Már Aden kapujánál járnak a jemeni húszik
A Szaúd-Arábia támogatta jemeni kormány csapatai feladták állásaikat a Báb el-Mandeb-szoros közelében, hogy a déli kikötőváros védelmét erősítsék. Az Irán által támogatott húszi felkelők eközben új területeket foglaltak el, és a vörös-tengeri hajózási útvonal ellenőrzése is egyre inkább a kezükbe kerülhet.
Az Irán által támogatott jemeni húszi mozgalom fegyveresei már mintegy hatvan kilométerre megközelítették Adent, a nemzetközileg elismert jemeni kormány ideiglenes székhelyét. A november 15-i előrenyomulásról az AFP-nek nyilatkozó katonai és kormányzati források számoltak be. Négy katonai és két kormányzati tisztségviselő szerint a felkelők állásokat foglaltak el Lahdzs tartományban, és már az Adenhez vezető útvonalakat fenyegetik. Az értesülések szerint az al-Haraz tábor környékén is megjelentek. A harcok miatt a déli kikötőváros újabb ostrom veszélyével néz szembe.
A kormány csapatainak hátrálása különösen súlyos fejlemény, mert az elmúlt hetekben a partvidékért és a Báb el-Mandeb-szoros környékéért folytak a harcok. A jemeni vezetés vasárnap bejelentette: kivonja erőit a Dhubab repülőtér és a tengerszoros környékéről, majd más frontszakaszokra irányítja át őket. A döntést azzal indokolta, hogy Aden és a szomszédos tartományok védelme elsőbbséget élvez. A katonai átcsoportosítás tényét a Reuters november 15-i tudósítása is megerősítette.
A felkelők ezzel újabb lehetőséget kaptak arra, hogy megszilárdítsák pozícióikat a Vörös-tenger déli kijáratánál. Húszi katonai források az AFP-nek azt állították, hogy a kormányerők által kiürített, Dhubabtól délre húzódó partszakaszon is megjelentek egységeik. Az ellenőrzött terület pontos kiterjedését a szemben álló felek eltérően írják le, a gyorsan változó fronthelyzet pedig nehezíti az állítások önálló ellenőrzését.
Veszélyben a tengeri kijárat
A Báb el-Mandeb-szoros Jemen és Afrika szarva között köti össze a Vörös-tengert az Ádeni-öböllel, ezen keresztül vezet a Szuezi-csatornához tartó hajók útja is. A térségben megszerzett katonai állások ezért a régió biztonságát is érintik: a hajóforgalom biztonsága, a tengeri szállítás költsége és a környező államok mozgástere egyaránt függ a szoros helyzetétől.
A kormányhoz kötődő déli erők szeptemberben ellentámadást indítottak, miután a húszik gyors hadművelettel jelentős területeket szereztek a nyugati partvidéken. A visszafoglalási kísérlet kezdetben néhány fontos állást, köztük Dhubab térségét is érintette, de nem sikerült tartósan kiszorítani a felkelőket több kulcsfontosságú partszakaszról. Az al-Dzsazíra összefoglalója szerint a kormányoldal most az Aden körüli front megszilárdítására összpontosít, miközben a Taiz városát körülzáró húszi állások felszámolását is célként jelöli meg.
Az átcsoportosításnak ára van. Ha a Szaúd-Arábia által támogatott kormányerők a déli nagyváros megvédésére vonják össze csapataikat, kevesebb katonát tudnak a tengerszorosnál és a nyugati partvidéken bevetni. Ha viszont a part menti állások visszaszerzésére összpontosítanának, Aden kerülhetne még nagyobb nyomás alá. Ezt a katonai dilemmát a húszik azzal mélyítik el, hogy egyszerre nyomulnak előre a parton és a hegyvidéki útvonalakon.
Aden körül épül a védelem
A kormányoldal katonai illetékesei már november 13-án arról tájékoztatták az AFP-t, hogy homokzsákokból védelmi állásokat építenek és árkokat ásnak Aden körül. A támadók Lahdzs tartomány hegyvidékén is előretörtek; az al-Makatira térségén áthaladó út különösen fontos, mert Aden és a régóta ostromlott Taiz között teremt összeköttetést. A kormányhoz kötődő források a szomszédos al-Madariba és al-Arah körzetében is húszi területszerzésekről beszélnek.
A dél-jemeni város lakóit egyre nagyobb veszély fenyegeti. Október 15-én rakéták és drónok csapódtak be az el-Maasik elnöki palota körzetében, ahol a nemzetközileg elismert vezetés intézményei működnek. A támadásért a húszik vállalták a felelősséget, azt állítva, hogy a szaúdi katonai műveletek irányítását célzó létesítményt támadtak. A jemeni kormány ezzel szemben a székhelye elleni csapásként értékelte az akciót. Az áldozatok számáról eltérő beszámolók jelentek meg: az egyes források legalább négy halottról írt kormányzati forrásokra hivatkozva.
Aden egyszer már a polgárháború egyik döntő ütközetének helyszíne volt. A húszik 2014-ben elfoglalták Szanaát, az ország fővárosát, a nemzetközileg elismert kormány pedig a következő évben délre szorult. A felkelők 2015-ben Aden megszerzésével is megpróbálkoztak, de végül nem tudták megtartani a várost. A mostani offenzíva azért kelt különös aggodalmat, mert a kormányzat központja mellett az ország egyik legfontosabb déli kikötője is veszélybe kerülhet.
A civilek viselik a háború terhét
A frontvonalak elmozdulása újabb belső migrációt indíthat el. Az Aden és Lahdzs közötti utak mentén több épület már a korábbi összecsapásokban megsemmisült, és a térségből menekülők a helyi ellátórendszerre is egyre nagyobb terhet rónak. A legsúlyosabb helyzetű települések közé tartozik Taiz: az ottani ostrom és a harcok akadályozzák a segélyek bejutását és a civilek távozását. Az Al Jazeera összesítése szerint az idén nyáron kiújult háború következtében mintegy háromszázezer ember kényszerült elhagyni otthonát, közülük sokan Taizban kerestek menedéket.
A konfliktus Szaúd-Arábiára is közvetlen nyomást gyakorol. A húszik az utóbbi hetekben drón- és rakétatámadásokat intéztek a királyság területe ellen; a szaúdi vezetés légvédelmi elfogásokról számolt be. Rijád számára Aden védelme és a vörös-tengeri útvonal biztonsága ezért egymással összefüggő stratégiai kérdés. A jemeni kormány katonai fennmaradása továbbra is számottevő külső támogatástól függ.
A vasárnapi visszavonulás után az a döntő, sikerül-e megállítani a felkelőket Aden előtt. A város esetleges elvesztése súlyos csapást jelentene a nemzetközileg elismert kormányra, miközben a part menti húszi térnyerés a térség hajózását is fenyegeti.
Ezt is ajánljuk
Egyre több fronton feszül egymásnak Giorgia Meloni koalíciója, újabb vitát nyitott a Forza Italia
A tálibok már a nevüktől is megfosztják a nőket egy észak-afganisztáni tartományban
Volodimir Zelenszkij a Krími híd teljes megsemmisítéséről beszél, a britek újabb 240 millió fontos támogatást ígérnek Ukrajnának
Trumpot nem érdeklik a bírálatok, újra a barátjának nevezte Putyint
Lemondott a dél-koreai oktatási miniszter a felvételiket felforgató AI-csalási botrány miatt









