Gazdaság

Tízmilliárdot már spóroltak, további szerződéseket vizsgálnak a magyar turizmusban

Tízmilliárd forintos spórolással, a korábbi 17 milliárdos büdzsét 7 milliárdosra karcsúsítva kisebb pavilonnal és a csikós-gulyás imázstól ellépve jelenik meg Magyarország a 2027-es belgrádi világkiállításon. A hazai turizmusirányítás további racionalizálásokra készül, leváltva az eddigi túlközpontosított rendszert.

Tízmilliárdot már spóroltak, további szerződéseket vizsgálnak a magyar turizmusban
Fotó: Csomor Ádám / Népszava -archív

Tízmilliárd forintot már megspóroltak a 2027-es belgrádi expo költségvetéséből, a racionalizálás azonban nem ér véget, szigorúbbá válik a korábban kihelyezett támogatások utókövetése is. A turizmusirányítás új vezetése áttekinti a jelenleg futó támogatói okiratokat, és ha olyan ügyeket találnak, ahol nem valósult meg a támogatott cél, nem kizárt, hogy visszafizetési kötelezettséget írnak elő, sőt, akár feljelentések is születhetnek a közpénzek védelmében – hangzott el azon a szerdai budapesti háttérbeszélgetésen, amelyet Csendes Olivér, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) elnök-vezérigazgatója, Róna Andrea, a Kisfaludy Turisztikai Támogató Zrt. vezérigazgatója,  valamint Tóth Andrea, az EXPO 2027 Kiállítás Nonprofit Kft. ügyvezetője tartott. Hangsúlyozták: a korábbi, merev és túlzottan centralizált modellt a jövőben egy rugalmasabb, adatalapú struktúra váltja fel.

 

Fotó: Ladóczki Balázs / Népszabadság

 

Elkészült a 2036-ig szóló fejlesztési stratégia tervezete

 

Közösen látjuk vendégül a jövőt címmel elkészült a magyar turizmus fejlesztési stratégiájának munkaanyaga, ami várhatóan jövőre kerül az országgyűlés elé és a nagyközönség számára is teljesen nyilvános lesz. Csendes Olivér ennek kapcsán elmondta, hogy az előkészítő szakaszban az érdekképviseletek és szakmai szervezetek mellett a szolgáltatók széles körét is bevonták, ezek alapján már 32 akciótervet is kidolgoztak. Az MTÜ vezére hangsúlyozta, hogy az állami szerepvállalást a szakmai szereplők szolgálatába kell állítani, és a KSH adatai szerint a GDP-hez 10,2 százalékkal hozzájáruló – 441 ezer munkavállalót, mintegy 72 ezer vállalkozást lefedő – ágazatban a mennyiség helyett a minőség, azaz az értékteremtést kell a fókuszba helyezni. Két-három éven belül a piaci szereplők hozzák létre és alakítják hálózattá a desztináció menedzsmenteket. Emellett az országmárka építése is új lendületet kap, a Visit Hungary hamarosan lefolytatja a szükséges közbeszerzéseket, így jövő év elejétől a belföldi és nemzetközi turisztikai reklámok is visszatérnek a piacra. 

Eddig 13 beavatkozási területet jelölt ki az MTÜ, többek között az új országmárka kialakítását, célpiacok újragondolását, az átfogó turisztikai termékfejlesztést a magasabb költésű látogatók megcélzását. Újragondolják a szálláshelyek minősítési rendszerét, emellett több budapesti fejlesztésről is tárgyalnak.  Az új rendszerben a támogatásosztó mechanizmust felváltja a portfóliókezelés és a befektetői szemlélet.

Egyedi döntések helyett átláthatóbb turisztikai pályázatokat ígérnek – a szakemberektől nem válnak meg

Róna Andrea aláhúzta, hogy minden elköltött közpénz esetében szigorú, mérhető turisztikai és nemzetgazdasági értéket fognak követelni, jön a teljesítményalapú finanszírozási modell és hét alapelvet vezetnek be. A támogatások odaítélését negyedévente egy befektetési bizottság felügyeli majd, miközben a múltbeli támogatások átvilágítása és a közpénzek védelme is fókuszban marad – ígérte a a Kisfaludy Turisztikai Támogató Zrt. vezérigazgatója.

Takarékosabb részvétel a 2027-es belgrádi világkiállításon

 A futball-világbajnokságok és az olimpiák mellett a világkiállításokat kíséri a legnagyobb érdeklődés a nemzetközi porondon. Jövő májustól úgynevezett félidős, tematikus expó lesz Belgrádban, amelyre 4,1 millió látogatót várnak, a látogatók 70-75 százaléka Európából és a közeli térségekből érkezik majd. Magyarország itt – az eredetileg leszerződött legnagyobb, L-es méretű stand helyett – közepes méretű kiállítóhelyet épít, a korábbi 17 milliárd forintról 7 milliárdra csökkentve az ehhez kapcsolódó állami kiadásokat.

A világkiállítás központi témája, a „Play for humanity” (Játék az emberiségért) központi témához illeszkedve szándékosan ellép a hagyományos, csikós-gulyás imázstól, helyette Magyarország modern, kreatív és tudományos arcát mutatja meg. A 700 négyzetméteres, 10 méter belmagasságú, kétszintes magyar pavilonban 500 négyzetméteres kiállítótér és egy 30 székes étterem kap helyet, ahol a gasztronómia, a borok és a kézműves termékek mellett komoly, 9 perces gazdaságfejlesztési narratívával, konferenciákkal (bemutatva a kkv-kat, startupokat, a gyógyszeripart, a logisztikát és az energiát) készülnek. A kivitelezési közbeszerzések folyamatban vannak, az építkezés január 10-én indul, és április 15-re érik el a teljes készenlétet. Június 19-én pedig a Magyar Nemzeti Nap keretében számolnak be az ország gazdasági és kulturális eredményeiről – ismertette első alkalommal a részleteket Tóth Andrea ügyvezető.

Jövő évi források és kilátások

Szóba került a turizmus jövő évi kerete, az ágazatra a kormány jövőre 89 milliárd forintot szán. Ebből 30,3 milliárd forint jut forgalomélénkítésre a Visit Hungaryn keresztül, mintegy 17 milliárd forint a mobilitás, fenntarthatóság és versenyképesség támogatására megy, hitelezési tevékenységgel 40 milliárd forintot mozgósítanak, míg az expóra és működési költségekre jövőre ebből 4,6 milliárd forintot fordítanak. 

Tavasztól jöhet az Airbnb új szabályozása Budapesten

Ezt is ajánljuk

Szerkesztői válogatás