Külföld

Újabb börtönbüntetésre ítélték a korábbi koszovói államfőt

Hashim Thaçi volt koszovói elnököt további 17 hónap szabadságvesztésre ítélték Hágában, mert fogvatartása idején megpróbálta befolyásolni a háborús bűnök ügyében meghallgatott tanúkat. Két hónapja 25 éves büntetést kapott, miközben hazájában sokan továbbra is a függetlenségi harc hősének tartják.

Újabb börtönbüntetésre ítélték a korábbi koszovói államfőt
Fotó: Armend NIMANI / AFP

A hágai koszovói különbíróság kedden újabb börtönbüntetést rótt ki Hashim Thaçira. A bírák kimondták: a volt elnök megsértette az eljárás titkosságát, semmibe vette a bíróság rendelkezéseit, és megpróbálta akadályozni az igazságszolgáltatást. A bíróság november 17-i közleménye szerint a korábbi elnök 2023-ban fogdabeli látogatóinak bizalmas adatokat adott át, és rajtuk keresztül üzent a háborús bűnök perének tanúinak. A 17 hónapos büntetést a szeptemberben kiszabott 25 évtől elkülönítve kell letöltenie.

A bírák megállapítása szerint Thaçi 2023 júliusában Fadil Fazliu volt gerillának adott utasításokat Rrustem Mustafa tanú befolyásolására. Fazliu másnap találkozott vele; az egyik üzenet az volt, tagadja le, hogy a volt elnöktől bármit hallott. Októberben a koszovói hírszerzés korábbi vezetője, Bashkim Smakaj útján Bislim Zyrapi vallomását próbálta alakítani. Smakaj lakásán később írásos útmutatást is lefoglaltak. A bíróság ugyanakkor egy harmadik tanúbefolyásolási vádpontnál nem találta bizonyítottnak a közös elkövetéshez szükséges cselekményeket.

Smakajt és Fazliut egyaránt 12 hónapra ítélték, de az előzetes fogvatartásban már letöltötték büntetésüket. Hajredin Kuçi volt igazságügyi miniszter egy hónap, egy évre felfüggesztett szabadságvesztést kapott; Isni Kilajt felmentették. A koszovói Koha című lap beszámolója szerint a volt államfőt bizonyos vádpontokban szintén felmentették. Az ítélet elsőfokú. Thaçi a döntés kihirdetése után a Koha tudósítása szerint politikai indíttatásúnak nevezte az eljárást.

 

A szabadságharctól az elnöki palotáig

 

Az 1968-ban született Thaçi a kilencvenes években a Koszovói Felszabadítási Hadsereg, az UÇK egyik politikai vezetője lett. Az albán többségű tartomány akkor még Szerbiához tartozott, a függetlenségi törekvések pedig fegyveres konfliktushoz vezettek. Thaçi 1999-ben a koszovói albán küldöttség vezetőjeként vett részt a franciaországi rambouillet-i béketárgyalásokon. A háború végén a szerb erők kivonultak, Koszovó nemzetközi igazgatás alá került.

A gerillamozgalomból pártpolitikussá lett Thaçi megalapította a Koszovói Demokrata Pártot (PDK), 2008-ban miniszterelnökként jelentette be a függetlenséget, később részt vett a Belgráddal folytatott uniós közvetítésű tárgyalásokon is. 2016-ban államfővé választották. Szövetségeseinek a háború és az államalapítás egyik főszereplője, ellenfeleinek a koszovói hatalomgyakorlás sokat vitatott alakja maradt. 2020 novemberében lemondott, hogy szembenézzen a Hágában emelt váddal.

A különbíróságot a koszovói parlament 2015-ben hozta létre nemzetközi támogatással. Bár a hollandiai Hágában működik és nemzetközi bírák ítélkeznek a taláros testületben, koszovói jogszabályok alapján jár el. Feladata az UÇK egyes tagjaihoz kötött, a háború idején és közvetlenül utána elkövetett súlyos bűncselekmények vizsgálata. Létrehozása körül kezdettől viták folytak, mivel sok koszovói albán attól tartott, hogy a függetlenségért küzdőkből, a hősként tisztelt személyiségekből vádlottak lesznek.

 

A háború öröksége

 

A szeptember 16-án kihirdetett elsőfokú ítélet azonban különválasztotta a függetlenségi törekvést az annak nevében elkövetett bűnöktől. A törvényszék részletes tájékoztatása alapján Thaçit, Kadri Veselit, Rexhep Selimit és Jakup Krasniqit jogellenes fogva tartás, kegyetlen bánásmód, kínzás és gyilkosság miatt mondták ki bűnösnek. A bírák több száz sértett ügyét vizsgálták; az áldozatok között az UÇK politikai ellenfeleinek tekintett albánok, valamint szerbek és romák is voltak. Az emberiesség elleni bűncselekmények vádja alól mind a négyüket felmentették.

Thaçi és Krasniqi 25, Veseli 18, Selimi 13 éves büntetést kapott. A bíróság hangsúlyozta, hogy az eljárás nem az UÇK függetlenségi céljának jogosságáról, és nem is a szerb erők által a koszovói albánok ellen elkövetett atrocitásokról döntött. Az ítélet ellen jogorvoslatnak van helye; Thaçi tagadja bűnösségét. A szeptemberi döntés utáni tüntetéseken hívei a bíróság elfogultságát hangoztatták.

A Koha összeállítása szerint az UÇK veteránszervezetei elfogadhatatlannak tartják az újabb ítéletet, a különleges ügyészség viszont közölte: folytatja a tanúk befolyásolására irányuló ügyek vizsgálatát. 

Ezt is ajánljuk

Szerkesztői válogatás