Matolcsy György: Nem tűnt el a 266,5 milliárd forintos MNB-alapítványi vagyon

Nem tűnt el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványainak juttatott 266,5 milliárd forintos vagyon – állította a jegybank korábbi elnöke egy YouTube-videóban. Matolcsy György ugyanakkor közölte, hogy a vagyon meglétéről csak 2025 márciusáig, jegybankelnöki megbízatásának végéig tud felelősen nyilatkozni, az azt követő esetleges változásokról nem.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése a volt jegybankelnök értelmezése szerint nem vagyoneltűnést állapított meg, hanem az alapítvány tulajdonában lévő részvénycsomag tőzsdei értékének csökkenését, amelyet hivatalosan el kellett volna számolni. A jelentés ráadásul tételesen felsorolja az alapítványi vagyontárgyakat, azok helyét, alapterületét és rendeltetését.

A vagyon jelentős részét 12 közép-európai városban, köztük Varsóban, Budapesten és Szófiában található irodaházak és bevásárlóközpontok alkotják. Ezek bérleti díjaiból származott és származik az alapítvány bevételeinek számottevő része. Az ingatlanokat birtokló, varsói tőzsdén jegyzett társaság végső tulajdonosa állítása szerint továbbra is az MNB alapítványa, a több vállalaton keresztül vezető tulajdonosi lánc ellenére.

Házkutatást tartottak az MNB-botrányban érintett Raw Developmentnél, értékpapírokat is lefoglaltak

Az ingatlanok értékét félévente független értékbecslők határozzák meg, ez pedig eltér a társaság részvényeinek tőzsdei árfolyamától. A különbséget azzal magyarázta, hogy a részvények 80 százaléka három tulajdonos kezében összpontosul, így kevés részvény forog a piacon. Nem kívánt állást foglalni abban, melyik értékelés tekinthető helyesnek.

Az alapítvány könyveiben ugyanakkor nem közvetlenül ingatlanok, hanem kötvények szerepelnek, mivel a pénzt ilyen formában adták át a befektetési társaságnak. A 2024-es beszámolóról a könyvvizsgáló nem nyilvánított véleményt, a 2025-ösről viszont egy másik könyvvizsgáló már igen. A lengyel társaság részvénytöbbségének megvásárlásáról 2020 áprilisában az alapítvány kuratóriuma döntött. A korábbi jegybankelnök közlése szerint az alapítói okirat alapján a vagyon befektetéséről a kuratórium rendelkezett.

Drága műtárgyak, brit szállítók, dubaji számlák: a rejtett hálózat, amelyet akár a Matolcsy-klán is használhat

Mint arról korábban beszámoltunk, a jegybanki alapítványok vagyonkezelésében az Állami Számvevőszék 2025 márciusában súlyos szabálytalanságokat tárt fel. A vizsgálat szerint a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány pénzét az Optima Befektetési Zrt. bonyolult céghálón és magántőkealapokon keresztül fektette be. Az alapítvány a 2022-es és 2023-as beszámolójában az Optima-kötvényeket változatlan bekerülési értéken tartotta nyilván, noha az ÁSZ szerint a lengyel GTC ingatlancég részvényeinek árfolyamesése miatt értékvesztést kellett volna elszámolni. Az ÁSZ legalább 150-200 milliárd forintra becsülte a veszteséget, és feljelentést tett. Az alapítvány és az Optima 2025 decemberében közzétett, korrigált beszámolóiból már csaknem 270 milliárd forintos vagyonvesztés rajzolódott ki; a kimutatások alapján az induló vagyonból 2024 végére 13 milliárd forint maradt. Matolcsy György korábban is vitatta a számításokat, arra hivatkozva, hogy a tőzsdei árfolyam nem tükrözi az ingatlanok valós értékét. A hűtlen kezelés gyanúja miatt folyó nyomozásban az ügyészség 2026 szeptemberében kutatást és lefoglalást végzett.

Gyanúsítotti kihallgatás az ügyben azóta sem történt.