes, mert a következő hónapokban minden intézkedést a választási versengés szempontjából is értékelni fognak.

Az új francia válság így kettős kihívás elé állítja Macront és kormányát. Rövid távon meg kell akadályozniuk, hogy ismét lángba boruljanak belvárosi épületek és vállalkozások, valamint segíteniük kell azokat, akiknek a megélhetését elvitte a pusztítás. Hosszabb távon viszont arra is választ kell adniuk, miért alakult ki ilyen mély elégedetlenség a megélhetési költségek és az állami szolgáltatások miatt.