Gazdaság

Rekordévre készül a Wizz Air, miközben egyre több légitársaság kerül bajba Európában

Fennállása legsikeresebb évét zárhatja 2026-ban a Wizz Air. Váradi József vezérigazgató szerint 2030-ra megduplázhatják utasaik számát, miközben az európai légiközlekedésben megkezdődött a gyengébb szereplők kiszorulása.

Rekordévre készül a Wizz Air, miközben egyre több légitársaság kerül bajba Európában
Fotó: Béres Márton / Népszava-archív

Minden korábbi évét felülmúlhatja idén a Wizz Air, amely 2026-ban mintegy 85 millió utas szállításával számol, 2030-ra pedig már 120–130 milliós utasforgalmat céloz meg. Ez a 2025-ös szinthez képest csaknem duplázást jelentene, miközben a légitársaság repülőgépeinek száma a jelenlegi 276-ról 335-re emelkedne. Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója pénteki sajtóbeszélgetésén hangsúlyozta, hogy a növekedés az utasszámot tekintve lényegesen gyorsabb lehet, mint amit önmagában a flotta bővülése indokolna.

Ennek egyik oka, hogy a társaság fokozatosan visszaállítja a forgalomba azokat a repülőgépeket, amelyek a Pratt & Whitney hajtóműveinek kötelező átvizsgálása miatt jelenleg nem üzemelhetnek. Váradi szerint 2027 végére valamennyi érintett repülőgép ismét szolgálatba állhat. A hajtóműproblémák az elmúlt két és fél évben jelentősen rontották a vállalat eredményességét, megszűnésük ezért önmagában is számottevő növekedési lehetőséget teremt.

A vezérigazgató az idei nyári szezont kifejezetten erősnek értékelte, jóllehet a geopolitikai bizonytalanságok és a költségek emelkedése miatt korántsem voltak ideálisak a működési feltételek. A légitársaság utasforgalma a nyári időszakban 27 százalékkal emelkedett, augusztusban pedig megközelítette a 8,5 millió főt, ami a vállalat történetének eddigi legerősebb hónapja volt. A Wizz Air jelenleg mintegy ezer útvonalon működik, napi átlagban 1288 járatot teljesít, története során pedig már több mint 570 millió utast szállított.

 

Magyarországon is jelentős a bővülés

 

A magyar piac továbbra is a Wizz Air egyik meghatározó bázisa. A társaság Váradi tájékoztatása szerint 38 százalékos piaci részesedéssel rendelkezik Magyarországon, a második legnagyobb szereplő részesedése pedig 26 százalék körüli. A Wizz Air Budapesten 19 repülőgéppel és 88 útvonallal van jelen. Az idei évre meghirdetett, mintegy 9,55 milliós üléskapacitás 17 százalékos növekedést jelent a tavalyihoz képest.

Váradi különösen figyelemre méltónak nevezte, hogy a társaság több mint két évtizedes magyarországi működés után is képes ilyen ütemben bővülni.A nyári időszakban több mint 2,5 millió utast szállítottak Magyarországon, ami 30 százalékos növekedésnek felel meg. Az év elejétől számított utasforgalom pedig már elérte a 6,7 millió főt, vagyis október közepére meghaladta a teljes 2024-es év eredményét. A társaság budapesti alkalmazottainak száma megközelíti az 1500 főt.

A téli menetrendben két új célállomás, Oslo és az egyiptomi Marsa Alam jelenik meg, emellett több meglévő útvonalon is sűrítik a közlekedést.

A működés megbízhatóságában ugyancsak előrelépésről számolt be a vezérigazgató. Állítása szerint a Wizz Air a meghirdetett járatok 99,7 százalékát teljesíti, a járatpontosság pedig mintegy 7 százalékkal javult. Váradi szerint a járattörlések túlnyomó részét külső körülmények, így időjárási problémák, légtérkorlátozások vagy sztrájkok okozzák.

 

A versenytársak visszavonulásából is profitálnának

 

A Wizz Air növekedési terveinek különös jelentőséget ad, hogy az európai légiközlekedési piac egészében éppen ellenkező irányú folyamatok bontakoznak ki. Váradi szerint az iparág jövedelmezősége a geopolitikai konfliktusok és az üzemanyagárak emelkedése miatt jelentősen romlik, ami egyre több légitársaságot kényszerít kapacitásainak csökkentésére.

A Wizz Air ebben a helyzetben nem pusztán védekezni akar, hanem új piaci lehetőségeket is keres. Váradi példaként említette a Volotea nápolyi bázisának megszüntetését, amely után a Wizz Air saját kapacitásaival lépett be a felszabaduló piaci szegmensekbe. Ezt követően további spanyolországi fejlesztéseket és új bázisok megnyitását is tervezik.

A vezérigazgató szerint több európai légitársaság már most is súlyos pénzügyi nehézségekkel küzd, a jelenlegi költségkörnyezet pedig felgyorsíthatja az ágazat átrendeződését. A Wizz Air ezért a pénzügyi stabilitás megőrzése mellett további beruházásokkal és a versenytársak által elhagyott piacok megszerzésével számol.

