Fékeztek a lakásárak, már kevesebben várnak további drágulást

Látványosan lassul a magyar lakáspiaci drágulás: az ingatlan.com legfrissebb lakásárindexe szerint októberben országosan mindössze 0,2 százalékkal nőttek az árak, Budapesten pedig már a harmadik hónapja nem volt érdemi elmozdulás. Az éves áremelkedés országosan a szeptemberi 8,2 százalékról így 6,9 százalékra mérséklődött, ami több mint kétéves mélypont. A fővárosban még ennél is nagyobb a változás: az éves drágulás 1,8 százalékra lassult, ilyen alacsony ütemre pedig 2023 decembere óta nem volt példa.

A kínálati árak alapján a budapesti ingatlanpiac már nem drágul érdemben. Az eladásra kínált használt lakások és házak medián négyzetméterára november elején 1,4 millió forint volt, lényegében ugyanannyi, mint egy évvel korábban. A legdrágább továbbra is az V. kerület, közel 2 millió forintos medián négyzetméterárral, míg a XX. és XXI. kerületben 1,03 millió forint körüli összegért hirdették az ingatlanokat. Az új építésű lakások kínálata 52 százalékkal bővült, itt magasabb az árszint: a fővárosi medián négyzetméterár 1,72 millió forint, 4,5 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A legdrágább kerület a II., ahol 3,1 millió forint a medián négyzetméterár.

Vidéken továbbra is jelentős különbségek vannak a nagyvárosok között. A használt lakások és házak medián négyzetméterára Debrecenben 1,02 millió, Szegeden 960 ezer, Győrben 950 ezer, Pécsen 800 ezer, Nyíregyházán pedig 790 ezer forint. Az új építésű lakásoknál Debrecenben 1,38 millió, Győrben 1,28 millió, Szegeden 1,39 millió, Pécsen 1,14 millió, Székesfehérváron pedig 1,17 millió forint a medián négyzetméterár.

Lassuló áremelkedés Otthon Start hajrával

A lassulás nemcsak a hirdetési árakban, hanem a vásárlók várakozásaiban is megjelenik. A K&H biztos jövő indexének legfrissebb, a 30–59 évesek körében végzett felmérése szerint egy év alatt 91-ről 69 százalékra csökkent azok aránya, akik az előző tizenkét hónapban ingatlanár-emelkedést tapasztaltak. A válaszadók negyede nem érzékelt érdemi változást, 7 százalékuk pedig árcsökkenésről számolt be. Az áremelkedést tapasztalók ugyanakkor átlagosan 24 százalékos drágulást érzékeltek. (Ez a megkérdezettek szubjektív tapasztalata, nem a tényleges piaci árváltozás.)

A kereslet októberben átmenetileg élénkült, nem véletlenül. Az ingatlan.com adatai szerint a hónapban mintegy 250 ezer telefonos érdeklődés érkezett az eladó lakásokra és házakra. A napi átlag 3,8 százalékkal haladta meg a szeptemberit, az egy évvel korábbi szinttől azonban 15 százalékkal elmaradt. A hónap végi hajrát az Otthon Start program lezárása előtti vásárlási roham okozta: október 26–30. között 38 százalékkal több érdeklődés érkezett, mint szeptember átlagos napjain. A programnak megfelelő lakások iránt Budapesten 55, a megyeszékhelyeken 46 százalékkal nőtt a kereslet a bejelentés nélkül várható szinthez képest.

A kínálat tovább bővült: október végén 150,4 ezer eladó lakás és ház szerepelt az ingatlan.com adatbázisában, ami egy év alatt 10,5 százalékos növekedés. Utoljára 2023 novemberében volt ilyen sok eladó lakóingatlan a piacon. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint jelenleg nem látszik olyan keresleti roham, amely újabb áremelkedési hullámot indítana el. Várakozásaik szerint inkább stagnáló árak következhetnek, ami a 2–3 százalékos infláció mellett reálértéken enyhe csökkenést jelenthet.

Változó várakozások

A következő egy évre vonatkozó várakozások változó hangulatot jeleznek. Tavaly még  a megkérdezettek 84 százaléka számított további lakás áremelkedésre, idén már csak 48 százalékuk. A változatlan árakat valószínűsítők aránya 13-ról 35 százalékra, az árcsökkenést váróké 2-ről 18 százalékra emelkedett. A teljes válaszadói kör várakozásait összesítve így átlagosan 5 százalékos áremelkedés rajzolódik ki, szemben az egy évvel korábbi 18 százalékkal.

Az ingatlanvásárlást tervezők a K&H idei felmérésében átlagosan 43 millió forintos értékű lakással számoltak, szemben az előző évi 47 millió forinttal. Tízből négyen 20–39 millió forint közötti ingatlant keresnének, 17 százalékuk pedig legfeljebb 20 millió forintot szánna a vásárlásra. A fővárosban élők átlagosan 56 millió forintos, a falvakban lakók 37 millió forintos ingatlanban gondolkodnak. A magas jövedelmű válaszadók 54 millió, az alacsony jövedelműek 32 millió forintos átlagos keretet jelöltek meg.

Jön a Wekerle Plusz, vége a vad áremelkedésnek a lakáspiacon