Lengyelországban megszavazták az abortuszszabályok enyhítését, de az elnök még vétózhat

A lengyel parlament alsóháza kedden két olyan törvénymódosítást fogadott el, amely enyhítené az ország rendkívül szigorú terhességmegszakítási szabályait. A szavazás ugyanakkor még nem hozott tényleges változást az érintett nők életében: a jogszabályoknak át kell jutniuk a szenátuson, majd Karol Nawrocki köztársasági elnök elé kerülnek, aki ellenzi a liberalizációt. A lengyel TOK FM rádió keddi összefoglalója szerint mindkét tervezet többséget kapott, de az eredményekből az is látszik, milyen törékeny a kormánykoalíció egyetértése ebben a kérdésben.

A Donald Tusk miniszterelnök Polgári Koalíciója és a baloldal által támogatott büntetőjogi módosítást 217 képviselő szavazta meg, 213-an ellenezték, hárman tartózkodtak. A különbség mindössze négy szavazat volt. A másik indítványt, amely a súlyos magzati rendellenesség esetén ismét lehetővé tenné a terhesség megszakítását, 233 igen és 203 nem mellett, egy tartózkodással fogadták el. A két eredmény eltérése jelzi, hogy a kormányoldal konzervatívabb része könnyebben vállalja egy korábbi jogszűkítés visszavonását, mint a büntetőjogi felelősség általánosabb enyhítését.

A segítségnyújtás büntethetősége is tét

A jelenlegi szabályozás alapján az abortusz csak akkor megengedett, ha a terhesség nemi erőszak vagy vérfertőzés következménye, illetve ha az anya életét vagy egészségét veszélyezteti. A nő, aki saját terhességét szakítja meg, ezért önmagában nem büntethető, de az őt segítő személyeket – a körülményektől függően – akár három év szabadságvesztés is fenyegetheti. Ez a különbség különösen élesen jelentkezik akkor, amikor hozzátartozók vagy segítő szervezetek próbálnak hozzáférést biztosítani az ellátáshoz.

Az elsőként elfogadott módosítás részben lebontaná ezt a büntetőjogi fenyegetést. A Rzeczpospolita által ismertetett szöveg szerint eltörölnék a büntető törvénykönyvnek azokat a rendelkezéseit, amelyek a jogszabályba ütköző, beleegyezéssel végzett terhességmegszakítás és az ahhoz nyújtott segítség egyes eseteit büntetik. Külön rendelkezés védené az orvosokat, ápolókat és szülésznőket, ha az ellátás az anya életének vagy egészségének megóvását szolgálja, illetve súlyos magzati rendellenességre utaló orvosi körülmények állnak fenn. Ez azonban nem azonos azzal, hogy az abortusz általában, a nő döntése alapján szabadon hozzáférhetővé válna.

A második törvény a 2020. októberi alkotmánybírósági döntés következményeit próbálja felszámolni. A testület akkor alkotmányellenesnek minősítette a terhességmegszakításnak azt az addig fennálló indokát, hogy a magzat súlyos, visszafordíthatatlan fejlődési rendellenességgel él, vagy gyógyíthatatlan betegségben szenved. A döntés nyomán 2021-ben életbe lépett szigorítás drasztikusan szűkítette a törvényes beavatkozások körét. A szejm hivatalos eljárási nyilvántartása szerint a most elfogadott, 223-as számú javaslat eredeti célja éppen a 2020-as döntés hatásainak visszafordítása.

A jogvédők régóta kifogásolják, hogy a szabályozás bizonytalanságot teremt az egészségügyi intézményekben. Ha az orvos attól tart, hogy később büntetőeljárás indulhat ellene, a vitatott esetekben halaszthatja a beavatkozást. A szigorú szabályok támogatói ezzel szemben a magzati élet védelmét hangsúlyozzák, és úgy vélik, hogy a kivételek bővítése aláásná a jelenlegi jogi garanciákat. A két álláspont közötti konfliktus évek óta áthatja a lengyel belpolitikát.

Négy szavazat és egy elnöki vétó árnyéka

Tusk 2023-ban a választási kampány egyik fontos ígéretévé tette az abortuszszabályok enyhítését. A választások után azonban kiderült, hogy a jobbközép és baloldali pártokból összeálló többség nem ugyanazt érti reformon. A Polgári Koalíció és a baloldal szélesebb változtatásokra törekedett, míg a Lengyel Néppárt (PSL) és a Lengyelország 2050 politikusainak egy része a korlátozott engedmények mellett érvelt. A keddi szavazáson is megmutatkozott ez a megosztottság.

A TOK FM részletes szavazási beszámolója szerint a büntetőjogi enyhítés ellen voksolt mások mellett Władysław Kosiniak-Kamysz, a PSL vezetője és miniszterelnök-helyettes, valamint Szymon Hołownia, a Lengyelország 2050 alapítója. A reformot a Polgári Koalíció és a baloldal jelen lévő képviselői mellett több kisebb csoport és független képviselő támogatta. A július 2024-ben elbukott hasonló indítvány után a mostani szűk többség jelentős politikai eredmény Tusk számára, de korántsem bizonyítja, hogy valamennyi koalíciós partner egységesen támogatná a további liberalizációt.

Az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS), valamint a jobboldal más pártjai nagyrészt elutasították az enyhítést. A 2020-as alkotmánybírósági döntés a PiS kormányzása idején született, és országos tiltakozáshullámhoz vezetett. A tüntetések a rendszerváltás óta a legnagyobb lengyel társadalmi megmozdulások közé tartoztak. A szabályozás egyúttal a választások visszatérő témájává vált: a nők önrendelkezéséről folytatott vita sok választó szemében a jogállamiság és az állami intézmények iránti bizalom kérdésével is összekapcsolódott.

A kormány számára a következő akadály az államfő. Karol Nawrockit a PiS támogatta, és nyilvánosan ellenzi az abortuszjog kiterjesztését. A szavazás estéjén az AFP-re tudósítása szerint még nem reagált közvetlenül a parlamenti döntésre. Ettől függetlenül szinte biztosra vehető a kormányzat döntési mechanizmusát folyamatosan hátráltató államfő vétója. Ennek felülírásához a szejmben háromötödös többség szükséges, ami a mostani parlamenti erőviszonyok közepette szinte reménytelennek tűnik.

A lengyel egészségbiztosítási alap szerint 2025-ben 851, 2026 első hat hónapjában pedig 573 abortuszt végeztek az állami kórházakban. Ezek a számok kizárólag az ott regisztrált beavatkozásokat mutatják, nem adnak teljes képet a külföldön vagy a hivatalos ellátórendszeren kívül végzett terhességmegszakításokról.

Varsóban a hét végére a szigorítás ellenzői és támogatói is demonstrációt terveznek. Az országban hat éve tartó vitának a keddi szavazás új lendületet adott, de a törvények sorsa még nyitott. Azoknak a nőknek, akik egészségügyi vagy személyes válsághelyzetben szembesülnek a jelenlegi korlátozásokkal, az eddigi szabályokhoz kell alkalmazkodniuk.