Gazdaság

Kitart a bizalom a Tisza-kormányban, a kereslet miatt viszont aggódnak a magyarországi cégek

Javult a jogbiztonság megítélése, és még él az új kormányhoz fűzött remény a német–magyar kamara felmérése szerint. A cégek legnagyobb gondja azonban a gyenge kereslet, miközben az erős forint is egyre több vállalatot nyomaszt.

Kitart a bizalom a Tisza-kormányban, a kereslet miatt viszont aggódnak a magyarországi cégek
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava - archív

Mélyen van a magyar gazdaság, de a vállalatok legalább látnak esélyt a kilábalásra – talán ez írja le leginkább a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) szerdán bemutatott őszi konjunktúrajelentését. A jelenlegi gazdasági helyzet megítélésének egyenlege mínusz 32 ponton áll, miközben a magyar gazdasági várakozások mutatója plusz 26 pont. Vagyis a rossz helyzetértékelés mellett továbbra is többségben vannak azok, akik javulásra számítanak. Ez utóbbi nemzetközi összevetésben kifejezetten kedvező adat. Az uniós átlag ugyanis mínusz 5 pont, a németországi mínusz 38, a romániai mínusz 29, a szlovákiai pedig mínusz 47 pont. A jelentésben bemutatott országok közül az Egyesült Államok plusz 29 pontos értéke is csak kevéssel haladja meg a magyart. Ezek a számok a kedvező és kedvezőtlen válaszok arányának különbségét mutatják, százalékpontban. A hazai derűlátás tehát feltűnő, különösen annak fényében, hogy a cégek a saját üzleti kilátásaikat, beruházási és foglalkoztatási terveiket már jóval visszafogottabban ítélik meg.

A kormányváltás után adott bizalmi előlegből láthatóan még kitart. A jogbiztonságot a választás előtti felmérésben a válaszadók 32 százaléka nevezte üzleti kockázatnak, közvetlenül a választás után ez az arány 10 százalékra zuhant, most pedig 13 százalékon áll. A javulás így némi visszarendeződéssel együtt is jelentős. Különösen beszédes a kereskedelmi vállalatok véleménye, amelyeknél a korábbi 43 százalékról 18 százalékra csökkent a jogbiztonság miatt aggódók aránya.

A gazdaságpolitika megítélése már kevésbé megnyugtató. A választás előtt még a cégek 52 százaléka látott benne kockázatot, a közvetlenül utána mért 27 százalék azonban őszre 36 százalékra emelkedett. Az új kormány iránti bizalom tehát valóban él, de a kezdeti lelkesedés valamelyest kopott. A kamara szerint közép- és hosszú távon az lesz a döntő, hogy a gazdaságpolitika képes-e kiszámítható környezetet teremteni a beruházások és a növekedés számára.

 

A bizalomból még nem lesz megrendelés

 

A vállalatok mindennapjait leginkább továbbra is a gyenge kereslet nehezíti. A válaszadók 58 százaléka ezt jelölte meg a következő tizenkét hónap legfontosabb üzleti kockázatai között. A választás előtti 72 százalékhoz képest ez érezhető enyhülés, ám a közvetlenül utána mért 53 százaléknál már rosszabb eredmény. Ráadásul továbbra is ez a leggyakrabban említett veszély. A kereskedelemben a cégek kétharmadát, a szolgáltatásokban 58 százalékát, az iparban 47 százalékát aggasztja a vevők, megrendelések hiánya. Ehhez társulnak az energiaárak, amelyeket a vállalatok 46 százaléka tart kockázatnak, a munkaerőköltségeket pedig 44 százalékuk említette. A gazdasági fordulatba vetett remény mellett tehát a működés nagyon is kézzelfogható gondjai sorakoznak.

A beruházási tervekben mindez világosan visszaköszön. Ezek egyenlege a választás előtti mínusz 17 pontról közvetlenül utána plusz 6 pontra javult, őszre azonban ismét negatívba, mínusz 3 pontra csúszott. A beruházásaikat visszafogó vállalatok így újra többen vannak a bővítést tervezőknél. Ez pedig minden csak nem örömteli fejlemény. Így azt lehet mondani, hogy a gazdaság egészétől várt javulás egyelőre csak óvatosan jelenik meg a cégek fejlesztési döntéseiben.

 

Az erős forint nyomasztó

 

Az árfolyam alakulása közben egyre több vállalat számára jelent problémát. A forintot a válaszadók 43 százaléka nevezte kockázati tényezőnek, szemben a választás utáni 35 százalékkal. A jelentés kifejezetten a hazai fizetőeszköz viszonylagos erősségét emeli ki, amely különösen a közepes méretű vállalatokat terheli. A 100–999 főt foglalkoztató cégek körében több mint 61 százalék aggódik az árfolyam miatt. Nemzetközi összevetésben is feltűnően magas az ezen a téren mért magyarországi bizonytalanság.

Az új kormány intézkedéseinek értékeléséből szintén látszik, hogy a bizalom mellé egyre inkább eredményeket várnak. Az Európai Unióval való kapcsolatok rendezésében a válaszadók mintegy 60 százaléka helyesli a megkezdett irányt. A jogbiztonságnál minden második vállalat szerint teljesültek a várakozások, vagy legalább megfelelő irányba indultak a változások.

Az oktatásnál jóval gyengébb az elégedettség, pedig ezt a cégek már a választás előtt a második legsürgetőbb beavatkozási területnek nevezték. Az eddigi lépésekkel mindössze 27 százalékuk elégedett, 43 százalékuk viszont alkalmatlannak tartja az intézkedéseket, vagy magának az iránynak a helyességét is kétségbe vonja. Hasonlóan ítélik meg az ország innovációs képességének erősítését célzó lépéseket is. Ez utóbbi pedig mindenképpen figyelmeztető jel kell legyen a Tisza-kormány számára.

Ezt is ajánljuk

Szerkesztői válogatás