Drága műtárgyak, brit szállítók, dubaji számlák: a rejtett hálózat, amelyet akár a Matolcsy-klán is használhat

A nyilvánosság eddig csak a Dubajban vásárolt luxus ingatlanokat és az oda kimenekített csúcskategóriás autókat látta, ám a NER-elit vagyonkimentési akcióinak van egy sokkal kifinomultabb, eddig rejtve maradt szála: a nemzetközi műkincspiac. A Népszabadság birtokába került dokumentumok feltárják azt a titkos szállítási és pénzügyi hálózatot, amely a Sotheby’s aukciósházat, egy brit szállítócéget, egy dubaji offshore-vállalatot és a vélhetően Matolcsy Ádám köréhez köthető Stofa György cégét kapcsolják össze.

2024–2025-ben, aztán különösen a Tisza Párt győzelmét hozó 2026. április 12-i parlamenti választás után jelentek meg az első hírek arról, hogy a NER-es háttérország cégei – tartva egy későbbi elszámoltatástól vagy vagyonelkobzástól – megkezdték a rendkívüli osztalékok kifizetését, a likvid tőke külföldre (például off-shore vagy baráti külföldi országok számláira) menekítését, illetve a magántőkealapok mögé történő rejtését.

A nemrég létrejött Nemzeti Vagyon-visszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) versenyt fut az idővel, hogy az eltüntetett mintegy 20-60 ezermilliárd forintból minél többet hazahozzon.

A külföldön vásárolt ingatlannak viszonylag egyszerű a nyomába eredni. Ugyanígy nem kibogozhatatlanok a magántőkealapok rejtett tulajdonosi struktúrái sem. Van azonban egy szürke zóna, ahol a tulajdonos láthatatlan marad. Ez a műkincsek világa. A műtárgyak (festmények, antik tárgyak) a nemzetközi pénzmosás és vagyonelrejtés „szürke zónájának” számítanak, hiszen a csúcskategóriás művészeti alkotások jó eszközt jelenthetnek a tőkemenekítésre. Hatalmas érték sűríthető beléjük, szállításuk egyszerű, a nemzetközi szabadkikötők, például Genf, Luxemburg mélyén pedig a tranzakciók teljesen névtelenek. A műtárgyak ki sem mozdulnak a raktárból, csak a felettük rendelkező offshore cégek cserélnek gazdát. És a jelek szerint akár ezt a módszert használhatja Matolcsy György köre is.

Az ismert, hogy a volt MNB-elnök fia, Matolcsy Ádám dubaji érdekeltségei az elmúlt években a család elsődleges vagyonkimentési és cégátmentési központjává váltak. Miután Matolcsy György mandátuma lejárt a Magyar Nemzeti Bank élén, a korábban Magyarországon felhalmozott milliárdos céges és ingatlanvagyont szisztematikusan elkezdték kimenekíteni az Egyesült Arab Emírségekbe.

A Matolcsy Ádámhoz köthető Future Holding és a dubaji bejegyzésű Minelley FZCO például négy luxusapartmant és egy 3,5 milliárd forint értékű luxusvillát szerzett meg a Palm Jumeirah mesterséges szigeten. Az is nyilvánosságra került, hogy Matolcsy Ádám emírségekbeli letelepedési vízumot igényelt, és elkezdte a bútorai, valamint a milliárdos értékű luxusautó-gyűjteménye (köztük egyedi Porschék) szállítását. A lapunk birtokába került dokumentumok alapján azonban Matolcsy-klán a vagyonkimentés szélesebb skáláján játszhat.

A szabadkereskedelem előnyei

Megjegyzendő, nem véletlen, hogy a család választása Dubajra esett. Az Egyesült Arab Emírségek szabadkereskedelmi övezetei (ahol a Minelley FZCO is működik) teljes adómentességet, a tulajdonosok számára inkognitót és jogi védelmet biztosítanak. A magyar hatóságok vagy az európai átláthatósági szabályok ide már nem érnek el, így az MNB-közeli hitelekből és állami megrendelésekből felhalmozott magánvagyon itt biztonságban tartható.

