Piros lapot mutattak a lengyel nők a Tusk-kormánynak

Piros lapokat emeltek a magasba a tüntetők csütörtök este a varsói szejm előtt. A szakadó eső ellenére több százan követelték a terhességmegszakításhoz való hozzáférés biztosítását, miközben Lengyelország több mint húsz településén szerveztek hasonló megmozdulásokat. Krakkóban, Poznańban, Łódźban és más városokban is utcára hívták a nőjogi szervezetek támogatóikat. Az AP amerikai hírügynökség helyszíni tudósítása szerint a tiltakozók elsősorban Donald Tusk kormányának be nem váltott választási ígéreteit kérték számon.

A megmozdulás időpontja nem volt véletlen. A lengyel alkotmánybíróság 2020. október 22-én kimondta: a magzat súlyos, visszafordíthatatlan rendellenessége önmagában nem lehet jogalap az abortuszra. A döntés a Jog és Igazságosság (PiS) kormányzása idején született, és hatalmas tiltakozáshullámot váltott ki. Az ítélet nyomán 2021-ben életbe lépett tilalom óta a terhesség megszakítása jogszerűen csak akkor lehetséges, ha a várandós nő életét vagy egészségét veszély fenyegeti, illetve ha a terhesség bűncselekményből, például nemi erőszakból vagy vérfertőzésből ered.

Két szavazás, szűk mozgástér

A szejm kedden, október 20-án két törvényjavaslatot fogadott el. Az első részlegesen megszüntetné az abortusz elvégzéséhez vagy megszervezéséhez kapcsolódó büntetőjogi felelősséget, különösen az abban segítséget nyújtókét. Ezt 217 képviselő támogatta, 213 ellenezte, hárman tartózkodtak. A második javaslat visszaállítaná a terhességmegszakítás lehetőségét a magzat súlyos rendellenessége esetén. Erre 233 igen, 203 nem és egy tartózkodás jutott. 

A két jogszabály azonban még nem lépett hatályba: a parlamenti folyamat további állomásai és Karol Nawrocki köztársasági elnök döntése hátravan. A konzervatív államfő korábban jelezte, ellenzi az abortuszjog liberalizálását, ezért a vétó komoly lehetőség. Ez politikailag rendkívül kellemetlen helyzetbe hozza a 2023-ban hatalomra került koalíciót. A Reuters október 20-i beszámolója szerint a tágabb, a tizenkettedik hétig indokolás nélküli terhességmegszakítást lehetővé tevő tervezet továbbra is parlamenti bizottságok előtt van.

A most elfogadott javaslatok nem azonosak azzal a reformmal, amelyet a jogvédő szervezetek követelnek. Ők a korai terhességben a döntés szabadságát, a segítségnyújtás teljes büntetőjogi mentesítését és az egészségügyi ellátás tényleges elérhetőségét sürgetik. A támogatók szerint a keddi szavazás előrelépés, a bírálók viszont úgy látják, hogy későn és túl szűk körben született kompromisszum.

Az ígéret és a kórházi valóság

Tusk pártszövetsége 2023-ban annak is köszönhette győzelmét a parlamenti választáson, hogy változást ígért a PiS idején megszilárdult szabályozásban. A kormánytöbbségen belül azonban nem alakult ki tartós egyetértés az átfogó liberalizációról. A kabinet a meglévő jogi kivételek alkalmazását próbálta megkönnyíteni, köztük azt, hogy a kórházak ne tagadhassák meg az egyébként törvényes beavatkozásokat. 

Az állami egészségbiztosító adatai alapján 2026 első felében 573 abortuszt végeztek lengyel kórházakban; 2022 egészében 452-t. Ez növekedés, de nem mutatja meg, hányan jutottak külföldön vagy otthon alkalmazott gyógyszerekkel terhességmegszakításhoz. Az érintett nők maguk nem büntethetők a beavatkozás miatt, a segítőik viszont büntetőeljárást kockáztathatnak. A jogvédők szerint éppen ez a különbség tartja fenn a bizonytalanságot és a kiszolgáltatottságot.

Zofia Marcinek, az Abortion Dream Team aktivistája az AP hírügynökségnek nyilatkozva jelképes lépésnek nevezte a parlamenti döntéseket. Úgy véli, a kormány tudja, hogy az államfő várhatóan nem engedi át a változtatásokat, a szavazással mégis igyekszik visszaszerezni a női választók bizalmát. A szervezet Varsóban tájékoztató központot működtet, és olyan gyógyszerátvételi lehetőséget is létrehozott, amellyel a hozzájuk fordulók gyorsabban juthatnak segítséghez.

A közelgő választás árnyékában

A tüntetéseknek a hatéves évfordulón túl választáspolitikai üzenetük is van. A következő parlamenti választás előtt egy évvel a kormány számára egyre nehezebb megmagyarázni, miért nem teljesítette egyik legfontosabb társadalompolitikai vállalását. A jobboldali ellenzék és az államfő ugyanakkor saját szavazóiknak a magzati élet védelmét hangsúlyozhatják, miközben a koalíció pártjai között továbbra sincs teljes egyetértés a reform mélységéről.

A csütörtöki demonstrációk így a 2020-as tiltakozások emlékét idézték fel, de már nem kizárólag a korábbi PiS-kormány politikájáról szóltak.