Úgy tudni, Donald Tusk sem jön, inkább csak parlamenti elnökök képviselik országukat az október 23-i magyarországi ünnepségeken

A tervek és a helyi idő szerint ma délután 2 órakor az ungvári városházától 50 méterre avatják fel Nagy Imre szobrát. Az ’56-os forradalom 70. évfordulója alkalmából készített szobor Kocsis András Sándor alkotása, aki Nagy Imre unokája, Jánosi Katalin és Iványi Gábor lelkész felkérésére készítette el a művet és ajándékozza azt Ungvárnak.

A kormányból az eseményre senkit nem hívtak meg. A szoboravatás az ukrán nagykövetség, a budapesti főpolgármesteri hivatal és a Magyar Evangéliumi Testvérközösség elnöke szervezésében valósul meg. Az ünnepségen részt vesz Karácsony Gergely, Iványi Gábor és Sándor Fegyir, Ukrajna Budapestre akkreditált nagykövete. Utóbbi ennek kapcsán arról beszélt a Népszabadságnak, hogy nem politikai lépésről, hanem kifejezetten történelmi megemlékezésről van szó.

Az Európai Unió és Albánia a legmagasabb szinten

Arra, hogy Volodimir Zelenszkij elnök Budapestre jön-e az évfordulós megemlékezésre, a nagykövet azt válaszolta, feltehetően nem. Ruszlan Sztefancsuk, az ukrán parlament elnöke érkezik majd helyette. Egy százaléknyi esélyt azért lehet még adni a másik forgatókönyvnek is, Magyar Péter kormányfő azt nyilatkozta, nem hiszi, hogy Budapestre látogatna most az ukrán elnök. Ruszlan Sztefancsukot az ünnepségen a többi házelnökkel egyetemben Forsthoffer Ágnes köszönti; információnk szerint a résztvevő országok nagy része a parlamenti elnököt delegálja az évfordulós megemlékezésre. Mint kiderült, nem jön Emmanuel Macron francia elnök sem, az Európai Unió viszont a legmagasabb szinten, Ursula von der Leyen bizottsági elnök személyében képviseli majd a közösséget.  

Ursula von der Leyen Magyarországra jön, beszédet mond október 23-án

Úgy tudni, sem a lengyel, sem a szlovák miniszterelnök, sem a török államfő nem látogat Budapestre október 23-án. Az Egyesült Államokból sem érkezik senki, feltehetően a követség ügyvivője képviseli a Trump-kormányt. A kanadai, svájci, svéd, norvég, német, osztrák, szlovák, moldovai, lengyel házelnök jelen lesznek, Írországot a védelmi miniszter képviseli, Albániát viszont a legutolsó információk szerint Edi Rama kormányfő.

A francia nagykövetség szerint nem igaz, hogy Magyarországra jön Emmanuel Macron francia elnök az 1956-os forradalom 70. évfordulóján

Visszatérve Ukrajnára: a  Magyar Péter és Volodimir Zelenszkij elnök közti múlt heti, Brüsszelben tartott négyszemközti találkozón – ez nagyjából negyedórás volt – az agrárügyek kerültek szóba. Ukrajna reményei szerint hamarosan megvalósulhat a 23 mezőgazdasági terméket sújtó importkorlátozások feloldása (tojás, csirke, rozs, kukorica, méz…), amit még az Orbán-kormány ideje alatt vetettek ki– tudtuk meg. Erről csütörtökön kezdődnek meg az egyeztetések Ukrajna és Magyarország között.

Volodimir Zelenszkij arra kérte Magyar Pétert, hogy Ukrajna Magyarországon keresztül is szállíthasson kukoricát

Volodimir Zelenszkij ígéretet tett arra, hogy csak annyi gabona, illetve mezőgazdasági termés és termék érkezik Magyarországra ezentúl, mint amennyire bejelentése szerint az ország igényt tart.  

Összefognak a városok

Az 56-os évfordulós megemlékezéshez közeledve tizenegy magyar testvérváros vezetője közös nyilatkozatban fejezte ki szolidaritását Ukrajnával. A dokumentumban felajánlják segítségüket és szolidaritásukról biztosítják a háborúban szenvedő országot. „Épp az 1956-os forradalom emlékeztet mindenkit arra, írják, mit jelent, ha egy ország magára marad a bajban, amikor nem érkezik a segítség.” A nyilatkozat aláírói ezért vállalják, hogy lehetőségeikhez mérten gyakorlati segítséget is nyújtanak az ukrán településeknek a közelgő téli hónapokban, amikor a háború miatt újabb súlyos megpróbáltatások várhatnak a lakosságra. Alább közöljük a szolidaritási akció alkalmából írt nyílt levelet, amelyben felszólítják a többi testvérvárost is, hogy keressék meg ukrán partnerüket és szükségleteiknek megfelelően ajánlják fel segítségüket a hamarosan beköszöntő fagyos időszakban.  

