Kötelező munkáltatói befizetéssel alakítanák át a nyugdíj-megtakarításokat

Jelentősen átalakulhatna a nyugdíjcélú megtakarítások rendszere, ha megvalósulnának az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) elképzelései. A szervezet múlt heti Pénztárkonferenciáján több külföldi mintára épülő megoldást ismertetett, amelyek között az automatikus pénztári beléptetés, a munkáltatói hozzájárulás kötelezővé tétele és új állami támogatások is szerepelnek.

Automatikus belépés, kötelező munkáltatói hozzájárulás

Az automatikus beléptetés valamennyi munkavállalóra vonatkozna, nem csupán az újonnan munkába állókra – erősítette meg a Népszabadság kérdésére Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének főtitkára. A tagság ugyanakkor továbbra is önkéntes maradna, a dolgozók bármikor kiléphetnének. A jelenlegi rendszerhez képest tehát megfordulna a belépés logikája. Nem a munkavállalónak kellene kezdeményeznie a tagságot, hanem automatikusan bekerülne a rendszerbe, amelyből külön döntéssel távozhatna.

A változásnak azonban ára is lenne. Az egyik bemutatott modell szerint a munkavállaló és a munkáltató egyaránt a bruttó bér 2-2 százalékát fizetné be, amit az állam további 1 százalékkal egészítene ki. Egy bruttó 500 ezer forintos fizetésnél ez havi 10 ezer forintos dolgozói, ugyanekkora munkáltatói és 5 ezer forintos állami hozzájárulást jelentene. A megtakarítás így évente 300 ezer forinttal gyarapodhatna, a befektetési hozamok nélkül.

A munkáltatói részvétel ráadásul nem feltétlenül lenne önkéntes. Kravalik Gábor lapunknak küldött válasza szerint a konferencián ismertetett modellekben, amennyiben a dolgozó élni kíván a megtakarítás lehetőségével, a cégnek kötelezően hozzá kellene járulnia a befizetésekhez. Ez különösen azoknál a vállalkozásoknál jelenthetne új kiadást, amelyek jelenleg nem támogatják munkavállalóik nyugdíjpénztári megtakarításait. A hozzájárulás a bérekkel együtt emelkedne, így tartósan növelné a foglalkoztatás költségeit.

Az alacsony keresetűeknek külön támogatást adnának

A munkavállalók oldalán sem feltétlenül lenne egyszerű előteremteni a rendszeres befizetést. Bár a pénz saját nyugdíjcélú megtakarításukat gyarapítaná, a havi hozzájárulás csökkentené az azonnal elkölthető jövedelmüket. Ez különösen az alacsony keresetűeknél okozhatna nehézséget, akiknek a mindennapi kiadások mellett jelenleg is kevés lehetőségük marad a megtakarításra.
A Pénztárszövetség szerint ugyanakkor a hosszú távú öngondoskodásnak elsőbbséget kellene élveznie a háztartások költségvetésének megtervezésekor. Az alacsony keresetűek számára egy új, alanyi jogon járó állami támogatás jelenthetne segítséget, ám ennek is feltétele lenne az egyéni takarékoskodás. Arra azonban egyelőre nincs konkrét javaslat, hogy mekkora támogatás járna, és pontosan kik lennének jogosultak rá.

Adókedvezményeket is átalakítanának

A jelenlegi rendszerben az önkéntes pénztári befizetések után 20 százalékos személyijövedelemadó-visszatérítés vehető igénybe, évente legfeljebb 150 ezer forintig. Ezt azonban csak azok tudják teljes egészében kihasználni, akik elegendő személyi jövedelemadót fizetnek. Az szja-mentességet élvezők vagy a kedvezmények miatt kevesebb adót fizetők így részben vagy teljesen eleshetnek ettől a lehetőségtől.

Az ÖPOSZ egy ettől független támogatási formát is elképzelhetőnek tart. Lapunk kérdésére azonban Kravalik Gábor tisztázta, hogy nem a jelenlegi 20 százalékos visszatérítés egyszerű kiterjesztéséről lenne szó, hanem önálló ösztönzőről, külön feltételrendszerrel. A bruttó bér 1 százalékának megfelelő állami hozzájárulás és az alanyi jogú támogatás ráadásul két különböző konstrukcióhoz kapcsolódik.
A munkáltatói befizetéseket további adókedvezményekkel ösztönöznék. Felmerült a szociális hozzájárulási adó alóli mentesség, egyedi kedvezmény, illetve a SZÉP-kártyához hasonló adózási feltételek alkalmazása is. A kedvezményes befizetések felső határát a minimálbér meghatározott százalékához kötnék, konkrét összeget azonban még nem jelöltek meg.

Egyelőre azt sem tudni, mennyibe kerülne a reform

Mindez az államháztartás számára is következményekkel járna. A közvetlen állami hozzájárulások kiadást jelentenének, miközben az új adókedvezmények bevételkiesést okozhatnának. A Népszabadság ezért arra is rákérdezett, mekkora éves költségvetési többletteherrel számol a szövetség. Számszerű választ azonban nem kaptunk. Az ÖPOSZ szerint a bemutatott külföldi példák egyelőre csak lehetséges irányokat jelölnek, ezért korai lenne a költségvetési hatásokról beszélni. Olyan megoldást szeretnének ugyanakkor, amely hosszabb távon nem növeli a költségvetés terheit.

A nyugdíjrendszer átalakítása ugyanakkor aligha halogatható a végtelenségig. Az OECD 2026-os országjelentése szerint Magyarországon a nyugdíjkiadások növekedésének jelentős része 2030 és 2045 között jelentkezhet, amikor a kiadások GDP-arányosan 2,5 százalékponttal emelkedhetnek. Az Európai Unió Tanácsának idei ajánlása pedig arra figyelmeztet, hogy Magyarországon a nyugdíjkiadások növekedése az egyik legnagyobb lehet az unióban, ami komoly fenntarthatósági kockázatot jelent. Farkas András nyugdíjszakértő pedig korábban a 2037 körüli demográfiai fordulópontra hívta fel a figyelmet, amely után egyre nehezebbé válhat a rendszer finanszírozása. Ehhez annyi hozzá kell tennünk, hogy az önkéntes megtakarítások bővítése ugyanakkor önmagában nem oldaná meg az állami nyugdíjrendszer problémáit, legfeljebb kiegészíthetné a jövőbeni nyugdíjasok jövedelmét.

Hogy a Pénztárszövetség elképzeléseiből megvalósulhat-e bármi, egyelőre kérdéses. Kravalik Gábor lapunknak azt jelezte, hogy bár dolgoznak a téma bemutatásán, a javaslatokról még nem indult egyeztetés a kormánnyal.