Százmilliárdokkal támogatta az Orbán-kormány a nagy külföldi cégeket, de azt nem követelte, hogy magyar munkavállalókat is alkalmazzanak

Miközben az Orbán-kormány százmilliárdokat osztott szét beruházási támogatásként, nem támasztott megfelelő foglalkoztatási követelményeket a közpénzt elnyerő vállalatokkal szemben – erről beszélt a Népszabadságnak Székely Tamás. A Magyar Vegyipari, Energiaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VDSZ) elnökét azután kerestük, hogy a lapunk megszerezte  debreceni CATL akkumulátorgyár támogatási szerződését.

A közérdekű adatigényléssel kapott dokumentum alapján a kínai vállalat összesen 129 milliárd forint közvetlen, vissza nem térítendő támogatást kaphat a magyar költségvetésből. A szerződésben azonban nincs kikötve, hogy az alkalmazottaknak magyaroknak kellene lenniük, vagy milyen arányban kellene magyarországi alkalmazottakat foglalkoztatni. A CATL-nek árbevételi és bértömeg-kifizetési vállalásokat kell teljesítenie, ezek konkrét összegeit viszont üzleti érdekre hivatkozva kitakarták a lapunknak átadott példányból. Székely szerint a probléma túlmutat a debreceni beruházáson. Úgy látja, a korábbi támogatási megállapodásoknál általában sem követelték meg kellő súllyal, hogy a közpénzt elnyerő munkáltatók milyen foglalkoztatási vállalásokat teljesítsenek. A CATL szerződését ugyanakkor még nem látta, más támogatási megállapodásokkal kapcsolatos tapasztalatairól és a lapunk által ismertetett részletekről beszélt.

Magyarokat is felvesznek, de ez nem lesz elég

A szakszervezeti vezető információi szerint ugyanakkor a CATL az utóbbi időben azért viszonylag sok magyar munkavállalót vett fel. Felsőfokú végzettségű szakemberek mellett operátorok, a termelésben közvetlenül dolgozó alkalmazottak is érkeztek a vállalathoz. Székely azonban úgy látja, a magyar munkaerőpiac jelenlegi helyzetében a gyár teljes munkaerőigényét nem tudják majd hazai dolgozókkal kielégíteni.

129 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást kaphat a CATL debreceni akkugyára

A CATL októberi tájékoztatása szerint a debreceni gyárnak jelenleg 2900 dolgozója van, az év végére 3200, 2030-ra pedig 7000 munkavállalóval számolnak. A korábban tervezett kilencezres létszámot csak a harmadik beruházási ütem megvalósulásával érnék el. A vállalat azt hangoztatja, hogy néhány éven belül a dolgozók túlnyomó többségét helyiekből szeretné biztosítani, a magyar munkavállalók jelenlegi aránya azonban nem ismert.

Székely Tamás szerint éppen az a kérdés, milyen számonkérhető tartalom van a hazai munkaerő foglalkoztatására vonatkozó ígéretek mögött. Felvetette, mennyire ellenőrizhető a gyakorlatban, hogy egy vállalat valóban megpróbálta-e magyar jelentkezőkkel feltölteni az álláshelyeket, mielőtt harmadik országbeli munkavállalók alkalmazása mellett döntött. Ha a támogatási szerződés sem tartalmaz erre vonatkozó elvárást, a közpénzes megállapodás ezen a ponton nem jelent további biztosítékot.

A teljes kereset jól mutathat, az alapbér már más kérdés

A CATL-nél kínált kereseteket a környékbeli lehetőségekhez képest jelenleg nem tartja rossznak a VDSZ elnöke. A munkaerő megszerzéséért a vállalatnak is vonzó ajánlatokat kell tennie. Az akkumulátorgyárak kedvezőtlen megítélése ugyanakkor szerinte a magyar jelentkezőket is visszatarthatja, még akkor is, ha a meghirdetett kereset egyébként kecsegtető. Székely az ágazati bérezés egyik problémáját abban látja, hogy a teljes kereseten belül jelentős súlyt képviselhetnek a különböző pótlékok. Így a munkavállaló által ténylegesen hazavitt összeg erősen függhet attól, milyen munkarendben és mennyit dolgozik.

Ha visszaesik a termelés, és kevesebb műszakot kell teljesíteni, a pótlékokkal együtt a kereset is csökkenhet. Betegség miatti néhány napos kiesés ugyancsak érzékelhető veszteséget okozhat. A szakszervezeti vezető szerint ezért a teljes kereset mellett az alapbér nagysága és a későbbi béremelések lehetősége is lényeges kérdés.

A támogatás felfüggesztése többet érhet egy bírságnál

A lapunk által megismert szerződés lehetőséget ad a támogatás felfüggesztésére, ha a CATL megsérti a környezetvédelmi, munkavédelmi vagy foglalkoztatási szabályokat. Székely Tamásegyelőre nem számolt be olyan konkrét debreceni ügyről, amely miatt ennek alkalmazását tartaná indokoltnak. Elmondása szerint a felmerülő problémákat eddig házon belül tudták kezelni. Ha a dolgozók munkavédelmi gondot jeleznek a szakszervezeti tisztségviselőknek, azt továbbítják a vállalatnak. A munkavédelem kérdését jelenleg nem látja annyira kiélezettnek a debreceni gyárban, mint amilyen korábban a környezetterhelés körüli vita volt.

A támogatás felfüggesztésének lehetőségét ugyanakkor fontos eszköznek tartja. Szerinte ennek ereje nagyban függ attól, hogy az illetékes hatóság milyen rendszerességgel ellenőrzi a szabályok betartását. Egy állami támogatás elvesztésének kockázata ugyanis erősebb visszatartó erő lehet a munkáltató számára, mint egy egyszeri bírság.