Jó évek várnak a magyar gazdaságra, 350 forintig eshet az euró

Remények és kihívások címmel publikálta legújabb gazdasági előrejelzését a Raiffeisen Bank, pedig a magyar gazdaságra adott prognózist látva az elemzés akár a Rózsaszín jövő címet is viselhetné. Mindennek az alapja, persze, hogy a kormány milyen 2027-es költségvetést és középtávú gazdasági programot terjeszt elő a következő napokban. De ha a kormány hozza azt, amire a piac számít, akkor beindulhat végre a beruházásvezérelt, mérsékelt növekedés Magyarországon, szolid infláció, tisztes reálbér-emelkedés mellett. Ehhez persze kell a költségvetési hiány jelentős csökkentése, és ha ez megtörténik, akkor jöhet a forint erősödése. De a kormány térfelén pattog még a labda.

Az IMF javította a magyar gazdaság növekedési kilátásait

2026-ban a magyar gazdaság mérsékelt ütemben bővül, a növekedést főként a háztartások fogyasztása és a feldolgozóipari kibocsátás növekedése hajtja – fogalmaz Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. A GDP a második negyedévben 1,7 százalékkal emelkedett, az éves szinten megmarad ez az ütem. Jövőre viszont már 2,4, 2028-ban pedig 3,1 százalékos növekedést vár a bank elemzőcsapata. Vagyis folyamatosan gyorsulhat a növekedés, és ha nem is éri el a 2010-es évek második felét jellemző 4–5 százalékos ütemet, mégis minőségi változást hoz a 2022–2026 közötti tartós stagnáláshoz képest.

A gazdaságot idén még a háztartások és az állami költekezések húzzák, miközben a beruházások az idén 3,3 százalékkal csökkennek. A háztartások fogyasztásának növekedése lassul, hiszen a bérnövekedés is lassul: az idei 4,6 százalék után jövőre 3,5, 2028-ban pedig 2,8 százalékos fogyasztásnövekedés várható. Ennek oka, hogy az infláció mérséklődésével kisebb béremelések jönnek, az idei 7,5 után jövőre és 2028-ban is 5–5 százalékos bruttó béremelkedéssel lehet kalkulálni.

A gyengülő fogyasztás helyét tehát a beruházások bővülése veszi át: az uniós pénzeknek köszönhetően 2027-ben már ezen a téren is növekedés várható, a Raiffeisen 2027-re 3,9, 2028-ra pedig 7,3 százalékos beruházásnövekedést jósol. Idén az ipari termelés már pozitívan járul hozzá a növekedéshez, de 2027-ben ezen a téren is további javulás várható: egyrészt a legfontosabb exportpiacokon élénkül a kereslet, másrészt folyamatosan futnak fel az elmúlt években átadott akkumulátor- és autógyárak.

Már most teljesítjük az inflációs maastrichti követelményt

Az idei év egyik legszembetűnőbb fejleménye az infláció visszaesése. A fogyasztói árak júliusban mindössze 1,2 százalékkal, szeptemberben is csak 1,6 százalékkal voltak magasabbak egy évvel korábbinál. A Magyar Nemzeti Bank 2028. január elsejével a jelenlegi 3 százalékról, 2,5 százalékra csökkentette inflációs célját. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az MNB már most 2,5 százalékos inflációra céloz. A lépés azt is jelzi, hogy a jegybank együttműködő partner kíván lenni Magyarország euróövezeti csatlakozásának útján, amelyet a Tisza Párt a választási programjában vállalt (a maastrichti kritériumok teljesítése 2030-ig).

Érdekesség, hogy 2026 kora őszén Magyarország egyébként teljesíti a maastrichti inflációs kritériumot. A bank az idei 1,8 százalékos fogyasztói áremelkedés után 2027-re 3, 2028-ra 2,6 százalékos inflációt vár.

Csökkenő hiány, erősebb forint

A közpénzügyek jelentik a legfőbb makrogazdasági sebezhetőséget – szögezi le az elemzés. Az eredményszemléletű ESA (az uniós egységes nemzeti és regionális statisztikai számbavételi rendszer) statisztika szerint az államháztartás hiánya 2026 első félévében a GDP 6,2 százalék át tette ki, szemben az egy évvel korábbi 2,9 százalékkal.

A Pénzügyminisztérium közleménye szerint az új kormány első lépései (az uniós pénzek felszabadítása, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, a KEKVA-k vagyonának államosítása, állami szerződések felülvizsgálata, az állami kiadások csökkentése) lehetővé teszik, hogy a hiány 7,5 százalék körül alakuljon. A nagy kérdés az, hogy 2027-től hogyan történik a hiánycsökkentés, milyen természetű és ütemű lesz a szükséges költségvetési konszolidáció, tehát miképpen fogja a Tisza-kormány 2030-ra 3 százalék alá szorítani a hiányt.

A következő napokban napvilágra kerülő 2027-es költségvetési terv lesz a magyar gazdaságpolitika próbája. A Raiffeisen elemzői idénre 7,3 százalékos GDP-arányos hiányt várnak, ami némileg elmarad a kormány 7,5 százalékos tervétől, de az elemzők egyetértenek abban, hogy abban bőven van tartalék.

Elfogadásra kész a 2026-os büdzsé módosítása, de már a Tisza is rájár a költségvetési maradványokra

A piacok jelentős hiánycsökkenést áraztak be, igazi meglepetés számukra az 5 százalék alatti deficit lenne 2027-ben. A Raiffeisen Bank is optimista, szerintük már jövőre a GDP 4,7 százalékára mérséklik a deficitet, amit 2028-ban már jóval kisebb lépés követ, így 4,1 százalékra mérséklődne a hiány. Ha bekövetkezik a fiskális szigorítás, akkor a monetáris politika lazíthat, az év végére a jegybanki alapkamat 5,25 százalékra csökkenhet, 2026 végére 4,5, majd 2028 decemberére 3,5 százalékos kamatszintet várnak az elemzők. A jegybanki kamatok csökkenését – a tankönyvek szerint – a hitelkamatoknak is követniük kell.

Ha sikerül ezt a pályát befutnia a magyar gazdaságpolitikának, akkor még akár minimális forinterősödés jöhet: a bank elemzői az idei év végére 360 forintos eurót várnak, ami 2028 végére 350 forintig is eshet.