Gazdaság

Az AI-lufi kipukkanásától tart az EKB

Hatalmas siker lett a mesterségesintelligencia-fejlesztő cég, az Anthropic tőzsdei részvénykibocsátása. Az EKB viszont aggódik, mert a múltbeli tapasztalatok alapján a nagy részvénykibocsátások az emelkedő részvénypiaci ciklusok végét is jelezhetik. Ha igazuk lesz az EKB elemzőinek, az az AI-buborék kipukkanását jelentheti.

Az AI-lufi kipukkanásától tart az EKB
Fotó: Ying Tang / NurPhoto / AFP

Az Európai Unió lemaradt a mesterséges intelligencia (AI) fejlesztéséért vívott versenyben, amelynek immár két nagy szereplője az USA és Kína. A lemaradás már most fékezi a gazdasági növekedést, és a hatása a jövőben erősödhet. Ugyanakkor egyre többen szkepticizmussal vegyes félelemmel nézik az AI-cégek hatalmas tőkeigényét, amely minden forrást elszív más kibocsátók elől, például az állampapírpiacokról. Hasonlóan figyelmeztető jel a tőzsdei szárnyalás, amelynek az álmoskönyvek szerint egyszer véget kell érnie.

Az aggódók közé immár felsorakozott az Európai Központi Bank (EKB) is. Az eurózóna jegybankja a friss novemberi stabilitási jelentésben az AI-cégek által hajtott piaci fellendülést gyakorlatilag pénzügyi buboréknak nevezte, sőt párhuzamot vont a 2000–2002 közötti dotkomlufi kipukkanásával. Az 1990-es években a tőzsdék sztárjai az internetes cégek voltak. Az internet terjedésével sok befektető a kockázatok mérlegelése nélkül vásárolta az új gazdasági szereplők részvényeit. 2000 márciusára túlértékeltté vált a piac, és a technológiai tőzsdei cégek indexe, a Nasdaq két év alatt – 2000 és 2002 között – 78 százalékkal zsugorodott.

 

Sebezhetők az AI-cégek, így az egész gazdaság

 

Az EKB szerint a mesterséges intelligenciára építő ágazatok vállalatai eddig kedvezőbb finanszírozási feltételek mellett működtek. Könnyebben és olcsóbban jutottak forrásokhoz, miközben magasabb hozamot produkáltak, mint a más ágazatokban működő cégek. A közelmúltban ugyanakkor megfordult a trend. Ezeket a részvényeket és kötvényeket egyes befektetők – a növekvő kockázatok vagy akár profitrealizálás miatt – elkezdték eladni. Ez az EKB szerint arra utal, hogy az AI-cégek finanszírozása drágulhat, és gyengül az ilyen befektetések megtérülésébe vetett bizalom.

Elemzésük szerint a globális ellátási láncoktól és az energiaigényes infrastruktúrától való függőség sebezhetővé teszi a mesterséges intelligenciára építő vállalatokat a jelenlegi geopolitikai környezetben. A piaci értékelések alapján ugyan az AI-cégek kevésbé tűnnek érzékenynek ezekre a sokkhatásokra, a szektor vállalatai azonban mélyen beágyazódtak a globális ellátási láncokba. Kötvényeik és részvényeik értékét a globális geopolitikai sokkok legalább annyira befolyásolják, mint más vállalatok értékpapírjaiét. Az adatközpontok és a kapcsolódó infrastruktúra működtetése attól is függ, hogy mennyi energiához jutnak a cégek, és milyen áron. Az energiaellátási zavarok kockázata a közel-keleti konfliktus kezdete óta nőtt. A fokozódó kereskedelmi feszültségek, a kritikus technológiákra vonatkozó exportkorlátozások vagy egy újabb energiasokk így befolyásolhatják jövedelmezőségi kilátásaikat.

A cégek piaci értékelése ráadásul azon alapul, hogy a befektetők mekkora hozamot várnak a mesterséges intelligenciába fektetett tőkétől. Ez a hozam egyelőre bizonytalan – figyelmeztet az eurózóna jegybankja.

Ezért egy gazdasági, energetikai vagy geopolitikai sokk hirtelen és széles körű átárazást (magyarán tőzsdei esést) indíthat el, amely nemcsak az AI-cégeket, hanem más szektorokat is érintheti. A kockázatot növeli, hogy a globális növekedés egyre inkább támaszkodik a mesterséges intelligenciához kapcsolódó beruházásokra és kereskedelemre, különösen az Egyesült Államok és az ázsiai gazdaságok közötti forgalomra. Az itt jelentkező zavarok a globális értékláncokon keresztül más gazdaságokba is átterjedhetnek, gyengítve a külső keresletet és növelve a bizonytalanságot az euróövezetbeli vállalatok számára – figyelmeztetett az EKB.

 

Jöttek a részvénykibocsátások – ez már a vég kezdete?

 

Az elmúlt órákban zajlott le a mesterségesintelligencia-fejlesztő cég, az Anthropic tőzsdei kibocsátása. Az előzetes hírek szerint a nagy kereslet miatt a vállalat az utolsó pillanatban a meghirdetett 70–78 dolláros ársáv fölött, 83 dolláron árazta be részvényeit. Ezzel 81,3 milliárd dollár friss tőkét vont be (vagy ki – nézőpont kérdése) a pénzpiacokról. Ezenfelül 26 milliárd dolláros zártkörű tőkeemelést is végrehajtott, így összesen 107,3 milliárd dollárt vont be a vállalat, ami minden idők legnagyobb tőzsdei bevezetését jelenti.

Az EKB szerint ezek a gigakibocsátások is jelezhetik, hogy közeledik az AI-buborék kipukkanása. A nagy részvénykibocsátások a ciklus végi piaci fellendülés jelei lehetnek, és fokozhatják a részvényárfolyamok ingadozását. Arról nem beszélve, hogy egy százmilliárdos részvénykibocsátás a tőkebevonás mellett arra is lehetőséget adhat a korábbi tulajdonosoknak, hogy a kockázatok jelentős részét a magánbefektetőkre tolják át, miközben profitot realizálnak. A múltban számtalan példa akad arra, hogy a nagy részvénykibocsátások után gyengébb tőzsdei időszakok következtek – jegyzi meg az EKB.

Vagyis a múltbeli tapasztalatok alapján nem lehet kizárni, hogy most jutnak csúcsra az amerikai AI-cégek árfolyamai, ami után profitrealizálás következik. A kérdés csak az, hogy ha bekövetkezik az árfolyamesés, mekkora lesz, és milyen hatással lesz a pénzpiacok egészére – már ha valóban tőzsdei lufiról beszélünk.

Ezt is ajánljuk

Szerkesztői válogatás