Háromezer tanárral csillapítaná a francia kormány a diákok haragját, de tovább tüntetnek

Először tett konkrét engedményt a francia kormány a csaknem két hete tartó diáktüntetések hatására. Sébastien Lecornu miniszterelnök csütörtök este bejelentette, hogy több mint háromezer helyettesítő pedagógust vezényelnek azokba a középiskolákba, ahol a legsúlyosabb a tanárhiány. Édouard Geffray oktatási miniszter a TF1 televízióban közölte: az érintettek péntektől legkésőbb keddig munkába állnak. A kabinet ezzel a tanítási órák elmaradása miatt tiltakozó gimnazisták egyik legfontosabb követelésére reagált. A lépés azonban egyelőre nem vetett véget az utcai mozgósításnak. A tárca külön nyilvántartása szerint 114 gimnázium helyzete különösen súlyos, további mintegy négyszáz intézmény pedig figyelmeztető kategóriába került. Geffray azt mondta, az iskolák problémáinak feltérképezését új informatikai rendszer segítette. A kormány több száz további munkatárs alkalmazását is kilátásba helyezte, és azt ígéri, hogy az őszi szünet után a jelenleg alkalmazott tanárok bevonásával gyorsabban oldható meg a váratlan hiányzások helyettesítése. Lecornu pótlólagos pénzügyi támogatásról is beszélt, de a pontos összegek és az intézkedések tartós költségei nem váltak ismertté.

A tiltakozások október 8-i fordulóján a belügyminisztérium 71 500 utcai demonstrálóról számolt be, közülük 24 500-an Párizsban vonultak fel. A hatóságok további 55 ezer embert tartottak számon az iskoláknál szervezett blokádok és más helyi akciók résztvevőiként; a két kategória között átfedés lehet, ezért az adatokat nem lehet egyszerűen összeadni. Kedden a belügyi becslés szerint 266 ezren, a szervezők szerint 450 ezren demonstráltak, vagyis a csütörtöki országos utcai részvétel alacsonyabb volt a korábbi csúcsnál. A kormány ugyan most először válaszolt kézzelfogható intézkedésekkel a fiatalok követeléseire, de a tüntetők tartós változásokat várnak. A tiltakozások eredetileg az elmaradó órák és a helyettesítések hiánya miatt kezdődtek, ám hamar az oktatásfinanszírozás egészére kiterjedtek. A diákok több tanárt, megfelelő felszerelést és az iskolák állapotának javítását követelik. A gimnazisták mellé időközben egyetemisták is csatlakoztak, így a mozgalom túllépett az egyes intézmények problémáin. A részvétel nagysága azt mutatja, hogy a tanárhiányt a fiatalok szélesebb közszolgáltatási válság részeként érzékelik, noha a különböző szervezetek követelései és módszerei nem mindenben azonosak.  

Tömegek az iskolák előtt

Az október 8-i meneteken több helyen rendőri intézkedésekre is sor került. A Le Monde által ismertetett belügyi adatok szerint 504 embert állítottak elő, 48 rendőr és csendőr sérült meg. Párizsban a Bastille tér környékén a felvonulás végén incidensek történtek: egyes résztvevők köveket és pirotechnikai eszközöket dobáltak, a rendőrség vízágyút vetett be. Ezek az összecsapások nem azonosíthatók a teljes demonstrációval, de tovább nehezítik a párbeszédet a kormány és a tiltakozók között. A helyettesítő tanárok gyors kirendelése enyhítheti a legsúlyosabb hiányokat, de a nehezebben betölthető állások, a munkaterhek és az intézmények közötti eltérések kezeléséhez hosszabb távú döntésekre van szükség. A kormány ezért a bejelentett sürgősségi intézkedéseket a következő hetekben részletesen is ismertetni kényszerülhet. A megmozdulások központi kérdése az is, mennyi pénz jut hosszabb távon az állami oktatásra. A miniszterelnök külön hangsúlyozta, hogy a meglévő állomány jobb megszervezésével az őszi szünetet követően több rövid idejű helyettesítésre nyílhat lehetőség. Ennek feltétele azonban, hogy az intézmények rendelkezzenek elegendő szakemberrel, és a tanárok vállalni tudják a többletfeladatokat. Az újonnan kirendelt háromezer helyettesítő tanár alkalmazásának időtartama, illetve az érintett tantárgyak megoszlása lényeges kérdés lesz az iskolák számára. Nem világos az sem, milyen ütemezéssel jut segítség a 114 legnehezebb helyzetű gimnáziumon túli intézményeknek. A csütörtöki kormányzati ígéreteket a diákszervezeteknek is értékelniük kell, miközben már a következő napokra újabb megmozdulásokat helyeztek kilátásba. A mozgalom folytatódása részben attól függhet, hogy a pénteken kezdődő tanári kirendelések valóban érzékelhető változást hoznak-e az órarendekben. A kabinetnek azt is meg kell mutatnia, hogyan kívánja finanszírozni a hosszabb távú iskolai fejlesztéseket a költségvetési nyomás közepette.  

A gyors ígéret próbája

A francia vezetés eddig elsősorban a rendfenntartás és a tiltakozókkal folytatott egyeztetés kérdésével szembesült. A mostani csomag viszont az oktatási kapacitások tényleges bővítését helyezi előtérbe. A hatóságoknak a tanárok kiküldésén túl azt is biztosítaniuk kell, hogy az érkezők megfelelő beosztást, óraszámot és támogatást kapjanak. Ellenkező esetben a bejelentés gyorsan elveszítheti megnyugtató hatását azokban a gimnáziumokban, ahol hetek óta rendszeresen elmaradnak a foglalkozások. A következő napokban egyszerre lesz mérhető az iskolákba érkező új pedagógusok száma és az, hány fiatal tér vissza a tanterembe az utcai tiltakozás helyett. Lecornu kormánya egyértelműen a feszültség csillapítására törekszik, de újabb megmozdulások várhatóak.