Kettészakítja a munkaerőpiacot a mesterséges intelligencia, csak vergődnek a lemaradók

A mesterséges intelligencia (AI) térnyerése egyre látványosabban szakítja ketté a munkaerőpiacot. Miközben a korszerű technológiákat magabiztosan használók előtt új karrierlehetőségek nyílnak, a dolgozók többsége jóval nehezebben tart lépést a változásokkal. A PwC frissen közzétett nemzetközi kutatása szerint a munkavállalók 56 százaléka abba a csoportba tartozik, amelynek tagjai kevésbé keresett készségekkel rendelkeznek, és a mesterséges intelligencia alkalmazásában is lemaradásban vannak. Ráadásul közülük tízből mindössze négyen érzik úgy, hogy hozzájutnak a felzárkózáshoz szükséges képzésekhez.

A tanácsadó cég 2026-os Global Workforce Hopes and Fears Survey című, lapunknak is elküldött felmérése 48 országban és régióban, 29 ágazatban összesen 49 364 munkavállaló válaszait dolgozta fel. A májusban és júniusban végzett kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a technológiai fejlődés előnyei korántsem egyformán oszlanak meg a dolgozók között. A megkérdezettek 61 százaléka ugyan bízik abban, hogy képes alkalmazkodni a változásokhoz, a szükséges tanulási és fejlődési lehetőségeket azonban már csak 51 százalékuk tartja elérhetőnek. Egy évvel korábban ez az arány még 59 százalék volt. Vagyis éppen akkor szűkülnek a felzárkózás lehetőségei, amikor a munkahelyeken egyre gyorsabban változnak az elvárások.

 

Nem mindenki ugyanabban a versenyben indul

 

A kutatók négy csoportot különítettek el a munkavállalók körében. A legkedvezőbb helyzetben lévő, ritka szaktudással és fejlett AI-ismeretekkel rendelkező éllovasok a megkérdezettek 14 százalékát teszik ki. További 18 százalék már eredményesen használja a mesterséges intelligenciát, míg 11 százalék nehezen helyettesíthető szakértelemmel rendelkezik, de a technológia alkalmazásában még kevésbé jártas. A legnagyobb, 56 százalékos csoportot ugyanakkor azok alkotják, akik a vállalatok mindennapi működésének jelentős részét biztosítják, ám kevésbé keresett tudással és korlátozott AI-tapasztalattal rendelkeznek.

A PwC szerint éppen ők jutnak ritkábban képzésekhez, és munkájuk során is kevesebb elismerést kapnak az új készségek elsajátításáért. Az egyenlőtlenség különösen annak fényében figyelemre méltó, hogy a mesterséges intelligencia használata gyorsan terjed. A válaszadók 64 százaléka már alkalmazott AI-eszközöket a munkájában az elmúlt évben, ami tíz százalékpontos növekedés. A generatív mesterséges intelligenciát napi rendszerességgel használók aránya pedig 14-ről 22 százalékra emelkedett.

A technológia használata és a munkahelyi biztonság megítélése között is jelentős különbség mutatkozik. A napi AI-felhasználók 68 százaléka bízik állása hosszú távú biztonságában, míg a technológiát nem rendszeresen alkalmazók körében ez az arány csupán 57 százalék. Előbbiek a vezetőikben is jobban bíznak, és saját továbbképzési képességeiket is kedvezőbben ítélik meg.

 

A megélhetési gondok is erősödnek

 

A technológiai lemaradás mellett a dolgozók anyagi helyzete is romló képet mutat. A kutatás szerint mindössze nagyjából minden harmadik munkavállaló képes úgy kifizetni havi számláit, hogy valamennyi pénze is maradjon. Ez nyolc százalékpontos visszaesés egyetlen év alatt. A munkavállalók 29 százaléka ráadásul úgy érzi, hogy munkahelyi alkupozíciója lényegesen gyengébb, mint három évvel korábban. A teljes egészében távmunkában dolgozóknál ez az arány további tíz százalékponttal magasabb. Érdekes ugyanakkor, hogy az állásukat féltők körében nem a mesterséges intelligencia jelenti a legnagyobb fenyegetést. A gazdasági bizonytalanságot 57 százalékuk nevezte meg kockázatként, míg attól, hogy az AI egyre több munkafeladatot vesz át, 44 százalékuk tart. A fiatalabb, Z generációhoz tartozó dolgozók mindkét területen aggodalmasabbak.

A növekvő nyomás a munkateljesítményre is hatással van. A válaszadók 27 százaléka szerint a kimerültség vagy a kiégés érzése már akadályozza a hatékony munkavégzést. A munkahelyi változásokat megtapasztalók 58 százaléka pedig úgy látja, hogy az elmúlt évben gyorsabban alakultak át a munkakörülmények, mint korábban.

 

A legértékesebb dolgozók könnyebben továbbállnak

 

A folyamat a vállalatok számára is komoly kockázatokat hordoz. Miközben a munkavállalók jelentős része a lemaradástól tart, a legfelkészültebbek egyre könnyebben váltanak munkahelyet. A ritka szaktudással és fejlett AI-kompetenciákkal rendelkező éllovasok 29 százaléka nagyon vagy rendkívül valószínűnek tartja, hogy egy éven belül másik munkáltatóhoz szerződik.

A magyarországi helyzetet külön vizsgáló PwC-kutatás további problémára világított rá. A hazai válaszadóknak mindössze 27 százaléka rendelkezik munkáltatója által biztosított AI-eszközzel. Sokan ezért saját vagy ingyenesen elérhető megoldásokkal próbálják pótolni a hiányt. Ez arra utal, hogy a technológiai különbségeket nem kizárólag a munkavállalók tudása, hanem a vállalatok által biztosított eszközök és lehetőségek is meghatározzák.

A PwC nemzetközi kutatása szerint eközben a vezetőknek is egyre nehezebb alkalmazkodniuk. A felsővezetők 51, a középvezetők 46 százaléka számolt be arról, hogy az elmúlt évben jelentős mértékben kellett új készségeket alkalmaznia munkájában. A nem vezető beosztású dolgozóknál ugyanez az arány 29 százalék volt.

A kutatás a legfelkészültebb munkavállalók megtartásának nehézségeire is rámutat. Mezei Szabolcs, a PwC Magyarország cégtársa szerint valós a veszélye annak, hogy új törésvonal alakul ki a munkaerőpiacon. A keresett szaktudással és fejlett AI-ismeretekkel rendelkezők ugyanis kedvezőbb helyzetből építhetik karrierjüket, miközben a dolgozók több mint fele nem egyformán részesül a technológiai fejlődés lehetőségeiből.