Váradi József (Fotó: Flajsz Péter / Népszabadság)

 

A piaci üzemanyagár felét fizetik

 

A vállalat versenyelőnyét Váradi három tényezővel magyarázta. Ezek közül az első a repülőgéppark technológiai összetétele. A Wizz Air flottájának 75–80 százaléka már új generációs, elsősorban Airbus A321neo repülőgépekből áll, amelyek mintegy 20 százalékkal kevesebb üzemanyagot fogyasztanak elődeiknél. A vezérigazgató szerint az európai légitársaságoknál az új technológiára történő átállás aránya átlagosan mindössze 25 százalék körül alakul.

A második meghatározó előny az üzemanyagárak fedezeti ügyleteiből származik. A Wizz Air a következő hat hónapra várható üzemanyag-felhasználásának 82 százalékát már előre lefedezte, tonnánként mintegy 800 dolláros áron. Ez –  Váradi közlése szerint –  nagyjából fele a jelenlegi, 1500–1600 dollár körüli piaci kerozinárnak. A társaság ráadásul közvetlenül a repülőgép-üzemanyag árára köt fedezeti ügyleteket, nem pusztán a nyersolajéra. Ennek azért van jelentősége, mert a nyersolaj és a kerozin közötti árkülönbség az elmúlt időszakban számottevően megnőtt, így a kizárólag nyersolajra fedező légitársaságok kevésbé védettek a kerozin drágulásával szemben.

A Wizz Air hosszabb távon is folytatja az üzemanyagköltségek fedezését. A vezérigazgató elmondása szerint a társaság 12–18 hónapos időtávban is épít pozíciókat, mert a konfliktusok elhúzódásával számol. A fedezeti ügyletek ugyanakkor nem jelentenek teljes védelmet, hiszen a piaci árak tartós emelkedése előbb-utóbb a jegyárakban is megjelenhet. Váradi szerint azonban – mint azt a Népszabadság felvetésére kifejtette – nem mindegy, hogy az emelkedés mértéke 5–10 vagy 25–30 százalék körül alakul. A Wizz Air az előbbi kategóriában szeretne maradni, mert üzleti modelljének alapja továbbra is az alacsony jegyárakon keresztül ösztönzött kereslet.

A harmadik versenyelőnyt a pénzügyi tartalékok jelentik. A Wizz Air szeptember végén 2,4 milliárd eurós készpénzállománnyal rendelkezett, ami Váradi szerint mintegy 35 százalékos, az éves árbevételhez viszonyított likviditási rátának felel meg. Ez jóval meghaladja az iparág 20 százalék alatti átlagát, és a vezérigazgató értékelése szerint az egyik legerősebb pénzügyi pozíciót biztosítja a társaságnak Európában. Hozzátette, az idei év pénzügyileg nagyon nehéz év lesz, de stratégiailag az egyik legerősebb.

(Fotó: Flajsz Péter / Népszabadság)

 

Tartós geopolitikai bizonytalansággal számolnak

 

Váradi József szerint az orosz–ukrán háború és a közel-keleti konfliktusok következtében alapvetően átalakult a légiközlekedés működési környezete. A koronavírus-járvány óta jelentkező ellátásilánc-problémákat a geopolitikai fejlemények tovább súlyosbították, miközben a repülőgép- és hajtóműgyártók sem képesek a korábban megszokott ütemben és minőségben teljesíteni megrendeléseiket.

A helyzetet különösen az súlyosbítja, hogy a légitársaságok működési költségeinek 30–35 százalékát az üzemanyag teszi ki. A vezérigazgató szerint nem lehet kizárni, hogy a jelenlegi konfliktusok csak 2027 végén vagy 2028 elején jutnak nyugvópontra, ezért a Wizz Air üzleti tervezésében tartós bizonytalansággal számol.

A geopolitikai kockázatok miatt a társaság saját téli kapacitásait is folyamatosan felülvizsgálja. A közel-keleti útvonalak esetében nem csupán a kereslet és a jövedelmezőség, hanem a repülésbiztonsági kockázatok is meghatározzák a döntéseket. Váradi szerint a légitársaság nem vállal olyan működési kockázatokat, amelyeket az elhúzódó konfliktusok miatt nem tart elfogadhatónak.

 

Az éjszakai repülést nem lehet teljesen megszüntetni

 

A sajtóbeszélgetésen szóba került a budapesti éjszakai repülések korlátozásának kérdése is. A Vitézy Dávid közlekedési miniszter kezdeményezésére létrejött munkacsoport egyeztetéseiről Váradi úgy fogalmazott, hogy a tárgyalások haladnak, ugyanakkor a probléma teljes megszüntetését nem tartja reálisnak.

Álláspontja szerint a légiközlekedésből az éjszakai repülés nem iktatható ki teljes egészében. A hatóságok, a légiforgalmi irányítás és a légitársaságok együttműködésével ugyanakkor mérsékelhető az éjszakai forgalom és annak lakossági hatása. Váradi a HungaroControl működésének javulását különösen fontos előrelépésnek nevezte. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a szigorú korlátozásoknak ára lehet, mivel azok Magyarország légi összeköttetéseinek számottevő csökkenéséhez vezethetnek.

A Wizz Air tájékoztatása szerint Budapesten az új generációs repülőgépekre történő teljes átállás már önmagában is jelentősen csökkentette a társaság gépeinek zajterhelését. Váradi közlése alapján az új flotta mintegy 50 százalékkal kisebb zajkibocsátással működik, mint a korábbi repülőgépek.

Ezt is ajánljuk

Szerkesztői válogatás