„Szolidaritás Ukrajnával az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján

Mi, az ukrajnai településekkel testvérvárosi kapcsolatot ápoló vagy azt létrehozni szándékozó magyar városok polgármesterei, az 1956-os forradalom és szabadságharc hetvenedik évfordulójához közeledve közösen emeljük fel szavunkat az Ukrajna ellen folytatott orosz agresszióval szemben, és szolidaritásunkat fejezzük ki a szabadságukért és függetlenségükért küzdő ukrán társadalommal. Hetven évvel ezelőtt a magyar nép fellázadt az idegen elnyomás ellen, és szabadságot, függetlenséget, nemzeti önrendelkezést követelt. A forradalmat a Szovjetunió hadseregének túlereje vérbe fojtotta. Ma az ukrán nép vívja honvédő harcát az őt megtámadó Oroszországgal szemben.

Bár a történelmi körülmények különböznek, a küzdelem tétje ugyanaz: egy nemzet joga a függetlenséghez és határainak sérthetetlenségéhez. Ami nekünk az 1956-os forradalom és szabadságharc volt, az ma az ukránoknak az orosz agresszióval szembeni honvédő háború. Határozottan elítéljük az Oroszország politikai vezetése által Ukrajna ellen indított, immár több mint négy és fél éve tartó egyre totálisabb háborút. Elítéljük a független ukrán állam területi épségének és szuverenitásának megsértését, a polgári lakosság elleni támadásokat, valamint a városok, lakóépületek és létfontosságú infrastruktúra pusztítását. Nem lehet olyan történelmi sérelem, politikai érdek vagy nagyhatalmi törekvés, amely igazolhatja egy független ország katonai lerohanását.

Tisztelettel és megbecsüléssel tekintünk az ukrán nép kitartására és áldozatvállalására. Az ukránok nem csupán saját hazájuk szabadságát védelmezik: ellenállásukkal az európai biztonságot és azt az alapelvet is védik, hogy az államok határait nem lehet erőszakkal megváltoztatni. Küzdelmük ezért az Ukrajnával és Oroszországgal határos országok, de egész Európa számára óriási jelentőséggel bír. Mi, magyarok, 1956 óta tudjuk, mit jelent, amikor egy kiszolgáltatott nemzetnek külső segítségre lenne szüksége.

Éppen ezért nem maradhatunk közömbösek az ukrán nép szenvedése és szabadságküzdelme iránt. A szolidaritás igénye különösen erős azoknak a magyar településeknek az esetében, amelyek ukrajnai városokkal és községekkel ápolnak testvérvárosi kapcsolatot. Ukrán testvérvárosa van többek között Budapestnek, Szegednek, Gödöllőnek, Hódmezővásárhelynek, Vácnak, Szombathelynek, valamint a budapesti kerületek túlnyomó többségének – de olyan kisebb települések, mint Iregszemcse vagy Pusztaederics is ebbe a körbe tartoznak. Testvérvárosnak lenni többet jelent ünnepélyes megállapodásoknál, kölcsönös látogatásoknál és közös rendezvényeknél. A testvériség igazi próbája az, hogy számíthatunk-e egymásra a bajban. Ukrajnai testvértelepüléseink lakói hosszú évek óta rendkívüli megpróbáltatásokat élnek át. Családok veszítették el otthonukat és szeretteiket, települések szenvedtek súlyos károkat, és emberek millióinak mindennapi életét nehezíti meg a háború. A közelgő tél újabb veszélyeket és nehézségeket hoz. Az energiaellátás, a fűtési rendszerek, a víz- és áramellátás elleni támadások különösen súlyosan érintik a polgári lakosságot.

A hideg hónapok beköszöntével a segítségnyújtás nem csupán a szolidaritás kifejezése, hanem sok esetben az emberi élet és méltóság megőrzésének feltétele. Ezért mi, e nyilatkozat aláírói, vállaljuk, hogy lehetőségeinkhez mérten minden rendelkezésünkre álló eszközzel igyekszünk segíteni az érintett ukrajnai településeket, különös figyelmet fordítva a közelgő télre való felkészülésre és a lakosság legsürgetőbb humanitárius szükségleteire. Kérjük mindazokat a magyar önkormányzatokat, amelyek ukrajnai településekkel tartanak fenn vagy éppen létrehozni kívánnak testvérvárosi kapcsolatot, hogy csatlakozzanak ehhez az összefogáshoz. Keressék meg ukrán partnereiket, mérjék fel szükségleteiket, és mozgósítsák településük polgárait, közösségeit, intézményeit, civil szervezeteit és vállalkozásait a segítségnyújtás érdekében. A közelgő tél nem vár. Mi sem késlekedhetünk.

Az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulója különleges alkalom arra, hogy a történelmi emlékezést összekapcsoljuk a jelen iránti felelősségünkkel. Arra biztatjuk a magyar településeket, hogy az idei október 23-i megemlékezéseken az 1956-os hősök előtti tisztelgés mellett fordítsanak figyelmet az ukrán nép mai szabadságküzdelmének elismerésére is. Hetven évvel ezelőtt mi vártunk segítséget a világtól. Ma nekünk kell segítő kezet nyújtanunk.

Kelt: 2026. október 18.

Baranyi Krisztina, Ferencváros, Budapest IX. kerület polgármestere

Botka László, Szeged polgármestere

Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere

Csőzik László, Érd polgármestere

Gémesi György, Gödöllő polgármestere

Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere

László Imre, Újbuda, Budapest XI. kerület polgármestere

Márky-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere

Nemény András, Szombathely polgármestere

Pikó András, Józsefváros, Budapest VIII. kerület polgármestere

Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere”