Dobogós helyen a magyar infláció, de ennek most örülhetünk 

Míg 2023-ban a magyar infláció a legmagasabb volt az Európai Unióban, ezen a téren az elmúlt három évben nagyot fordult a világ. Az elmúlt hónapokban már rendre a jól teljesítők dobogója közelében volt a magyar mutató. Szeptemberben mind az euróövezet, mind a teljes Európai Unió átlagos inflációja 3,8 százalék volt, szemben az augusztusi 3,2 százalékkal és az egy évvel ezelőtti 2,6 százalékkal – közölte az Eurostat. Az áremelkedés a hormuzi válság és az ukrajnai háború által gerjesztett olaj- és dízelhiány miatt kialakuló gyors energiadrágulások következménye.

A KSH idehaza szeptemberben 1,6 százalékos inflációt mért – ami elmaradt az elemzői várakozásoktól – ugyanez a mutató, ha az EU harmonizált fogyasztói árindexét nézzük, viszont 2,1 százalék volt. (Az EU mutatója nemcsak hazai lakosok, de a külföldiek magyarországi fogyasztását is figyelembe veszi, így az uniós árkosár kis mértékben eltér a magyartól, ezen felül az Eurostat nem fogadja el a KSH vitatott energiaár-számításait – azt más, az egész EU-ban egységes képlet alapján számolják ki.) Csakhogy szeptemberen ez a 2,1 százalék is elegendő volt a legkisebb inflációval működő uniós tagországok dobogójára.

Jó évek várnak a magyar gazdaságra, 350 forintig eshet az euró

Az Eurostat közleménye szerint ugyanis a legalacsonyabb éves rátákat Svédországban (1,0 százalék), Magyarországon és Dániában (mindkettő 2,1 százalék) regisztrálták. A legmagasabb éves rátákat Romániában (6,5 százalék), Litvániában (6,1 százalék) és Bulgáriában (5,6 százalék) jegyezték fel. 2026 augusztusához képest az éves infláció egy tagállamban csökkent, háromban stabil maradt, huszonháromban pedig emelkedett. A régiónk országai eltérő inflációs helyzetben vannak: Csehországban 2,2, Szlovákiában 3 százalékkal emelkedtek az árak egy év alatt. Ezzel szemben Romániában 6,5, Horvátországban 4,3 és a friss eurózóna-tag Bulgáriában 5,6 százalékkal nőttek az árak – ami intő jel a csatlakozni kívánó Magyarország számára is, hogy jó pillanatban kell megválasztania a belépés időpontját. 2026 szeptemberében az energia (+1,71 százalékpont), a szolgáltatások (+1,52 százalékpont), az energián kívüli ipari termékek (+0,29 százalékpont), valamint az élelmiszerek, alkohol és dohánytermékek (+0,25 százalékpont) pozitívan járultak hozzá az éves euróövezeti inflációs rátához.

Indul a magyar inflációs hullámvasút

A szeptemberi 1,6 százalék (uniós módszertan szerint számított 2,1 százalék) lassú emelkedést jelent a júliusi 1,2 százalékos mélyponthoz képest, amely 10 éves rekord a magyar ármutató történetében. A kedvező magyar helyzet részint köszönhető az élelmiszerárak elmúlt hónapokban végbement csökkenésének, amit korábban a világpiaci árak is támogattak, illetve a forint év eleje óta tartó 5,5 százalékos erősödésének az euróval szemben, ami az importárakat csökkentette. Az üzemanyagárak sem emelkedtek olyan drasztikusan, mint amit a világpiaci árak indokolnának, ez részint köszönhető a hazai monopolhelyzetben lévő kőolaj-feldolgozó, a Mol Nyrt. sajátos árazásának. Másrészt itt is segített az árfolyam, ugyanis az olajpiacon irányadó dollárral szemben január eleje óta csak 1,3 százalékkal, tavalyhoz képest viszont 3,2 százalékkal erősödött a forint.