Rátérve a fontos iratra, abban az áll, hogy a CrabCom Kft. a Lithos Trading megbízásából egymillió angol fontért megvett egy festményt a londoni Sotheby’s aukciósháznál. A vételárat a Lithos átutalta a magyar vállalkozásnak, és az egyenlítette ki az aukciósház számláját. Ezt követően az értékes műtárgyat Dubajba, a Jebel Ali Free Zone szabadkereskedelmi övezetbe küldték egy szállítmányozási ügynökséggel. Kapcsolattartóként, átvevőként a CrabCom ügyvezetőjét, Stofa Györgyöt jelölték meg. A Matolcsy Ádám baráti és üzleti körébe sorolt Stofa a cég tulajdonosa is.

Forrás: Facebook

Az üzletember korábban a jegybanki alapítványok hatalmas vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. vezérigazgatója volt. Ezt a pozíciót 2025 elején, az MNB elnöki posztján történt vezércsere (Matolcsy György távozása és Varga Mihály érkezése) idején hagyta ott. 

A szabadkereskedelmi övezetben az áruk behozatala, tárolása és újraexportálása teljesen vám- és áfamentes. A zónán belül működő Free Zone Company-cégek (FZCO) tulajdonosi háttere a külső hatóságok számára szinte átláthatatlan. A luxus műtárgyak (festmények, antikvitások) nemzetközi kereskedelmében bevett gyakorlat, hogy a zóna raktáraiba érkező áru után nem fizetnek importvámot, mert jogilag nem lépett be az Egyesült Arab Emírségek belterületére. A műkincsek akár éveken át cserélhetnek gazdát a zónán belül papíron (például a Lithos Trading és a CrabCom között) anélkül, hogy a fizikai tárgyat megmozdítanák vagy adóznának utána.

Egyébként azzal, hogy a festményvásárlási tranzakciót szétforgácsolták, elérték azt, hogy egy esetleges pénzmosás elleni vagy adóhatósági vizsgálat során a magyar hatóságok csak a CrabCom utalásait látják, a brit hatóságok pedig csak a fuvardíjat, miközben a valódi érték (a műtárgy) ellenőrizetlenül landolhatott a Matolcsy Adám üzleti és baráti köréhez kapcsolódó Stofa György dubaji felügyelete alatt.

A dokumentumok szerint a műtárgyvásárlás valódi megbízója Stofa egy másik érdekeltsége, a főtevékenységként vagyonkezelést végző SRES Zrt. lehet. A cég neve nem ismeretlen: a NER gazdasági hátországához és a Matolcsy Ádám-féle üzleti elithez kapcsolódik. A háttérből finanszírozóként vagy megbízóként jelenhet meg az orosz műtárgyak Dubajba juttatásában.

Stofa, pontosabban a hozzá kapcsolódó telefonszám bukkant fel a VolDan nevű, Oroszországban magyar letelepedési kötvényeket értékesítő offshore közvetítő dokumentumaiban. Stofa György cégei többek között az MNB-alapítványi vagyonnal kapcsolatos ügyletekben is megjelentek. A Telex 2025-ben arról számolt be, hogy az Optima képviseletében Stofa a Matolcsy-érában egy, az alapkezelő tulajdonosi struktúráját érintő értékpapír-kölcsönszerződést írt alá.

Stofa Györgynek nem áll módjában tájékoztatást adni

A Minelley FZCO-n keresztül Matolcsy Ádám szisztematikusan a saját nevére vette azokat a milliárdos értékű magyar cégeket és tőkealapokat, amelyek korábban a barátja és üzlettársa, Száraz István nevén futottak. Így került dubaji tulajdonba többek között a görögországi Míkonosz szigetén luxusvillával rendelkező Millymo Zrt. , amelyet 2019 óta a Felis Magántőkealap birtokolt, így nem lehetett egészen pontosan megmondani azt, hogy ki volt a végső tulajdonosa. 

