Gazdaság

Megszelídültek az árak, de lakáshoz jutni nem lesz könnyű így sem

Három százalékra mérséklődött a lakásár-emelkedés éves üteme az utolsó negyedévre, ami csökkenő túlértékeltséget és a vevőknek nagyobb alkulehetőséget jelent. Az MNB Lakáspiaci jelentése rámutat, hogy a valódi első lakást vásárlókat támogató hitel kizárja a befektetőket, akik a csökkenő hozamok és a drágább hitelek miatt az eladói oldalra állnak át.

Megszelídültek az árak, de lakáshoz jutni nem lesz könnyű így sem
Fotó: Huszár Dávid / Népszava-archív

Kedvező fejlemény a vásárlók szempontjából, hogy 2026-ban minden településtípuson jelentősen lassult a lakásár-dinamika. Az első hat hónapban a háztartások rendelkezésre álló jövedelme 6,7 százalékkal, a bérleti díjak pedig 4,2 százalékkal nőttek, vagyis jóval gyorsabb ütemben, mint maguk a lakásárak, amelyek mindössze 1,2 százalékkal drágultak ekkor.

Megnyugodtak az árak

 

Ez lefelé húzta a lakásárak túlértékeltségének mértékét, amely a tavaly év végi 17,2 százalékról 14,9 százalékra csökkent országosan– és az év végéig még tovább mérséklődhet. A megfizethető lakhatás ugyanakkor Európa-szerte komoly kihívás, a lakásárak helyi jövedelmekhez viszonyított magas aránya hazánkban területileg erősen koncentráltan – főként Budapesten, az agglomerációban, a Balaton környékén, Debrecenben és egyes északnyugati járásokban – jelentkezik.

A jegybanki elemzés rávilágít arra a lényeges piaci feszültségre is, hogy miközben az árak megnyugodtak, a Wekerle Plusz hitel célzottabb kialakításával szűkült a támogatott hitelekre jogosultak köre. Az új feltételekkel a valós első lakásvásárlók támogatásának irányába mozdult el a kormány, kizárva a befektetői keresletet. Emiatt viszont a programból kiszoruló csoportok – így például a 45 év felettiek, akik a korábbi Otthon Start szerződések 14 százalékát adták, valamint a befektetők – a drágább piaci hitelekre szorulnak. Még a jogosult első lakásvásárlók egy része is nehezebb helyzetbe kerül, mivel a használt lakások támogatott kamata 5 százalékra emelkedett. Vagyis hitelből várhatóan kevesebben, illetve – a magasabb kamatok miatti kisebb felvehető hitelösszeg okán – alacsonyabb értékben tudnak majd vásárolni. A lakáspiaci kereslet pedig a hitel segítségével vásárlók arányának csökkenésével összességében is mérséklődhet – vetíti előre a jelentés.

Öt százalékra mérséklődött a lakásárak drágulása, jövőre sem várnak ennél többet

 

Kiszorultak a budapesti 1,5 milliós árplafon alól

 

Különösen beszédes az 1,5 millió forintos négyzetméterár-korlát hatása, ami az Otthon Start indulása óta egyfajta mesterséges gátként működött. A fővárosban a piaci árak azonban ezt sok helyen áttörték: az év elején még a budapesti adásvételek 17 százaléka tartozott az 1,4–1,5 milliós sávba, a harmadik negyedévre arányuk 13 százalékra csökkent. Ezzel párhuzamosan az 1,5 millió forint feletti négyzetméterárú tranzakciók részaránya fél év alatt 23-ról 30 százalékra emelkedett.

Az újépítésű lakások piacán még szűkebb a keresztmetszet: Budapesten az új lakások átlagos négyzetméterára már 1,86 millió forintnál jár. Ez azt jelenti, hogy a kínálat 16,5 százaléka fér csak bele a Wekerle Plusz feltételeibe, vidéken ez az arány 67 százalék. A 3 százalékos hitel plafonértéke legkorábban 2028 januárjában emelkedhet, a szabályozás szerint a KSH újlakás-árindexe alapján.

 

Fővárosi óvatosság, vidéki kínálati csúcs

 

Az MNB 2026 egészében 38 százalékkal több, azaz 16,7 ezer új lakás átadását prognosztizálja éves összevetésben. Nemzetközi összehasonlításban továbbra is kevés lakás épül itthon, a lakásállomány megújulási rátája nálunk a legalacsonyabb Európában. 2027-ben viszont a jegybank nem számít további bővülésre, a második negyedévtől már mérséklődő építési engedélyszám és a csökkenő kereslet miatt a beruházók már behúzták a kéziféket.

A fővárosi újlakáspiacon megtorpant a kínálat korábbi felfutása, a harmadik negyedévben 39 százalékkal kevesebb új lakást értékesítettek, mint egy éve. Visszafogottan indultak új projektek is, mindössze 748 lakás értékesítését kezdték meg ekkor a fejlesztők. Bár az újlakás-fejlesztések jövedelmezősége eddig stabilan 22 százalék körül alakult, a szabad kínálat magas szintje a jövőben visszafoghatja a fejlesztők áremeléseit. Ez értelemszerűen jó hír a vevőknek.

Vidéken mindeközben többéves csúcsra duzzadt az újlakás-kínálat, miután Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar és Pest megyében, valamint a Balatonnál jelentős építkezések vannak, és összességében 8 ezer szabad, azonnal beköltözhető új lakás.

 

Eladóvá válnak a befektetők

 

A 4,4 százalékos fővárosi és az 5,5 százalékos vidéki bérbeadási hozamok már nem elég vonzóak a befektetési céllal vásárlóknak, akik előtt bezárult az állami támogatással elérhető hitel kiskapuja is. A trend markáns, a befektetők közül már többen vannak az eladói, mint a vevői oldalon. A kereslet csökkenését egyelőre nem igazán árazzák be az eladók, de az alku mértéke stabilan nő, az utoljára meghirdetett árnál átlagosan 4,1 százalékkal kevesebbért kelnek el a lakóingatlanok már. A vevők számára a vidéki újépítésű kínálat mellett a 2027 márciusában induló energetikai felújítási támogatások is új célpiac megnyitását jelenthetik. A felújításra szoruló ingatlanok vonzereje az utóbbi időben jelentősen csökkent, ez most változhat, ráadásul a felújítási támogatásokat hosszú idő után társasházak is elérhetik.

Kiszámíthatóbbá válhat a lakáspiac, tervezhetőbbé az otthonteremtés

Ezt is ajánljuk

Szerkesztői válogatás