Szívhangrendelet: Magyarország lekerülhet az európai szégyenpadról

Nők milliói számára ma is elérhetetlen a biztonságos és törvényes terhességmegszakítás az Európai Unióban ezért is hozták létre nemrégiben az az új, közös uniós pénzügyi alapot, amely a bajba jutott nőkön segíthet. A kezdeményezés motorja a My Voice My Choice (Az én hangom, az én választásom) civil mozgalom volt, amely 19 tagállamban több mint egymillió aláírást gyűjtött össze ennek érdekében.

Ügyük egyik európai parlamenti szószólója, Abir Al-Sahlani svéd EP-képviselő, más képviselőtársaival egyetemen korábban egy strasbourgi fórumon kiemelte: kutatások sora bizonyítja, hogy

az ellátás korlátozása nemcsak súlyos egészségügyi kockázatokkal, hanem indokolatlan lelki és anyagi terhekkel is jár.

Kiálltak azon orvosok mellett, akiket büntetőeljárás alá vontak, amiért abortusztablettákkal segítettek a kétségbeesett pácienseknek. Az uniós tagállamok közül eddig három ország gyakorlata lógott ki leginkább a sorból: Máltáé, Lengyelországé és Magyarországé.

A szigorú máltai és a lengyel szabályozás

Máltán 2023-ban ugyan enyhítettek a korábbi teljes tilalmon, ám a terhességmegszakítás még mindig kizárólag akkor legális, ha az anya élete közvetlen veszélyben forog – sem egészségkárosodás, sem nemi erőszak esetén nem végezhető el. Aki megteheti, külföldre utazik, a többiek pedig az illegális tablettarendeléssel kockáztatják szabadságukat.

Piros lapot mutattak a lengyel nők a Tusk-kormánynak

A civil aktivisták jelezték: Lengyelországban még súlyos magzati rendellenesség esetén is tilos az abortusz, csupán nemi erőszak, vérfertőzés, illetve az anya életének vagy egészségének veszélyeztetése adhat rá okot. Az elmúlt években több nő is vérmérgezésben halt meg, mert az orvosok a börtöntől félve megvárták a magzat szívverésének leállását. A hatóságok szigorát jelzi, hogy a rendőrség korábban egy szczecini nőgyógyász pácienslistáját is lefoglalta abortusztabletták felírásának gyanúja miatt, egy aktivistát pedig közmunkára ítéltek gyógyszerküldésért – hangzott el a strasbourg fórumon.

A lengyel parlament alsóháza 2026 októberében megszavazott két törvényjavaslatot: az egyik megszüntetné az abortuszban való segítségnyújtás büntethetőségét, a másik pedig visszaállítaná a 2020 előtti kompromisszumot, engedélyezve a beavatkozást súlyos magzati rendellenesség esetén is. A törvények hatálybalépése azonban bizonytalan, mivel a konzervatív államfő, Karol Nawrocki vétót helyezett kilátásba.

Nálunk legális, de nehezített

Magyarországon a terhesség 12. hetéig ugyan az anya kérésére eddig is elvégezhető volt az abortusz, a gyakorlatban azonban komoly akadályok nehezítették a folyamatot. A 2022-ben bevezetett szívhangrendelet értelmében a nőknek kötelező meghallgatniuk a magzat szívhangját, emellett két tanácsadáson is részt kell venniük, amelyek között kötelező várakozási idő telik el.

Varga Judit legnagyobb mulasztását teszi helyre Magyar Péter az isztambuli egyezménnyel

A műtét fizetős volt – bár rászorultsági alapon kérhettek kedvezményt az érintettek –, és sok orvos lelkiismereti okokra hivatkozva megtagadta az elvégzését. Ráadásul míg Nyugat-Európában elterjedt a kíméletesebb abortusztabletta, nálunk a Fidesz-éra alatt ez nem volt engedélyezett.

Várhatóan 2027. január végétől lehet recept nélkül hozzájutni az esemény utáni tablettákhoz Magyarországon

Azzal, hogy az Egészségügyi Minisztérium javaslatára a kormány módosítja a szívhangrendeletet, a nők immár maguk dönthetnek arról, élnek-e ezzel a lehetőséggel, illetve az európai gyakorlatot követve eltörlik az esemény utáni tabletta vénykötelességét, Magyarország lekerülhet erről a szégyenpadról. Ugyancsak előrelépés, hogy kezdeményezték a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzését és felszámolását szolgáló isztambuli egyezmény ratifikációját.

Vétózott alapjogi státusz

Az EP korábban az Alapjogi Chartába is beemelte volna a biztonságos abortuszhoz való jogot, ám a 27 tagállam egyhangú döntését igénylő módosítást az ellenző kormányok – nemzeti hatáskörre hivatkozva – megakadályozták.

A bajba jutott nőknek civil hálózatok nyújtanak mentőövet: az Abortion Without Borders (Abortusz Határok Nélkül) segélyvonalat működtet, külföldi klinikákra foglal időpontot, és szükség esetén az utazást, valamint a szállást is finanszírozza. A magyarul is elérhető Women on Web felületén keresztül WHO-protokollt követő orvosok írnak fel és postáznak gyógyszereket, itthon pedig a Patent Egyesület és a TASZ nyújtott jogi és gyakorlati útmutatást az érintetteknek.

Régóta szorgalmazzák a módosítást

A 2022 szeptemberében bevezetett, a magzati szívhang meghallgatását kötelezővé tevő magyar rendeletet az EP több állásfoglalásában – köztük a magyarországi jogállamiság helyzetét értékelő jelentésekben – is élesen kritizálta.

A testület álláspontja szerint az ilyen előírások indokolatlan lelki nyomást gyakorolnak a nőkre, megalázóak, és visszalépést jelentenek a szexuális és reproduktív jogok terén.

A 2024 áprilisában elfogadott EP-állásfoglalás – amely az abortuszhoz való jog beemelését szorgalmazta az EU Alapjogi Chartájába – külön felszólította a tagállamokat, köztük Magyarországot, hogy számolják fel az abortusz jogi, pénzügyi és gyakorlati akadályait, például a kötelező várakozási időt, a megalázó tanácsadásokat, valamint biztosítsák a modern gyógyszeres, tablettás eljárások elérhetőségét.

Az Európai Bizottság éves jogállamisági jelentéseiben és az uniós alapjogi párbeszédek során rendszeresen rögzítette a nemzetközi és hazai civil szervezetek, például az Amnesty International vagy a Patent Egyesület aggályait, amelyek a nők egészségügyi önrendelkezési jogának csorbulására és a társadalmi egyeztetés hiányára hívták fel a figyelmet.

Az Európa Tanács emberi jogi biztosa és bizottságai szintén többször felszólították a korábbi magyar kormányzatot a szívhangrendelet visszavonására, a sürgősségi fogamzásgátlók, esemény utáni tabletták vénykötelezettségének eltörlésére és az isztambuli egyezmény ratifikálására.