A muszlimokról tett kijelentései miatt gyanúsítják Michel Houellebecqet

Michel Houellebecq neve szinte összeforrt a nyugati társadalomról alkotott borúlátó látleletekkel és a közéleti provokációval. A 2010-ben Goncourt-díjjal kitüntetett A térkép és a táj szerzője az Elemi részecskék című regényével vált nemzetközileg ismertté, a Behódolás pedig különösen nagy visszhangot váltott ki. Utóbbi egy olyan Franciaországot rajzol fel, ahol egy muszlim politikai erő kerül kormányra, és alapjaiban alakítja át az ország társadalmi berendezkedését. Houellebecq azóta sem távolodott el azoktól a témáktól, amelyek miatt rendszeresen viták kereszttüzébe kerül. A bevándorlásról, az iszlámról és Európa jövőjéről alkotott véleményét ezúttal egy büntetőeljárásban kell megvédenie.

A hetvenéves francia írót november 10-én helyezte hivatalos vizsgálat alá a nanterre-i bíróság vizsgálóbírája – írja a Le Monde. Houellebecq-et azzal gyanúsítják, hogy közreműködött egy csoport elleni diszkriminációra, gyűlöletre vagy erőszakra uszításban. Az ügy egy 2022 novemberében a Front populaire című folyóiratban megjelent beszélgetéshez kapcsolódik. A Michel Onfray filozófussal készült interjúban Houellebecq a franciaországi muszlimokat az általa „őshonosnak” nevezett franciák biztonságát fenyegető veszélyként ábrázolta. Azt is felvetette, hogy ha nem tartják be a törvényeket, el kellene hagyniuk az országot.

A beszélgetésben az író a szélsőjobboldali politikai gondolkodásban gyakran felbukkanó „nagy népességcsere” elméletéről is beszélt, amely szerint az európai lakosságot szándékosan egy másik népességgel váltják fel. Houellebecq valós demográfiai folyamatként beszélt a népességcseréről. A kijelentések miatt a Franciaországi Mecsetek Szövetsége és a rasszizmus ellen fellépő MRAP is feljelentést tett. A párizsi nagymecset vezetője szintén fontolgatta a feljelentést, de az íróval folytatott személyes egyeztetés után végül elállt ettől.

Houellebecq a 2023-ban megjelent Quelques mois dans ma vie, octobre 2022-mars 2023 című memoárjában is visszatért az ügyre. Korábbi megfogalmazásait ügyetlennek nevezte, és arról írt, hogy részben a saját figyelmetlensége vezetett a botrányhoz. Ügyvédei a mostani eljárásban azzal érvelnek, hogy a kifogásolt mondatok sem közvetlen, sem burkolt felszólítást nem tartalmaztak erőszakra, így szerintük a véleménynyilvánítás szabadsága védi az írót.