Közelebb a jelenhez: merre tovább, tájházak?

Egyelőre a szakmai egyeztetések zajlanak és várjuk a konkrét lépéseket. Ugyanakkor Sári Zsolt államtitkár a szentendrei Skanzen korábbi főigazgató-helyetteseként eddig is rálátott a tevékenységünkre. Biztosan nagyszerű partner lesz abban, hogy még tovább javulhasson a helyzet minden területen” – fogalmazott kérdésünkre Hegedűsné Majnár Márta, a Tájházak és Szabadtéri Múzeumok Szövetségének ügyvezető elnöke.

Közösségi találkozási pontok

Sári Zsolt közgyűjteményekért és örökségvédelemért felelős államtitkár a szövetség éves országos szakmai konferenciáján beszélt október elején a Tisza-kormány tájházak jövőjével kapcsolatos terveiről. Az államtitkár szerint a legfontosabb feladat az, hogy a tájházak a múlt megőrzése mellett a helyi közösségek találkozási pontjai legyenek. A közösségi tájház gondolatáról már Závogyán Magdolna akkori kulturális államtitkár 2025 októberében is beszélt, a szintén ebben az évben bejelentett, 2026-ra szóló Kós Károly Programot pedig eleve a kiállítások fejlesztésére és az épületek karbantartására szánta az akkori kormány. Az újdonság az államtitkár által felvázolt politikában az, hogy az új irány szerint a tájházakat Sári közelebb helyezné a jelenhez: többek között úgy, hogy szerepet kapna a szocializmus utolsó évtizedeinek megjelenítése is, erősítve ezzel a középkorúak tájházak világához fűződő személyes kapcsolatát.

Az Orbán-kormány a maga idején, 2010 óta a tájházak terén alapvetően három főbb kultúrpolitikai irányt jelölt ki: az épített örökség megőrzését, a tájházak szakmai hálózatának megerősítését és közösségi szerepük fejlesztését a helyiek számára.

2010-től Kubinyi Ágoston Programmal a kormány az önkormányzati fenntartású muzeális intézmények, köztük a megfelelő besorolású tájházak fejlesztését támogatta (ebbe beletartozhatott egy kiállítás megújítása, egy épület felújítása vagy az állagvédelem is). A Kubinyi Ágoston Program keretében újult meg többek között a Bogyiszlói Tájház oromzata, a pályázatban elnyert 1 millió forintból.

2017-ben létrejött a Magyarországi Tájházak Központi Igazgatósága (a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumon belül) annak érdekében, hogy a tájházak szakmai koordinációját felügyelje és egyben egy országos szakmai háttér is működhessen.

Felújítástól a programszervezésig

2016-ban elindított, később több alkalommal meghirdetett Népi Építészeti Program a tájházak országos felújítását is támogatta, de beletartozott a népi építészeti örökség egésze, hagyományos lakóházaktól akár gazdasági épületekig. (A program támogatásával újult meg többek között a Tardi Tájház és a Sukorói műemlék parasztház is.)

A 2026-os évre meghirdetett Kós Károly Program kifejezetten a tájházak támogatására jött létre: legfeljebb 1 millió forint, 100 százalékban vissza nem térítendő támogatásra pályázhattak az érintettek, amennyiben ezt közösségi programokra, épületfejlesztés és a közösségi terek megújítására is fordítják. A Kós Károly Program sorsáról a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztériumnál érdeklődtünk, válasz esetén cikkünket frissítjük.