Kínaiul tanul az orosz jövő
Oroszországban egyre népszerűbb a kínai nyelv, és a két ország oktatási együttműködése is gyorsan bővül. Vlagyimir Putyin orosz elnök a sencseni orosz–kínai egyetemen tartott beszédében ismertette a kétoldalú kapcsolatok eredményeit. A The Moscow Times összeállítása szerint a kínai nyelv térnyerése az orosz oktatáspolitikában és a társadalmi elit szokásaiban is megfigyelhető.
Már több mint százezer ember tanul kínaiul Oroszországban, és számuk évről évre növekszik – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán a dél-kínai Sencsenben. Putyin az Ázsiai–Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozója alkalmából látogatott Kínába, ahol felkereste a Moszkvai Állami Egyetem és a Pekingi Műszaki Egyetem közösen alapított intézményét.
A fennállásának tizedik évfordulóját ünneplő egyetemet az orosz–kínai oktatási együttműködés zászlóshajójának nevezte. Az orosz elnök beszédében hangsúlyozta, hogy a tudományos és oktatási kapcsolatok fejlesztése a két ország együttműködésének egyik kiemelt területe. Közlése szerint jelenleg több mint 60 ezer kínai diák tanul Oroszországban, miközben több mint 20 ezer orosz fiatal folytat felsőfokú tanulmányokat Kínában. A két ország intézményei egyre szorosabban kapcsolódnak egymáshoz: Kínában 45 olyan felsőoktatási intézmény működik, amelyet orosz egyetemekkel együttműködésben hoztak létre. Októberben újabb közös intézmény, egy orosz–kínai ásványkincs- és nyersanyagipari egyetem létrehozásáról írtak alá megállapodást.
Ötezren tanulnak oroszul a sencseni egyetemen
Putyin szerint a nyelvtanulás iránti érdeklődés kölcsönös. Kínában több mint 200 egyetemen és 125 iskolában oktatják az orosz nyelvet. Oroszországban pedig folyamatosan emelkedik a kínaiul tanulók száma. Az elnök által felkeresett sencseni egyetemen mintegy ötezer hallgató tanul, több mint hatvan képzési programban. Az oktatás orosz és kínai nyelven folyik, az intézményben tíz kar és öt kutatóközpont működik.
A kínai nyelv előretörése ugyanakkor nem kizárólag a diákok érdeklődésének köszönhető. A The Moscow Times emlékeztet arra, hogy az orosz oktatási hatóságok már 2023-ban jóváhagyták a kínai nyelv első és második idegen nyelvként történő oktatásának szövetségi programjait, a kínai nyelvkönyvek pedig bekerültek a hivatalosan engedélyezett tankönyvek jegyzékébe.
Ellenállásba ütközött az oktatáspolitikai irányváltás
Andrej Furszenko, az orosz elnök tudományos és oktatási tanácsadója ugyanabban az évben arról beszélt, hogy a kínai a tudományos élet egyik meghatározó nyelvévé válik, ezért helyet kell kapnia az orosz egyetemek képzési programjaiban.
Az oktatáspolitikai irányváltás azonban ellenállásba is ütközött. A tekintélyes Moszkvai Fizikai és Technológiai Intézet 2023-ban úgy döntött, hogy a német, a francia és a spanyol nyelv oktatását kínaival váltja fel. A hallgatók tiltakozása nyomán az intézmény visszavonta a döntést, később azonban kötelező második idegen nyelvvé tette a kínait azok számára, akik legalább C1-es szinten beszélnek angolul. Furszenko a hallgatók ellenállását vadnak nevezte, és azzal érvelt, hogy Oroszországnak a versenyképessége megőrzése érdekében ebbe az irányba kell haladnia.
A kínai nyelv iránti kereslet növekedése a magánoktatás piacán is érzékelhető. A The Moscow Times által idézett Profi.ru szolgáltatóközvetítő platform adatai szerint Moszkvában és környékén 2026-ban csaknem 39 százalékkal nőtt a kínai nyelvet oktató magántanárok iránti kereslet. Szentpéterváron az Avito platformon 79 százalékkal emelkedett a kínaitanár-keresések száma. Ezek a mutatók nem közvetlenül a nyelvtanulók létszámát mérik, de jelzik a növekvő érdeklődést.
A két ország az intézményes együttműködést is tovább kívánja erősíteni. Az orosz tudományos és felsőoktatási minisztérium áprilisi adatai szerint Kínában már mintegy kétszáz közös orosz–kínai oktatási program működött. Ezek nem azonosak a Putyin által említett 45 közös felsőoktatási intézménnyel: a programok az egyetemek közötti együttműködések különböző formáit is magukban foglalják. Putyin februárban rendeletet írt alá arról, hogy 2026 és 2027 az orosz–kínai oktatási együttműködés két tematikus éve lesz, ami azt jelenti, hogy politikai hangsúlyt és intézményes támogatást kap az ügy. A Putyin és Hszi által májusban megnyitott programsorozatban több mint 100 rendezvényt terveznek.
A kínai nyelv ismerete időközben az orosz elit egyes köreiben státuszszimbólummá is vált. Putyin korábban maga is elmondta, hogy unokái folyékonyan beszélnek kínaiul. Az orosz lap a The New York Timesnak nyilatkozó Valentin Gogolt, az előkelő orosz családok számára gyermekfelügyeleti szolgáltatásokat szervező vállalkozás alapítóját is idézi. Tapasztalatai szerint a kínaiul beszélő dadák iránti kereslet már megelőzte a franciául beszélőkét, és a második helyre került a gazdag családok körében.
A kínai nyelv oroszországi térnyerése így egyszerre tükrözi a két ország politikai és gazdasági közeledését, az oktatási kapcsolatok tudatos fejlesztését és a társadalmi igények változását.
Ezt is ajánljuk
Új fordulatot vett az 1992-es olasz maffiaügy a rendőrfőkapitány öngyilkosságával
Orosz merényletet hiúsítottak meg Dániában, kitört a diplomáciai viszály
Zuhanórepülésbe kezdtek a technológiai részvények a tőzsdéken
Kemény tűzharc után elfogták az FBI tízes körözési listáján szereplő mexikói drogbárót, El Chapo Isidrót
Újabb tiltakozáshullám söpört végig Európán, Svájcban is felszínre tört az erőszak