A Népszabadságnak sikerült elérnie Stofa Györgyöt. Az üzletember kérdéseinkre azt közölte, hogy cége, a CrabCom Kft. a tevékenységét a jogszabályok betartásával végzi. „A társaság műkincskereskedelemmel összefüggő tranzakciói, üzleti megállapodásai és ügyfélkapcsolatai üzleti titkot képeznek. Ebből következően sem a konkrét ügyletek részleteiről, sem az érintett partnerekről, sem az esetleges szerződéses díjazásokról nem áll módomban tájékoztatást adni” – írta válaszában Stofa György, aki fontosnak tartotta leszögezni, hogy „a nemzetközi műkincs-kereskedelemben a partnerek személyének, a tranzakciók részleteinek és a szerződéses feltételeknek a bizalmas kezelése bevett, általánosan elfogadott üzleti gyakorlat.” Ugyanakkor közölte, hogy „a CrabCom Kft. között egyfelől, sem a Matolcsy-család bármely tagja között másfelől, sem közvetlenül, sem közvetve nem történt semmilyen műkincs-tranzakció.”

Fotó: Béres Márton / Népszava-archív

A letelepedési kötvényekkel kapcsolatban is tettünk fel kérdéseket az üzletembernek. Erre úgy reagált, hogy egyetlen letelepedési kötvény tranzakcióban sem vett részt, így abból semmilyen jövedelemre vagy megbízási díjra nem tett szert.

Gerő Tamás ügyvéd, adójogi szakjogász szerint a vagyonkimentéseknek a klasszikus eszközei az offshore cégek vagy az ingatlanok. – A műkincsek nem számítanak likvidnek, mert nem tudni, ki mennyit hajlandó fizetni értük. Ezzel szemben az aranynak vagy egy gyémántnak az ára adott – hangsúlyozta a szakember. Kérdésre hozzátette, hogy ha egy értékes műtárgyat egy szabadkikötőben vásárolnak vagy tárolnak, arról az NVVH nem fog értesítést kapni. (Az utóbbi években az EU-s pénzmosás elleni direktívák (különösen az AML5 és AML6) miatt a szabadkikötők üzemeltetőit is kötelezik arra, hogy azonosítsák a tényleges haszonhúzókat (UBO), azonban a jogi kiskapuk – strómanok, közvetítők használata – miatt a hatóságok még mindig rendkívül nehezen látnak rá a tényleges vagyonmozgásokra.)

Magántőkealapok és rejtett tulajdonosi struktúrák

A vagyonkimentés olyan törvényes, féllegális vagy illegális módszereket jelent, amelyek célja a felhalmozott tőke, ingatlanok vagy ingóságok kimenekítése egy adott országból. Erre leggyakrabban politikai és kormányváltási kockázatok, hatósági vizsgálatok, adózási elkerülés vagy csődeljárások előtt kerül sor.

A vagyonkimentésre használt egyik módszer a magántőkealapok és rejtett tulajdonosi struktúrák használata. Emellett kedvelt az ékszerek, a nagy értékű órák, illetve a készpénz és nemesfém kimenekítése biztonságos, unión kívüli célpontok felé (Svájc vagy az Egyesült Arab Emírségek). Ezzel ugyanis ki lehet kerülni a banki megfigyelőrendszereket. Aztán a vagyonkimentők élhetnek a rendkívüli osztalékfizetésekkel és likviditás-kiszívással is. Vagyis a korábban állami megrendelésekből felduzzasztott magáncégeknél a menedzsment és a tulajdonosi kör rendkívüli osztalékfizetéseket rendelt el. A céges számlákat pedig üresen vagy minimális tőkével hagyták a céges számlákat egy esetleges zár alá vétel esetére.

Továbbá a külföldre költözés és a külföldi adórezidenssé válás is az egyik lehetséges alternatívája a vagyon kimentésének. Vagyis a milliárdos hivatalosan is áthelyezi lakóhelyét és adózási székhelyét egy olyan államba, ahol kedvező adózást biztosítanak és automatikusan nem működnek együtt a magyar hatóságokkal a vagyonelkobzási eljárásokban.

És ezeken kívül jöhet még szóba a vagyonkimentés egyik legzártabb és legnehezebben átlátható terepe, a műkincsek nemzetközi piaca.