Gazdaság

Nincs leszállás az euróvonatról, de az érkezés még kérdéses

Gyorsuló növekedést, 3 százalékos inflációt, mérséklődő államháztartási hiányt várnak a magyar gazdaságban a CIB Bank elemzői.

Nincs leszállás az euróvonatról, de az érkezés még kérdéses
A beruházások érdemi bővülése elengedhetetlen az erőteljesebb növekedéshez. Fotó: Flajsz Péter / Népszabadság

Gyorsan változó világgazdasági környezetben indult meg a gazdasági fordulat Magyarországon, és a következő években fokozatos gazdasági növekedés várható – hangzott el a CIB Bank sajtótájékoztatóján, ahol a bank a friss prognózisát mutatták be. A külső környezet alakításában meghatározó a közel-keleti konfliktus, az AI-boom az amerikai gazdaságban, illetve a globális kötvénypiaci hozamok emelkedése – sorolta a világgazdaság előtt álló kihívásokat Trippon Mariann, a bank vezető elemzője.


A közel-keleti konfliktus megnyugtató rendezésére nem lehet számítani, a húzd meg, ereszd meg időszakra lehet számítani az iráni válságban. Emiatt az olajszállítások lassan állnak helyre a Hormuzi-szorosban, így csak mérsékelt olaj- és energiaár-csökkenésre lehet számítani. Ha kitörne a világbéke, akkor markáns árcsökkenés következhetne be, mert a kereslet-kínálat egyensúlyban van. A globális olajsokk az inflációs pályákat is feljebb nyomta, ám ez az inflációs sokk méreteiben össze sem hasonlítható a 2022-es válsággal, hiszen most 3-4 százalékos pénzromlással lehet számolni. Az emelkedő inflációkra az Európai Központi Bank (EKB) és az amerikai FED is kamatemeléssel reagál még decemberben.


Kockázatok a világban


Az elmúlt években az egész világon emelkedtek az államkötvényhozamok, amit az energiaár-sokk, az AI-cégek tőkeelszívása és a nagy bankok kamatemelései fűtenek. Új időszak kezdődik a globális kötvénypiacokon, az alacsony hozamok korszakának vége, magasabb szinten alakul ki az új egyensúly – mondta az elemző. Másfelől azoknak az országoknak a kötvényvásárlásai csökkennek, amelyek masszívan vásárolták a biztonságos – amerikai, eurózónás – államkötvényeket, vagyis az Öböl-menti államok, valamint Kína vásárlásai. Eközben a nagy államok hiányai, adósságai nőnek, a két folyamat eredőjeként is emelkednek a hozamok. Ezért nem lehet azzal számolni, hogy a következő két évben a fejlett államok hozamai csökkennének – mondta Trippon Mariann.


Hiteles fordulat idehaza


Idehaza a 2026-os választások után hatalmasat javult az ország kockázati megítélése, ez masszív államkötvényhozam-csökkenésben mutatkozott meg, néhány hónap alatt 200-250 bázisponttal csökkent a magyar kamatok felára a német kötvényekéhez képest. Az őszi fejlemények – a 2027-es költségvetés beterjesztése, a középtávú makrogazdasági program – megerősítették a pozitív magyar várakozásokat. A piac kedvezően fogadta a jövő évi költségvetési terveket, a 4,9 százalékos hiánycél is megfelel a piaci várakozásoknak. Mai tudásunk szerint ez nem irreális terv, de ahhoz, hogy teljesüljön, kedvező külső környezet kell, illetve szükség lesz arra, hogy nagyon fegyelmezett legyen a költségvetési politika – jegyezte meg az elemző. Kockázatot a kiadási oldalon látnak: papíron reálisnak tűnik, de amikor ezt meg kell valósítani, akkor lehetnek meglepetések, és ez így van a nagyvállalati körben is. Nagyon fontos, hogy a költségvetés elmozdul az igazságosabb közteherviselés irányába, de innen még tovább kell lépnie a kormánynak, például a különadók kivezetésével – mondta Trippon Mariann.

