Egyre kevesebb külföldi vesz lakást nálunk, nem jön ki nekik sem a matek
Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakóingatlant Magyarországon, az idén pedig még nagyobb arányban csökkent a számuk a kiemelkedő lakás áremelkedés és az erős forint, no meg az Airbnb-korlátozások miatt.
Jelentősen csökkent a külföldi ingatlanvásárlók száma Magyarországon. Tavaly 15 százalékkal lettek kevesebben, mint az előző évben, idén pedig tovább folytatódott, sőt gyorsuló a trend, 28 százalékkal csökkent a külföldről érkező érdeklődések száma.
Három oka van a visszaesésnek
2024-ben még a vásárlások 5 százaléka volt külföldi vevőhöz köthető, tavaly már csak 3,7 százaléka. Budapesten hagyományosan több a külföldi vásárló, itt az adásvételek 4,4 százalékában szerepeltek vevőként, a belső pesti kerületekben azonban minden tizedik tranzakcióban, így az ottani forgalom értékéből pedig 13 százalékkal részesedtek – derül ki az ingatlan.com hivatalos és saját adatokon alapuló elemzéséből. A külföldiek lakáspiaci szerepét bemutató elemzés szerint idén a külföldről érkező érdeklődések 70 százaléka 80 millió forintnál olcsóbb ingatlanokra irányult, a legnépszerűbbek a vidéki házak voltak körükben.
Több oka van annak, hogy mérséklődött a külföldiek érdeklődése a magyar ingatlanpiac iránt. Egyrészt a tavalyi, európai szinten is kiemelkedő tempójú drágulás miatt az itteni lakásárak már regionális viszonylatban sem tekinthetők annyira olcsónak. Ráadásul a forint idén több mint 5 százalékkal erősödött az euróval szemben, ami tovább növelte a magyarországi ingatlanok árát a külföldiek számára. Harmadrészt pedig Budapesten is egyre több belvárosi kerület korlátozza a rövid távú lakáskiadást, más néven az airbnb-zést, ami korábban sok külföldi számára vonzóvá tette a magyar fővárost – foglalta össze a változás okait Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Sok a nyugdíjas vásárló
Érdekes a vevők életkorát megnézni, a nyugdíjas korú külföldiek ugyanis jelentős szerepet játszanak a magyarországi lakásvásárlásokban. A német vevők 30 százaléka legalább 65 éves volt, ugyanez az arány a svájciak esetében 27,4, a hollandoknál 26,6, az osztrákoknál pedig 20,3 százalékot tett ki.
Egyébként tavaly is a német állampolgárok vették a legtöbb, kontrétan több mint 1400 lakóingatlant, elsősorban dunántúli községekben, átlagosan 33,4 millió forintért. A második helyen a román, a harmadikon a szlovák vevők végeztek 760, illetve 661 lakóingatlan-vásárlással, mindkét ország esetében elsősorban a határ közelében lévő lokációk voltak a fókuszban. A KSH tavalyi lakásvásárlási adatai és az ingatlan.com idei keresleti statisztikái egyaránt az olcsóbb ingatlanok és a vidéki házak népszerűségére utalnak. Idén január és október között a külföldről érkező érdeklődések 38 százaléka a 40 millió forintnál olcsóbb, további 32 százaléka pedig a 40–80 millió forintos ingatlanokra irányult.
Hat éve nem volt ilyen áresés az albérletpiacon
Jelentős az eltérés az egyes országokból érkező vevők között: az oroszok közel hatszor annyit költöttek egy-egy lakóingatlanra, mint a románok. A kínai és a vietnámi vevők érdeklődése pedig szinte kizárólag Budapestre irányul, vásárlásaik 90 százaléka a fővárosra koncentrálódott, őket a vidéki lokációk szinte teljesen hidegen hagyják – derül ki az ingatlan.com elemzéséből.
Fékeztek a lakásárak, már kevesebben várnak további drágulást
Ezt is ajánljuk
Orbán Viktor kiakadt, amiért a kormány felszámolja a trafikmutyit
Csökkenni kezdtek a piaci lakáshitel kamatok – ez már a Wekerle Plusz hatása
Az MKB Bankot is érintő pénzmosásgyanús hálózat ügyében nyomozott a német ügyészség, a magyar ügyészség nem volt hajlandó átvenni az ügyet
2027 júniusától megszüntetnék az Országos Dohányboltellátó kizárólagos ellátási jogát
Rogán Antal egykori fideszes alpolgármestere lett Mészáros Lőrinc jelzálogbankjának vezérigazgatója









