Kultúra

Fóti eladás után származó 120 milliós önrészt tüntettek fel minden idők legdrágább magyar filmje, a Most vagy soha! finanszírozásában

Nem ez az egyedüli feltűnő dolog, amit a dokumentumokban találtunk.

Fóti eladás után származó 120 milliós önrészt tüntettek fel minden idők legdrágább magyar filmje, a Most vagy soha! finanszírozásában
Forrás: Most vagy soha! / Facebook

A Most vagy soha! című film finanszírozásában 120 millió forintot „Önrész fóti eladás után” megnevezéssel tartottak nyilván – derül ki abból a közérdekű adatigénylésből, amelyet a Nemzeti Filmintézet (NFI) teljesített lapunk számára. (A Most vagy soha! minden idők legdrágább magyar filmje. Összesen csaknem hétmilliárd forint állami támogatásban részesült, amelyből 4,795 milliárd forint Nemzeti Filmintézettől kapott közvetlen, 2,106 milliárd forint adókedvezményből adódó közvetett támogatás volt – a szerk.)

A Pilvax Film Kft. 2023. április 3-án aláírt finanszírozási tervében a mintegy 7,02 milliárd forintos összköltségvetés részeként 120 millió forint szerepelt „Önrész fóti eladás után” megnevezéssel. Az NFI 2024. november 25-én lezárt pénzügyi ellenőrzési jegyzőkönyvében ugyanez az összeg a könyvelés szerinti tényadatok és az elfogadott bevételek között is megtalálható. A finanszírozási tervből és a zárójegyzőkönyvből ugyanakkor nem derül ki, hogy pontosan mit adtak el Fóton, ki volt a vevő, és milyen szerződés alapján történt az ügylet.

A finanszírozás eredetén túl a támogatás végső elszámolása is felvet kérdéseket. Az ellenőrzési jegyzőkönyvben az NFI rögzítette, hogy a Magyar Nemzeti Filmarchívum nem igazolta az NFI felé az archiválási kötelezettség teljesítését, ezért az erre vonatkozó támogatási feltételt nem teljesültnek minősítették. A november 25-én lezárt ellenőrzést követően azonban a Filmszakmai Döntőbizottság december 3-án elfogadta a záró szakmai és pénzügyi elszámolást, és a támogatási célt megvalósultnak tekintette. A döntés egyúttal lehetővé tette az utolsó, 50 millió forintos támogatási részlet folyósítását. A rendelkezésünkre bocsátott iratokból nem állapítható meg, hogy az archiválási igazolás a két időpont között megérkezett-e, vagy más indok alapján fogadták el az elszámolást. Bár a dokumentumok eltérő állapotot rögzítenek, ebből önmagában nem következik szabálytalanság.

Az ellenőrzés nemcsak a támogatási feltételek teljesítésével, hanem az elszámolt költségek besorolásával is foglalkozott. Az NFI 14 millió forint hirdetési költséget azonosított, amelyet nem fogadott el közvetlen filmgyártási költségként. Az ellenőrzési jegyzőkönyv alapján az összeget levonták a vonatkozó főkönyvi költségalapból. A dokumentum az érintett reklámokat és szolgáltatókat nem nevezi meg. A költségek között a produceri díjaknál is eltérés mutatkozott a tervezett és a könyvelt összeg között. Az 52503-as, „Produceri díj” elnevezésű főkönyvi számlán összesen nettó 194 millió forint szerepelt, miközben a költségvetésben 220 millió forinttal számoltak. A könyvelt összeg így 26 millió forinttal maradt el a tervezettől. A jegyzőkönyv nem részletezi, hogy az összegből mennyi jutott az egyes producereknek és vállalkozásoknak, és a konkrét kifizetéseket sem igazolja. Más költségsorokon viszont a tervezettnél magasabb kiadásokat könyveltek el. A „Vizuális, optikai FX, 3D animáció” soron az eredetileg tervezett 551,65 millió forint helyett 601,86 millió forint tényköltséget rögzítettek. Ez 50,21 millió forintos, mintegy 9,1 százalékos túllépést jelent a tervhez képest.

A gyártási költségek mellett a megkapott iratok a film későbbi bevételeinek megosztásáról is tartalmaznak információkat. A mellékletek között megtalálható a Pilvax Film Kft. és az NFI 2022 júliusában kötött bevételrészesedési szerződése is. A megállapodás alapján a film hazai és nemzetközi hasznosításából származó, meghatározott adókkal és forgalmazási költségekkel csökkentett nettó bevételek 50 százaléka az NFI-t, másik 50 százaléka a filmelőállítót illeti meg. Ugyanez az arány szerepelt az NFI korabeli támogatási szabályzatában is, vagyis nem a produkció számára külön kialakított feltételről van szó. A szerződés félévenkénti elszámolást ír elő, az általunk áttekintett iratok azonban nem tartalmazzák a film későbbi hasznosításából ténylegesen befolyt bevételek és az ezekből az NFI-nek átutalt összegek adatait. A mozis jegybevétel ugyanis nem azonos a szerződés alapján felosztható nettó bevétellel.

Házkutatást tartott a NAV a Petőfi-filmmel kapcsolatban a Nemzeti Filmintézet budapesti székhelyén

 

Ezt is ajánljuk

Szerkesztői válogatás