Navi Pillay, nemzetközi büntetőbíró kapta az idei Nobel-békedíjat

A 2026-os Nobel-békedíjat olyan személy kapja, aki kivételes bátorsággal és feddhetetlenséggel dolgozott egy átfogóbb globális jogrend megteremtéséért. Az idei díjazott, Navanethem „Navi” Pillay meghatározó szerepet játszott abban, hogy a háborús bűncselekmények, az emberiesség elleni bűncselekmények és a népirtás elkövetőit bíróság elé állítsák – áll az indoklásban.

Az indiai tamil származású, de a dél-afrikai Durbanben, az apartheid idején született Navi Pillay egész pályafutását az egyetemes jogelvek iránti elkötelezettségnek szentelte. Érdemei között kiemelte a norvég Békedíj Bizottság, hogy szilárd erkölcsi értékrendje a nemzetközi büntetőügyekben iránytűként szolgált.

 

Ruanda, Palesztina, Mianmar – mérföldkövek Pillay karrierjében

 

Kiszélesítette a nemzetközi jog hatókörét és érvényesülését világszerte. Bíróként dolgozott a dél-afrikai Legfelsőbb Bíróságon, a Ruandai Nemzetközi Törvényszéken és a Nemzetközi Büntetőbíróságon. Betöltötte az ENSZ emberi jogi főbiztosi tisztségét, és egészen a közelmúltig vezette az ENSZ megszállt palesztin területekkel foglalkozó független nemzetközi vizsgálóbizottságát. Navi Pillay jelenleg a Nemzetközi Bíróság bírája abban az ügyben, amelyben Mianmart népirtással vádolják.

Pillay jogászként pályája kezdetén fellépett a mélyen gyökerező strukturális diszkrimináció, a szegregáció és a kirekesztés ellen. Pályája kezdetén Nelson Mandela és más apartheidellenes aktivisták védelmében dolgozott. Minden ügyében bebizonyította, hogy a jogi eszközökkel is hozzá lehet járulni a háborús cselekmények és az erőszak megelőzéséhez. S ezzel ő maga is erősítette a nemzetközi jog intézményeit: függetlenségével, szakértelmével és rendíthetetlenségével.

 

Amit a globális jogállamiság megteremtéséért tett

 

Az első Nobel-békedíjat 125 évvel ezelőtt ítélték oda. A Norvég Nobel-bizottság már akkor fontosnak tartotta a konfliktusok nemzetközi jog útján történő rendezésének elvét. A nemzetközi jog szerepe és hatóköre tovább bővült a második világháború után, de különösen az ENSZ intézményeinek létrehozásával.

A legfontosabb felismerés az volt, hogy a tartós békét jogelvekre kell építeni, nem pedig az erősek akaratára. A hidegháború lezárultával ez az elv még nagyobb szerepet kapott. A legnagyobb hatalmak gyakran kibújtak a felelősségre vonás alól. Pillaynak köszönhetően viszont egyre inkább azt tapasztaljuk, hogy a konfliktusokat diplomáciai úton, szerződésekkel és jogi mechanizmusok segítségével kezelni lehet. Ma pedig, amikor az emberek egzisztenciális kihívásokkal néznek szembe, és egyre csak nő a háborús konfliktusok száma, felértékelődött a nemzetközi jog, amely már nem csupán kiegészítő eszköze a békének, hanem nélkülözhetetlen feltétele.

A bírónő méltatása során külön hangsúlyt kapott a jogállamiság szerepe, amely a béke garanciája is. A jogállamiság az igazságosság alapja, és a béke megteremtésének és fenntartásának feltétele is egyben.

A bírák – akik a rend és a káosz közötti keskeny vörös vonalat őrzik. Ellenben ma szankciókkal sújtják, intézményeiket pedig támadások érik, ezért lehet Navi Pillay példakép, mert függetlensége fenntartásához óriási lélekerőre és bátorságra volt szüksége.

Jelentős szerepe volt Pillaynek abban, amikor a Ruandai Nemzetközi Törvényszék kimondta, hogy a nemi erőszak és a szexuális erőszak emberiesség elleni bűncselekménynek, sőt népirtásnak is minősülhet, Ugyanebben az ügyben egy másik, mérföldkőnek számító ügyben is iránytű lett döntése, ugyanis először fordult elő, hogy egy vádlottat kizárólag propaganda terjesztése alapján vádoltak népirtásra való felbujtással.

Több hírforrás is megerősítette, hogy a potenciális jelöltek között szerepelt többek között Julija Navalnaja, a néhai orosz ellenzéki vezető, Alekszej Navalnij özvegye, XIV. Leó pápa, valamint a szudáni Emergency Response Rooms nevű önkéntes segélyszervezet. S nem utolsó helyen Donald Trump.

 

Trump elnök megint csalódott

 

287 jelölt között 208 magánszemély és 79 szervezet szerepelt a 2026-os Nobel-békedíj odaítélésekor – tudtuk meg a tavaszi jelölések alkalmával a Norvég Nobel Bizottság titkárától, Kristian Berg Harpvikentől.

Az eredményhirdetés nyilvánvalóvá tette, hogy Donald Trump eddigi béketeremtő munkáját másképp ítéli meg a norvég békebizottság. Noha Kambodzsa, Izrael és Pakisztán vezetői egyaránt azt állították, hogy Donald Trumpot jelölték az idei Nobel-békedíjra,  ezt azonban csak félévszázad elteltével tudhatjuk meg biztosan, mivel a jelölések titkosak, és csak 50 év elteltével válnak nyilvánossá.

A Nobel-békedíjat kapott volt elnök, Barack Obama iránti irigységét nem titkolva, Trump 2016 óta, első elnökségétől kezdve hirdeti, nála nincs érdemesebb ember a díjra, minden korábbi amerikai elnöknél többet tett a világ békéjéért. Legutóbb éppen két napja beszélt erről újságíróknak az ovális irodájában. Kijelentette: a norvég Nobel-bizottság „nagy szégyent” hozna magára, ha péntek reggel nem őt hirdetné ki a díj nyertesének. „Talán megakadályoztam a világ teljes pusztulását, mert Iránnak soha nem lesz atomfegyvere, és ez pozitív dolog”.

Egy Nobel-békedíja pedig már van, hisz a 2025-ös díjazott, María Corina Machado venezuelai ellenzéki vezető, januárban átadta Trumpnak a Nobel-érmét. Ezzel próbálta elérni nála, hogy az Egyesült Államok támogassa a demokrácia helyreállítását Venezuelában. Minderre néhány nappal azután került sor, hogy az amerikai erők elfogták Nicolás Maduro volt venezuelai elnököt és feleségét, Cilia Florest. Reagált is a rendkívüli történésre a Nobel-bizottság: „maga a díj – az elismerés és a megbecsülés – elválaszthatatlanul ahhoz a személyhez vagy szervezethez kötődik, amelyet a norvég Nobel-bizottság díjazottként megnevezett”.

Trump Iránnal vívott háborúja a nyolcadik hónapjába lépett, és a közvélemény-kutatások sem tükrözték, hogy ő lenne a díjra legérdemesebb jelölt.