 

Kemény figyelmeztetést kapott Brüsszelből a kormány, csúszhat az euróbevezetés is


A kormány továbbra is elkötelezett az euróbevezetés mellett, de nincs céldátuma. Viszont a tervek szerint 2030-ra teljesítik a hiány- és egyéb követelményeket – ebből a 2032-es magyar euróbevezetés jönne –, amit alátámaszt a középtávú gazdasági program. Az euróbevezetés nem cél, hanem a gazdaságpolitika eszköze, ezért nagyon fontos, hogy jól készítsék fel a gazdaság minden szereplőjét a közös valuta érkezésére. Az euró bevezetése most a magyar gazdaság minden szereplőjének fontos horgony – ilyen nem volt az elmúlt években. Ebből a szempontból kevésbé fontos, hogy 2032-ben vagy 2033-ban vezetjük be. Az euróvonatról nincs leszállás, mert ha megint eltévelyedünk, annak piaci következményei lennének – fogalmazott az elemző.

 

Tartós növekedés indulhat


Az előző évek stagnálása után idén már lesz egy szabad szemmel látható növekedés: az idei 1,7 százalékhoz azonban még kellene egy erős utolsó negyedév. A CIB elemzői szerint a növekedés jövőre 2,3 százalékra gyorsul, majd 2,8 százalékot várnak 2028-ra. A mezőgazdaság visszahúzza a növekedést, az ipari termelés már pozitív tartományban van, de csak két ágazat húz igazán: az autóipar és az AI-boomra rácsatlakozott egyetlen magyar elektronikai gyártó. Ahol nagyon kellene a fordulat, az a beruházások területe, idén 1-1,5 százalékos csökkenés jöhet. Ebben szerepe van a választásoknak. A kivárás önmagában fékezte a céges beruházásokat, de az állami beruházások visszaestek. 2027-ben már a beruházások alacsony, 3,7 százalékos növekedésére számít a bank, a rákövetkező években 4 százalék feletti növekedésre számítanak. Középtávon új növekedési modellre kell átállnia a magyar gazdaságnak, az extenzív növekedés forrásai teljesen elapadtak – fogalmazott Trippon Mariann.

 

Büttl Ferenc: Ne az euró bevezetése legyen a cél, hanem az ország felvirágoztatása

 

Az infláció a következő hónapokban tovább emelkedik a dohánytermékek adóemelése miatt, de 2027-ben az erős dezinflációs hatások gyengülnek. A forintárfolyam további erősödésére nem lehet számítani, az élelmiszerárakban a globális ciklus fordul, vagyis emelkedés várható. Az energiaárakban kettős a kockázat: akár magasabbak is lehetnek, de jelentősebb csökkenés sem zárható ki. Az infláció a következő év közepére 3,5 százalékra gyorsul, éves szinten 2,9, 2028-ban 2,7 százalékos áremelkedéssel számolnak. A keresetek jövőre 6,1 százalékkal emelkedhetnek, ami háromszázalékos infláció mellett reálnövekedést jelent.


Meglepte az elemzőket a jegybank


Az MNB alaposan meglepte az elemzőket a galambüzenetekkel, miszerint kamatcsökkentés is felmerült a keddi ülésen. A magyar gazdaság kockázati megítélése kedvező, a költségvetési tervek hitelesek, az euróbevezetés tartható, a forintárfolyam stabil, és a kockázati felárak is csökkentek. Az inflációban az MNB már a 2,5 százalékos céljára lő, miközben a nyáron 3,5 százalékon tetőzhet az infláció. A keddi jegybanki kommunikáció fényében nagyobb az esélye, hogy decemberben 25 bázisponttal csökkenhet a kamat. 2027-ben folytatódhat a kamatcsökkentés, de csak megfontoltan. 2027 végére 4,75 százalékos kamatszint várható, de lefelé mutató kockázatokkal. A forint árfolyama stabil maradt: az idei év végére 362 forintos eurót várnak, 2028 decemberére 365 forintot, és a 2030-as előrejelzési ciklus végére is kevéssel 360 forint alatti euróárfolyammal számolnak a CIB elemzői.

 

Kamatcsökkentésről is tárgyalt az MNB

Ezt is ajánljuk

Szerkesztői válogatás