Gazdaság

Ha nem lépünk, a mesterséges intelligencia kisöpörheti a Váci utat is, javaslatcsomag készült az alkalmazkodáshoz

Magyarország gazdasága és társadalma is súlyosan lemaradhat, ha késik a felkészülés a mesterséges intelligencia használatára. Az IVSZ hat területen sürget beavatkozást, szerdán bemutatott javaslatait három minisztériumnak is elküldi.

Ha nem lépünk, a mesterséges intelligencia kisöpörheti a Váci utat is, javaslatcsomag készült az alkalmazkodáshoz
Fotó: Maxim Tolchinskiy / Unsplash

Üres irodaházak a Váci úton? A Digitális Vállalkozások Szövetségénél (IVSZ) már erről a forgatókönyvről nyíltan beszélgetnek házon belül. A budapesti irodafolyosó üzleti szolgáltatóközpontjaiban (SSC) sok fiatal, nyelveket beszélő munkavállaló végez olyan pénzügyi, ügyfélszolgálati és adminisztratív feladatokat, amelyek egy részét átveheti a mesterséges intelligencia. A szövetség szerdai háttérbeszélgetésén elhangzott becslés szerint egy éven belül 20, három éven belül 50 százalék az esélye annak, hogy jelentős leépítési hullám induljon ezekben a központokban. A vázolt fejlemények már csak azért is roppant hangsúlyosak, mert az SSC szektor Magyarországon közel 120 ezer embert foglalkoztat, és a GDP mintegy három százalékát adja. Hogy ezek a központok tudnak-e összetettebb munkát hozni Magyarországra, azon is múlik, hogy a dolgozók fel tudnak-e készülni az új feladatokra.

 

Kettészakítja a munkaerőpiacot a mesterséges intelligencia, csak vergődnek a lemaradók

 

A kérdés azonban jóval túlmutat a Váci úti irodasor kérdésén. Az IVSZ szerdán bemutatott, Gazdasági fordulat az AI erejével című csomagja hat beavatkozási területet jelöl ki itthon. Mindegyikhez három lépést rendel, egy azonnalit, egy 2027 végéig megvalósíthatót és egyet a 2028–2034-es uniós ciklusra. A cél, hogy a mesterséges intelligencia (AI) használata mérhetően javítsa a magyar gazdaság termelékenységét és versenyképességét. Az IVSZ a Népszabadság javaslatcsomag sorsára a felhasználására vonatkozó kérdésére úgy reagált, hogy a kormányzattal számos témában, így ebben is egyeztetésben van a tejes csomagot szerdán küldi el a Tudományos és Technológiai, a Gazdasági és Energetikai, valamint az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak. Ez után szeretnének leülni a részletekről tárgyalni a tárcák képviselőivel. 

A jelenlegi hazai AI-helyzetképet vázolva Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke szerint sok vállalat látja, hogy versenytársai – és nem csak hazai, hanem nemzetközi porondon is – már dolgoznak az technológia bevezetésén, saját terve viszont még nincs arra, hogyan használja azt a mindennapi működésében. A lemaradás számokban is látszik. Az Eurostat 2025-ös felmérésében a legalább tíz főt foglalkoztató magyar cégek 10,4 százaléka használt AI-t, ezzel szemben az uniós átlag majdnem duplája, 20 százalék. Ez nagyon nagy lemaradás. Itthon a kisvállalkozásoknál 8,7, a közepeseknél 15,3, a nagyvállalatoknál 40 százalék volt az arány. A szövetség a most vázolt csomag révén is 2034-re 35 százalékos vállalati AI-használatot szeretne elérni. Azért ez a határidő, mert ez a következő uniós költségvetési ciklus vége. 

 

Az iskolában kezdenék, a munkahelyen folytatnák

 

A szövetség – hangsúlyozva, hogy a technológia fejlődéséből fakadó problémát átfogóan kell kezelni, nem egy részágazatban vagy társadalmi csoportban megoldásokat kínálni -, elsőként és egyik legfontosabb elemként, rövid, ingyenes képzést indítana a pedagógusoknak. Az iskolák óravázlatokat és adatvédelmi példákat kapnának, a tanároknak pedig útmutató segítene ellenőrizni az MI válaszait és értékelni a diákok munkáját. A mesterséges intelligencia oktatásának beépítésére egy tavalyi kormányhatározat december 31-i határidőt szabott. Közben a 16–74 éves magyarok 57,3 százaléka rendelkezik legalább alapvető digitális készségekkel – ez annyire nem is rossz eredmény, mivel -, az uniós átlag 60,4 százalék. Az IVSZ viszont kiemelte 2034-re legalább 80 százalékra emelné a hazai arányt.

