Varga Judit legnagyobb mulasztását teszi helyre Magyar Péter az isztambuli egyezménnyel

Nagy meglepetést okozott Magyar Péter csütörtöki bejelentésének időzítése, amely olyan nőjogi intézkedésekről szólt, amelyekért már hosszú évek óta küzdöttek a szakértők és nőjogi szervezetek. A miniszterelnök az isztambuli egyezmény ratifikálása mellett többek között a távoltartás szabályainak szigorítását, a szívhangrendelet módosítását, az esemény utáni tabletta vénykötelességének megszüntetését, a menstruációs szegénység enyhítését ígérte. Az intézkedéscsomagot a kormány kommunikációja szerint a Tisza-frakció 44 képviselőjéből október elején alakult Női Műhely kezdeményezte, amelynek munkájáról eddig nem sokat lehetett hallani.

Elemzői vélemények szerint az, hogy a kormány éppen most érezte fontosnak egy ilyen jelentős csomag bejelentését, nem független attól, mi történt Varga Judit keddi, a végrehajtási ügyeket feltáró parlamenti vizsgálóbizottság előtti meghallgatásán, és utána. Az egykori igazságügyi miniszter ahelyett, hogy beszámolt volna a Völner-Schadl-ügyben játszott szerepéről, a sajtót és volt férjét támadta, arra utalgatva, hogy Magyar Péter nem fizeti rendesen a tartásdíjat a gyerekeik után, és korábban bántalmazta is őt. A kettejük közötti adok-kapok később kommentekben folytatódott, a miniszterelnök még korábbi utalásokról készült képernyőfotókat is megosztott, hogy bizonyítsa: fizet tartásdíjat.

A nők védelmét érintő intézkedések biztatóak, de a végrehajtáshoz be kell vonni a civileket – nőjogi szakértőket kérdeztünk

Mindez biztosan nem jött jól a miniszterelnöknek azok után, hogy a hét elején még a Parlament rejtett zugait bemutató videója kapcsán, a karbantartók műhelyében elhelyezett meztelen nős plakátokon való röhögcsélés váltott ki némi felháborodást és vitát a nők tárgyiasításával kapcsolatban. Politikai elemzők véleménye szerint a miniszterelnök az intézkedéscsomag bejelentésével próbálta meg ellensúlyozni az ezekkel az ügyekkel kapcsolatos felzúdulást.

Akármi is volt a pontos motivációja, a nőjogi szervezetek és az ügyben megnyilvánuló civilek nagy része örül a régóta kért és követelt változtatásoknak.

Mindenesetre a körülmények különös összjátéka folytán Magyar Péter éppen egy olyan intézkedéssel vágott vissza Varga Judit vádjaira, amelynek elmaradása az egykori igazságügyi miniszter ténykedésének egyik legnagyobb hiányosságaként róható fel.

Varga Judit azt kommunikálta, hogy nincs rá szükség

Varga egy 2019 év végén elkövetett győri kettős gyerekgyilkosság után jelentette be egy imázsvideóban, hogy 2020 az „áldozatsegítés éve” lesz, többek között a feltételes szabadságra bocsátás szabályainak szigorítását, és új áldozatsegítő központok megnyitását ígérte.

Közben ugyanebben az évben az országgyűlés megszavazta az isztambuli egyezmény ratifikálásának elutasítását, amelyről az egykori igazságügyi miniszter végig azt kommunikálta, hogy nincs is rá szükség, hiszen Magyarországon annyira jól működik a rendszer, hogy nem tenne hozzá semmit az egyezmény beépítése a jogrendbe.

Magyar Péter: Kezdeményezzük az isztambuli egyezmény ratifikálását

Végül a ténykedése alatt megnyitott áldozatsegítő központok nem sokat javítottak a helyzeten, mivel nem elsősorban a párkapcsolati erőszak érintettjeit célozták, inkább a különböző bűncselekmények sértettjeire fókuszáltak. Ezt korábban több szakértő úgy értékelte, Varga Judit az áldozatok segítése helyett végül politikai célokra használta a győri tragédiát, és tovább rontott az egyébként is rossz helyzeten.

Ezek után különösen abszurd volt, hogy 2024 márciusában Magyar Péter közéletben való felbukkanását követően Hajdú Péter műsorában arról beszélt, exférje korábban rendszeresen bántalmazta érzelmileg és fizikailag. Fideszes politikusok és Bayer Zsolt pedig arra utalgattak, tudtak arról mi folyik a miniszter házasságában. Ezek után joggal merült fel sokakban a kérdés, hogy Varga érintettként miért nem tett meg minden tőle telhetőt a családon belüli erőszak áldozatainak védelmében.

Gender és menedékkérők

Az isztambuli egyezményt 2014-ben írta alá a Fidesz-kormány, 2020-ban mégis elutasította a ratifikálását arra hivatkozva, hogy az bevezetné a „romboló genderszemléletet” (Nacsa Lőrinc egykori KDNP frakcióvezető szavai), valamint nemi alapon adna menedékjogot a bevándorlóknak. Hollik István akkori kommunikációs igazgató úgy fogalmazott, az egyezmény a liberálisok és a genderisták trójai falova.

Valójában az egyezmény szövege egyetlen helyen említi a gendert, egy fogalommagyarázat részeként.

Az viszont valóban benne van a szövegben, hogy a családon belüli erőszak nem függetleníthető a társadalmi nemi szerepektől, a nők és férfiak közötti hatalmi struktúráktól. Ez teljesen szembement a Fidesz politikájával, amely nem ismerte el, hogy az erőszaknak lehet ilyen összefüggése a nemi szerepekkel, ráadásul politikai haszonszerzés céljából következetesen félremagyarázta, a magyar egyetemi képzésből pedig kitörölte a gendertudományt.

A másik vád, miszerint az Isztambuli Egyezmény kiskaput nyitna a menedékkérők számára, szintén nem állja meg a helyét. A szöveg ugyanis nem azt mondja ki, hogy minden női menedékkérő számára automatikusan menekültstátuszt kell biztosítani, csupán azt írja elő hogy a kérelmek elbírálásakor a nemi alapú üldöztetést, családon belüli erőszakot is figyelembe kell venni.

Mi van az isztambuli egyezményben?

Az isztambuli egyezményt az Európa Tanács 2011-ben fogadta el azzal a céllal, hogy felszámolja a nők ellen irányuló erőszak minden formáját, és ennek érdekében az aláíró és ratifikáló országok jogszabályi szinten lépjenek fel.

A megelőzés érdekében a társadalmi szemlélet megváltoztatását, a nemi sztereotípiák megszüntetését tűzi ki célul, emellett az áldozatok számára a megfelelő segítségnyújtást, menedékhelyek, jogi és pszichológiai támogatás biztosítását, az elkövetők jogi felelősségre vonását írja elő, mindehhez átfogó és összehangolt állami fellépést, intézményi és szakpolitikai rendszer kialakítását várja el.

Varga Judit és az egykori kormánypártok érvelése miszerint mindezt már eddig is tartalmazta a magyar jogrendszer, nem volt igaz, az emberek egy részének fejében viszont még most is tovább élnek a Fidesz propagandagépezetének félrevezető magyarázatai a dokumentummal kapcsolatban. Az egyezmény ratifikációjával a Fidesz kormányzásának egyik nagy mulasztását pótolhatja a Tisza-kormány, és ez még akkor is igaz, ha a folyamatot egy rossz ízű, egykori házastársak közötti nyilvános vita gyorsította fel.