Szeptemberben az élelmiszerárak idehaza (még) 4,6 százalékos csökkenését mutatták ki, ám a világpiaci árak elindultak felfelé, ami megjelenik majd a fogyasztói árakban. Az alacsony benzin- és üzemanyagárak sem feltétlenül maradhatnak tartósan, emellett a kormány novembertől jelentősen emelte a dohánytermékek jövedéki adóját, aminek szintén áremelő hatása lesz. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb inflációs elemzése szerint így idén még 1,8 százalék lesz az éves drágulás (ami szintén 10 éves mélypont lesz, utoljára 2011-ben mértek ennél alacsonyabb, 0,4 százalékos inflációt). Ugyanakkor jövőre az MNB már 3,1 százalékos fogyasztói áremelkedéssel számol, az élelmiszereknél pedig infláció feletti drágulást várnak.

Ha az MNB-nek igaza lesz, akkor 2028-ra már 2,5 százalék közelébe lassulhat a drágulás üteme.

Most még kivár az MNB

Az MNB Monetáris Tanács (MT) jövő kedden tartja soron következő ülését, ahol az elemzők szerint a jegybank fenntartja az 5,5 százalékos alapkamatát, annak ellenére, hogy az alacsony jelenlegi és a nem túl magas 2027-es infláció akár a lazább monetáris politikát is lehetővé tenné. A piacok, de a jegybank számára is a legfontosabb, hogy a magyar kormány milyen költségvetési politikát folytat a következő években. Ebből a szempontból szorult helyzetben lesz az MNB – erre hívta fel a figyelmet az ING Bank elemzői csapata, a Virovácz Péter, František Taborsky és Homolya Zoltán által jegyzett elemzés. Ugyanis a jövő évi költségvetés tervezetét (legalábbis annak egy változatát – a szerk.) a kormány átadta a Költségvetési Tanácsnak véleményezésre, ám a részletekről eddig semmi nem került nyilvánosságra.

Az IMF figyelmeztette a Tisza-kormányt, átfogó reformok nélkül nem fog fejlődni a magyar gazdaság

Az időzítés kényes helyzetbe hozza a jegybankot, és különösen Varga Mihályt, a jegybank elnökét. A Költségvetési Tanácsnak három tagja van: a tanács elnöke, az Állami Számvevőszék elnöke és a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Ez azt jelenti, hogy az MNB munkatársainak – akik szintén megkapják az anyagot döntés-előkészítésre – lesznek információik a 2027-es költségvetésről, de nem lenne tanácsos monetáris politikai döntést hozni ezek alapján, mielőtt a részletek nyilvánosságra kerülnének. Nem lehet kizárni, hogy a keddi kamatdöntő ülés előtt a Pénzügyminisztérium már megoszt információkat a közvéleménnyel, ám ez nem hagyna elegendő időt a Monetáris Tanácsnak arra, hogy felmérje a piaci reakciókat – vélekedtek az elemzők.

Elfogadásra kész a 2026-os büdzsé módosítása, de már a Tisza is rájár a költségvetési maradványokra

Egy megalapozott és hiteles 2027-es költségvetési tervezet, valamint egy jól fogadott középtávú fiskális konszolidációs terv kedvező, pozitív sokkot okozhat a pénzpiacokon, csökkentve a magyar pénzügyi eszközök kockázati prémiumait. Egy ilyen lépés tartóssága azonban továbbra is kérdéses maradna. A megnövekedett globális bizonytalanság közepette és a kockázati prémiumok csökkenésének kilátásai ellenére arra számítunk, hogy a Magyar Nemzeti Bank október 20-án a biztonság kedvéért változatlanul hagyja a kamatlábakat, de az év végéig még egy 0,25 százalékos kamatcsökkentésről megszülethet a döntés – tette hozzá az ING elemzői csapata.