A már dolgozók képzését 2027 végéig adókedvezménnyel ösztönöznék. A munkáltatók igazolt belső és külső képzési kiadásaik után kaphatnának kedvezményt, ha az oktatás a dolgozók munkaköréhez igazodik, és az AI használata mellett az adatkezelésre és a kiberbiztonságra is kiterjed. A következő uniós ciklusban több évre szóló egyéni tanulási számla bevezetését javasolják. A dolgozó munkahelyváltáskor is megtarthatná a képzési keretét. A háttérbeszélgetésen ismertetett elképzelés szerint az állam, a munkáltató és a munkavállaló is befizethetne rá.

Bálint Viktor, az IVSZ munkaerőpiaci munkacsoportjának társvezetője szerint a kisvállalkozásoknál gyakran külön keret sincs a dolgozók fejlesztésére. Az általa idézett adatok szerint a hazai nagyvállalatok a teljes munkaerőköltségük alig egy százalékát fordítják erre. Ez rémisztően alacsony érték, hiszen az Egyesült Államok 2,3, az EU 2,1 százalékos ráfordítást tudott felmutazni. 

 

Csak az igazolt eredmény után járna a teljes támogatás

 

A magyar kkv-k 59,8 százaléka éri el az alapvető digitális intenzitást, az uniós átlag 71,4 százalék. Az IVSZ először a Digitális Megújulás Operatív Program Plusz (DIMOP Plusz) meglévő forrásaihoz könnyítené meg a hozzáférést, 2027 végéig pedig önerős, kétlépcsős MI-utalványprogramot indítana. A cég először bemutatná, milyen üzleti problémát akar megoldani, és rögzítené például a jelenlegi költséget vagy hibaarányt. Független szakértő 30 napon belül döntene a továbblépésről. A megvalósítási támogatás egy részét csak akkor fizetnék ki, ha a vállalkozás 12 hónap után igazolja a vállalt eredményt.

Az IVSZ felgyorsítaná a Levente nevű új magyar szuperszámítógép beszerzését és üzembe helyezését is. A gépet a Wigner Fizikai Kutatóközpont csillebérci adatközpontjába tervezik. A számítási teljesítménye a tervek szerint több mint négyszerese lesz a már működő debreceni Komondorénak. A magyar pályázatot 2022-ben választotta ki az európai szuperszámítógépes programot működtető EuroHPC. A program és a beruházást vezető Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft. 2025-ben írta alá a befogadási megállapodást. A gép beszerzése és ötéves üzemeltetése a tervek szerint mintegy 42 millió euróba kerül, ennek 35 százalékát az EuroHPC állná. Az IVSZ azt szeretné, hogy a hazai kis- és középvállalkozások egyszerű igényléssel férjenek hozzá a géphez, és szakértői segítséggel például saját adataikon próbálhassanak ki mesterségesintelligencia-modelleket.

 

Egy technológia, több rend – Ki szabályozza a mesterséges intelligenciát?

 

A kulcságazatokon belül az AI-fejlesztést az egészségüggyel kezdenék. Az IVSZ szabályozott hozzáférést teremtene az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) adataihoz kutatási és fejlesztési célokra, 2027-ben pedig kórházak és hazai fejlesztők közös kísérleteit indítaná el, például a betegutak szervezésére. A szövetség 2034-re öt kulcságazat mindegyikében legalább tíz olyan alkalmazást szeretne, amely széles körben használható. A McKinsey tanácsadó cég júniusi becslése szerint az AI-re épülő automatizálás 2030-ra legalább 15 milliárd eurónyi értékteremtési lehetőséget jelenthet Magyarországnak.

Az államot az említetteken túl lényegében első megrendelőként vonná be a szervezet. Az IVSZ kezdetben évi 10–15 közszolgáltatási problémára keresne megoldást nyílt pályázaton. A Digitális Állampolgárság Program (DÁP) alkalmazásba 2027-től AI-asszisztenst építenének, amely például költözéskor vagy vállalkozás indításakor összegyűjtené a teendőket, a határidőket és a szükséges iratokat. Később a közműveknél is rendelnének ilyen fejlesztéseket, például a vízszivárgások korai felismerésére.

A Népszabadság az IVSZ-t a javaslatcsomag forrásigényéről kérdezte, de érdemi választ nem kapott, ugyanakkor annyit megjegyeztek, hogy több azonnali lépéshez rendelkezésre állnak a források a költségvetésben és az uniós támogatási formákban. 

Ezt is ajánljuk

Szerkesztői válogatás