Katonákat vezényelnek Milánóba, szigorú rendészeti intézkedésekkel válaszol a zavargásokra a Meloni-kormány

Ötszáz katonát küld az olasz kormány Milánóba a hétvégi zavargások után, és rendkívüli biztonsági intézkedésekkel próbálja elejét venni az újabb összecsapásoknak. Giorgia Meloni miniszterelnök hétfőn válságtanácskozást tartott a rendvédelmi szervek vezetőivel és kormányának meghatározó tagjaival. A megbeszélés után körvonalazódó intézkedéscsomag jelentősen kibővítheti a hatóságok lehetőségeit, különösen a fiatalkorúakkal szemben. A kabinet kedden, október 20-án tárgyalja az erről szóló rendelettervezetet.

A katonai erősítést a Strade Sicure elnevezésű program keretében vezénylik a lombardiai nagyvárosba. Isabella Rauti védelmi államtitkár bejelentése szerint a kontingens a közterületek ellenőrzését és a további erőszakos cselekmények megelőzését szolgálja. Guido Crosetto védelmi miniszter közlése alapján a kormány azt is lehetővé tenné, hogy a katonák három hónapon keresztül bizonyos rendőri jogosítványokat gyakoroljanak. A részletszabályokat azonban a kabinetnek még el kell fogadnia, így a tervezett felhatalmazás pontos tartalma egyelőre nem tekinthető véglegesnek.

A határozott fellépés hátterében a szombaton és vasárnap Milánó központjában – és nem mellesleg Franciaország több városában – lezajlott események állnak. Az eredetileg a megélhetési költségek emelkedése, a közszolgáltatások romló színvonala és más társadalmi problémák miatt szervezett megmozdulások egy része súlyos összecsapásokba torkollott. Álarcos fiatalok üzleteket fosztottak ki, kirakatokat törtek be, utcai berendezéseket rongáltak meg, és különböző tárgyakkal támadtak a rendőrökre. A hatóságok könnygázt és vízágyúkat vetettek be, hogy visszaszorítsák az erőszakos csoportokat.

A legsúlyosabb jelenetek a Dóm tér és a környező bevásárlóutcák térségében játszódtak le. Egyes kereskedők a következő napra is zárva tartottak, mások biztonságba helyezték értékesebb áruikat, mert újabb támadásoktól tartottak. A zavargások nem korlátozódtak Milánóra: Torinóban, Bolognában, Bergamóban és Bresciában is történtek rendbontások. 

Fiatalkorúak százait vették őrizetbe

A milánói rendőrség adatai szerint a vasárnapi események nyomán 271 embert állítottak elő, közülük 220-an fiatalkorúak voltak. Az ANSA olasz hírügynökség hétfői összesítése alapján 32 személyt vettek őrizetbe bűncselekmény gyanújával, közöttük 23 fiatalkorút. További 28 ember ellen tettek feljelentést, 174 személy esetében pedig megelőző jellegű rendőri visszatartást alkalmaztak. Az összecsapásokban 14 rendvédelmi dolgozó sérült meg. Az eltérő időpontokban közölt adatok nem feltétlenül fedik le a teljes hétvége valamennyi intézkedését.

Az ügyészség különösen súlyosnak minősítette a randalírozók egy részének cselekményeit. A nyomozati iratok szerint egyes gyanúsítottak kockaköveket, szemeteseket és más tárgyakat hajítottak a rendőrökre, miközben üzleteket és közterületi berendezéseket rongáltak meg. A milánói ügyészség több nagykorú gyanúsított esetében előzetes letartóztatást indítványozott. A bíróságnak kell döntenie a kényszerintézkedésekről, a büntetőjogi felelősséget pedig az eljárások során kell megállapítani.

Kijárási korlátozásokkal próbálja megfékezni az erőszakot a párizsi kormány, a 2027-es elnökválasztás egyre hosszabb árnyékot vet

A kormány számára különösen aggasztó a nagyon fiatal résztvevők magas száma. Matteo Salvini miniszterelnök-helyettes, a jobboldali populista Liga vezetője ezért sürgeti a fiatalkorúak elleni hatósági fellépés szigorítását. A politikus szerint a hétvégi események bebizonyították, hogy nem elegendő a társadalmi elégedetlenségre hivatkozni, amikor szervezett fosztogatás és rendőrök elleni támadás történik. A Liga korábban is szigorúbb szabályokat követelt a fiatalokból álló, erőszakos utcai csoportok ellen. Salvini nyilvánvalóan igyekszik politikai tőkét kovácsolni a történtekről. Igyekszik minden belpolitikai történésbe “belekapaszkodni”, pártja népszerűsége ugyanis már mindössze 6 százalék körüli.

A Rai News szerint a római kormány mérlegeli a megelőző rendőri visszatartás időtartamának 24 órára növelését, valamint a fiatalkorúakra vonatkozó lehetőségek kiszélesítését. Az elképzelések között szerepel az utólagos elfogás alkalmazási körének bővítése is: ez lehetővé tenné, hogy bizonyos erőszakos cselekmények elkövetőit a történtek után, felvételek és más bizonyítékok alapján fogják el. Felmerült az akár 48 órán belüli elfogás lehetősége is.

Vita a biztonság és a szabadságjogok határáról

A jogszabálytervezet körül már a végleges szöveg elfogadása előtt politikai és alkotmányossági vita bontakozott ki. A rendőrségi jogkörök katonákra történő átmeneti kiterjesztése, valamint az előzetes visszatartás szigorítása egyaránt érzékeny kérdés, hiszen a személyes szabadság és a békés gyülekezés joga az olasz alkotmány védelme alatt áll. A kormány szerint az új eszközökre a súlyos erőszakos cselekmények megakadályozásához van szükség, ellenzéki politikusok azonban attól tartanak, hogy a szigorítások a törvényesen tiltakozók jogait is korlátozhatják.

Sergio Mattarella köztársasági elnök egyértelműen elítélte a történteket, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a hatóságoknak alaposan elemezniük kell az erőszak új formáit és szereplőit. Az államfő állásfoglalása nem jelentett feltétlen támogatást a kormány valamennyi tervezett intézkedéséhez. Az olasz sajtó szerint a kormány és az elnöki hivatal között a készülő szabályozás alkotmányossági vonatkozásairól is folytak egyeztetések.

Vizsgálatot ígér Emmanuel Macron a franciaországi zavargások után, újabb tüntetések jöhetnek

Giuseppe Sala, Milánó polgármestere a megrongált üzletek felkeresése után elfogadhatatlannak nevezte az erőszakot, de arra is figyelmeztetett, hogy a feszültség korántsem ért véget. A városvezető szerint nem pártpolitikai haszonszerzésre, hanem a közbiztonság helyreállítására kellene összpontosítani. Korábban a rendőri jelenlét elégtelenségét is szóvá tette, ami vitához vezetett Matteo Piantedosi belügyminiszterrel.

Az ellenzék álláspontja sem egységes. Egyes politikusok a kormány eddigi közbiztonsági teljesítményét bírálják, mások azt hangsúlyozzák, hogy a megélhetési válság és a fiatalok kilátástalansága nem kezelhető kizárólag rendészeti eszközökkel.

Az olasz kormánynak rövid távon meg kell akadályoznia az újabb fosztogatásokat és támadásokat, miközben meg kell őriznie a békés tiltakozás alkotmányos feltételeit.