Donald Trump szerint Norvégiára is szégyent hozott, hogy nem ő kapta a Nobel-békedíjat
Az elismerést idén Navi Pillay kapta, akit az amerikai elnök ismeretlen személynek nevezett. A döntőbizottságot is élesen bírálta.
Norvégiát és a Nobel-békedíj odaítélőit is felelőssé tette az Egyesült Államok elnöke azért, hogy idén sem ő kapta meg az elismerést – tudósít a Reuters.
Donald Trump pénteken, a New York állambeli Syracuse-ban tartott kampányrendezvényén szégyenteljesnek nevezte a döntést, amely megfogalmazása szerint kitörölhetetlen foltot hagyott Norvégián és a díjazásról határozó személyeken. A Nobel-bizottság az idei békedíjat Navi Pillaynek ítélte oda. A Nemzetközi Büntetőbíróság korábbi bírája egy olyan ENSZ-jelentést felügyelt, amely arra a következtetésre jutott, hogy Izrael népirtást követett el Gázában. Az amerikai elnök a díjazottról azt mondta, hogy korábban nem hallott róla, és azt állította, hogy senki más sem hallott róla. A Nobel-békedíj odaítélését radikális ideológusok döntésének tulajdonította, akiket demokráciaellenesnek nevezett. Állítása szerint a bizottság döntése végleg hiteltelenné tette az elismerést. Saját diplomáciai tevékenységére hivatkozva több nemzetközi konfliktus rendezésében is szerepet tulajdonított magának. Azt állította, hogy hozzájárult az Észak- és Dél-Korea, a Japán és Észak-Korea, valamint a Kína és Tajvan közötti háborúk kitörésének megakadályozásához. Ezeket az állításait azonban nem támasztotta alá bizonyítékokkal.
Navi Pillay nemzetközi büntetőbíró kapta a 2026-os Nobel-békedíjat
Donald Trump elnökségének minden évében elégedetlenségének adott hangot amiatt, hogy nem részesült Nobel-békedíjban.
Mint arról korábban beszámoltunk, az Egyesült Államok elnöke már a 2025-ös Nobel-békedíj kihirdetése előtt azt hangoztatta, hogy nemzetközi közvetítői tevékenységével kiérdemelte az elismerést. A Fehér Ház többek között az indiai-pakisztáni, a thai-kambodzsai és a kongói-ruandai konfliktus kezelését sorolta az eredményei közé, egyes érintett országok azonban vitatták az amerikai szerep jelentőségét. Az elismerést végül María Corina Machado venezuelai ellenzéki vezető kapta. 2026 januárjában Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnöknek írt levelében is sérelmezte a mellőzését. Azt állította, hogy legalább nyolc háborút zárt le, és a Nobel-békedíj elmaradásával indokolta, hogy már nem kíván kizárólag a békére összpontosítani. A levelet a Grönland feletti amerikai ellenőrzésre vonatkozó követeléseivel is összekapcsolta. Néhány nappal korábban María Corina Machado a Fehér Házban személyesen adta át neki a Nobel-éremét, noha a Nobel-bizottság világossá tette, hogy az elismerés nem ruházható át. Januárban Kövér László is csatlakozott ahhoz a nemzetközi parlamenti elnöki kezdeményezéshez, amely Donald Trump Nobel-békedíjra jelölését támogatta.
Ezt is ajánljuk
Közelebb a jelenhez: merre tovább, tájházak?
Nosztalgia és egy kis sörszagú dance-punk – Zeneajánló a hétvégére
Mayer Bernadette: Nem vagyok senkinek se kutyája, se macskája
Élőben közvetíti a brit Gramophone és a Duna a Concerto Budapest október 11-i Kurtág-estjét
Észak-Macedónia, Görögország és Albánia közösen jelöli a Preszpa-tavat az UNESCO világörökségi listájára











