Külföld

Új fordulatot vett az 1992-es olasz maffiaügy a rendőrfőkapitány öngyilkosságával

Montianói otthonában holtan találták a 78 éves Gianni De Gennarót, Giovanni Falcone bizalmasát, néhány nappal azután, hogy a caltanissettai ügyészség Paolo Borsellino meggyilkolása nyomozásának akadályozásával vádolta meg. A tragédia újra pattanásig feszíti az állam és a Cosa Nostra kapcsolatáról szóló vitát.

Új fordulatot vett az 1992-es olasz maffiaügy a rendőrfőkapitány öngyilkosságával
2005-ben készült felvétel Paolo Borsellino testvéréről, Rita Borsellinoról, aki 2018-ban hunyt el Fotó: FABRIZIO VILLA / AFP

A Montianóban lévő vidéki házában, november 21-én reggel bukkantak rá a volt rendőrfőkapitány holttestére – számolt be vasárnapi cikkében az El País. A rendőrség a mellette talált pisztolyt vizsgálja, a helyi média délutáni értesülései szerint pedig a családjának írt búcsúleveleket és jogi iratokat is lefoglaltak. A hír megrázta Olaszországot, és ismét felszínre hozta az 1992-es szicíliai merényletsorozat körüli, máig tisztázatlan gyanút, amely magas rangú politikai és állami szereplők bűnrészességét érinti.

A fordulat előzménye a múlt héten robbant ki, amikor a caltanissettai ügyészség az igazságszolgáltatás akadályozásával gyanúsította meg De Gennarót. A vádhatóság szerint hozzájárulhatott ahhoz, hogy kisiklassák a Paolo Borsellino és öt testőre 1992. július 19-i palermói meggyilkolása után indított nyomozást. A támadást ötvenhét nappal Giovanni Falcone halála után követték el, és öt bírósági eljárás sem hozott megnyugtató választ a hátterére. Harmincnégy év után most merült fel először De Gennaro érintettsége; a bíróság december 1-jén döntött volna az ügyészség őt és három közeli munkatársát érintő letartóztatási indítványáról.

 

A maffiaellenes hőstől a gyanúsításig

 

A házkutatással járó eljárás nagy megdöbbenést keltett, hiszen a „Cápa” becenéven ismert De Gennaro évtizedekig a maffia elleni harc egyik jelképe volt. 1984-ben ő szervezte meg Tommaso Buscetta, a Cosa Nostra első jelentős bűnbánó informátora Olaszországba szállítását, ami mérföldkövet jelentett a bűnszervezet visszaszorításában. 1991 és 1994 között a Falcone által létrehozott Maffiaellenes Nyomozó Igazgatóságot (DIA) vezette. Falcone korábban úgy nyilatkozott róla, hogy vele beszélgetni olyan, mintha önmagával beszélgetne.

Falcone halála után De Gennaro karrierje meredeken ívelt felfelé. 1994-ben, Silvio Berlusconi első kormánya alatt országos rendőrfőkapitány-helyettes lett, majd 2000 és 2007 között ő irányította az olasz rendőrséget; ekkor felelt a 2001-es genovai G8-csúcs nagy vihart kavart rendőri műveletéért is. 2008 és 2012 között a titkosszolgálatokat összehangoló DIS igazgatója volt, később a Leonardo állami hadiipari vállalat elnöke lett. 2020-ban a magánszektorba távozott, legutóbb pedig a Messinai-szoros hídprojektjét irányító konzorcium elnökeként dolgozott.

Az El País kiemeli: a folyamatban lévő nyomozás még nem tárt fel szilárd bizonyítékokat a volt tisztviselő ellen, ám nyugtalanító részletek kerültek napvilágra. De Gennaro egyik ügyvédje, Francesco Bertorotta november 19-én, csütörtökön beszélt utoljára védencével, akit kétségbeesettnek és elkeseredettnek látott, mert igazságtalannak és becsületsértőnek tartott vádakkal kellett szembenéznie. A búcsúlevelek tartalmáról és a hatósági eljárás friss fejleményeiről az El País cikkén túl további ellenőrizhető információk egyelőre nem ismertek.

 

Megosztotta a Borsellino családot a caltanissettai eljárás

 

De Gennaro halála éles ellentéteket hozott felszínre a meggyilkolt bíró családjában is. Paolo Borsellino fia, Manfredi Borsellino támogatja a caltanissettai nyomozást, és úgy nyilatkozott: lehet, hogy az igazság egy újabb darabja elveszett. A néhai bíró testvére, Salvatore Borsellino viszont ellenzi az eljárást, alaptalannak nevezte a gyanúsításokat, sőt szombaton öngyilkosságra való felbujtással vádolta meg a caltanissettai ügyészséget.

A szembenállás mögött eltérő magyarázatok húzódnak meg. Salvatore Borsellino szerint a csendőrség különleges műveleti csoportja (Carabinieri ROS) és a titkosszolgálatok voltak részesei az állam és a maffia közötti háttértárgyalásoknak. A caltanissettai ügyészség ezzel szemben a rendőrség szerepét vizsgálja, és arra a jelentésre fókuszál, amelyet Borsellino a maffia közbeszerzésekben való részvételéről vizsgált.

 

A titokzatos idegen és az eltűnt piros napló

 

A Borsellino-gyilkosság után a hatóságok látszólag gyorsan elfogták a felelős maffiózókat, 2008-ban azonban bebizonyosodott, hogy az elítéltek ártatlanok voltak, és az ügyet rendőrségi manipulációra építették. A hivatalos változatot egy bűnbánó Cosa Nostra-tag, Gaspare Spatuzza vallomása döntötte meg. Spatuzza 2013-ban a bíróság előtt elmondta: amikor egy garázsban elhelyezték a bombát a merénylethez használt Fiat 126-osban, a bérgyilkosok mellett jelen volt egy idegen is. Mivel a Corleone-klán tagjai ismerték egymást, kizártnak tartotta, hogy maffiatagról lett volna szó; meggyőződése szerint a bűnüldöző szervektől érkezhetett.

Borsellino barátja meggyilkolását vizsgálva tudta, hogy napjai meg vannak számlálva, és családtagjai szerint kényes titkokat tárt fel a Cosa Nostra és a politikai elit összefonódásáról. Halála előtti napon feleségének azt mondta: nem a maffia fogja megölni, hanem mások, mert valaki – köztük néhány kollégája – megengedi ezt. Feljegyzéseit a tőle elválaszthatatlan piros naplóban őrizte, amely a támadás napján eltűnt a kocsijában hagyott aktatáskával együtt. 2005-ben a RAI televízió előkerült felvételén egy csendőrtisztet azonosítottak, amint a táskával elsétál a roncsok közül; ő azt állította, két bírónak adta át, akik ezt tagadták. A piros napló azóta sem került elő.

Ezt is ajánljuk

Szerkesztői válogatás