Diktatúra, vécépapír, új bohócok: Magyar Pétert megközelíteni sem lehet a parlamenti felszólalási versenyben

A parlamenti munka egyik látványos mércéje, hogy ki hányszor kér szót. Ráadásul az április 12-i választás után a korábban Fidesz-többségű Országgyűlés igencsak átalakult, 141 tiszás, 52 fideszes, és 6 képviselő ül a Mi hazánk színeiben a parlamenti patkóban.

A K-Monitor által indított Parlamonitor november 10-i adatai szerint

a felszólalási toplista lista élén a miniszterelnök, Magyar Péter áll 251 felszólalással. Őt a Mi Hazánk képviselője, Novák Előd követi 126-tal, majd a KDNP-s Nacsa Lőrinc 110, illetve Rétvári Bence 109 megszólalással.

Rétvári Bence nincs könnyű helyzetben: éveken át ő volt a parlamenti felszólalások rekorderje, és bár Novák Előd eredménye azonban még behozhatónak tűnik, ám Magyar Péter már akkora előnyre tett szert, hogy kevés esély van rá, hogy idén ismét a KDNP-s politikus legyen az év csúcstartója. 

Kis frakció sok mondanivalóval

A Mi Hazánk szereplése különösen figyelemre méltó, hisz a pártnak mindössze hat képviselője van az Országgyűlésben, mégis négy politikusuk is ott van a legtöbb felszólalást jegyzők között. Novák Előd élvonalbeli szereplése mellett Toroczkai László is a top ötben végzett, 93-szor emelt szót. Apáti István 87, Szabadi István pedig 81 alkalommal szólalt fel. A sor végén Dúró Dóra sem szégyenkezhet, 52 felszólalással, amivel még mindig az első 30-ban van. A párt képviselői következetesen viszik a számukra fontos témákat, mint az iskolai felvilágosításokkal kapcsolatos véleményük vagy a végrehajtási ügyek visszásságai.

December 17-re idézi be Rogán Antalt a végrehajtási visszaéléseket feltáró parlamenti vizsgálóbizottság

Toroczkai László gyakran folytat vitákat Magyar Péterrel. Például a június 23-i parlamenti ülésen a Mi Hazánk elnöke a Tisza Párt gazdaságpolitikai terveit és két gazdasági szakemberét, Kapitány Istvánt és Kármán Andrást bírálta, mire a miniszterelnök „új bohócnak” nevezte őt. Toroczkai sem maradt adós a válasszal: „Jaj, de nagy az arcod, csicska, kitartottak egész életedben!” – vágott vissza. Magyar Péter erre a politikus munkatapasztalatát kérdőjelezte meg, a szóváltás pedig hamar személyeskedésbe fordult, aminek a házelnök vetett véget.

Aktív miniszterek és exkormánytagok

A Tisza-kormány miniszterei közül Kármán András pénzügyminiszter a legnagyobb szószátyár, 52 felszólalással, nem meglepő módon a legtöbbet, felszólalásainak 66 százalékában makrogazdasági kérdésekről beszél. Kapitány István, a gazdasági és energetikai tárca vezetője nem sokkal lemaradva 48, Pósfai Gábor belügyminiszter 41, Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter 32, Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter pedig 30 felszólalást jegyez. Mindannyian a területükhöz tartozó témákban a legaktívabbak, így Kapitány 72,6 százalékban energiaügyekről, Kátai-Németh szociális ügyekről, Pósfai jogról és bűnügyekről, Hegedűs Zsolt pedig az egészségügyről beszél a legtöbbet.

A Tisza-frakció vezetője, Bujdosó Andrea 53 alkalommal szólalt fel, míg a Fidesz frakció vezetője mindössze 39-szer. A korábbi Orbán-kormány több ismert politikusa is szerepel a listán. Vitályos Eszter, az előző kormány volt kormányszóvivője és államtitkára 22, Takács Péter, a korábbi egészségügyi államtitkár 33, Tuzson Bence, az előző kormány igazságügyi minisztere pedig 35 felszólalást jegyez.

Néma leventék

A felszólalási rangsor másik érdekessége azoknak a képviselőknek a névsora, akik egyetlen alkalommal sem kértek szót. Héjj Dávid, Lázár János egykori kabinetfőnöke is közéjük tartozik. A neve onnan lehet ismerős, hogy ő szerepel azon a 2024-ben kiszivárgott hangfelvételen is, amelyen Orbán Viktor öccse, Orbán Áron vele beszélget a vízumügyekről. A felvételen Orbán arról próbál egyeztetni Héjjjel, hogy szerinte a külügyminisztérium akadályozza az általa érintett vízumkérelmek elbírálását.

Letartóztatták Orbán Áront, Orbán Viktor exkormányfő öccsét

Ami a többieket illeti, Kocsis Máté volt frakcióvezető, és a Fidesz soraiból még Tilki Attila, Kovács Sándor se kért magának szót. Az ismertebb nevek közül Szentkirályi Alexandra se vitte túlzásba a parlamenti diskurzust, összesen négy alkalommal szólalt fel. Tiszások közül nem akad olyan, aki egyszer sem szólalt volna fel, de olyan már igen, aki csak egyszer. Például Radnai Márk, a Tisza Párt alelnöke, Hallerné Nagy Anikó, az Országgyűlés alelnöke is közéjük tartozik.

Vécépapír, Cosa Nostra, Rákosi és Örkény

A számok persze önmagukban még nem árulják el, hogy ki milyen ügyekben és milyen stílusban szólalt fel. A parlamenti jegyzőkönyveket böngészve azonban hamar kiderül, hogy a komoly szakpolitikai viták mellett bőven akadnak hétköznapibb, csípősebb, olykor egészen szürreális pillanatok is. Jó példa a sokféle parlamenti hangnemre Bujdosó Andrea Anna november 4-i felszólalása, ahol az oktatás és a közszolgáltatások állapotáról beszélve egy sokak számára ismerős iskolai élményt idézett fel: „Szerintem mindannyian úgy jártunk, hogy a vécépapírt mi vittük be az iskolába”. A mondat jól érzékeltette, hogy a képviselő nem pusztán költségvetési számokról akart beszélni, hanem arról is, mit tapasztalnak a családok a mindennapokban.

A viták gyakran túlmennek a szakpolitikai kérdéseken. Így történt július 28-án is, amikor Rétvári Bence a Tisza politikusainak sértő megfogalmazásait kifogásolta. A KDNP-s politikus többek között az „aljas trógerek”, a „hazug bohóc”, a „maffia”, a „Cosa Nostra” és a „mocskos, hazaáruló senkik vagytok” kifejezéseket idézte, majd arra kérte a képviselőket, hogy a parlamentben mellőzzék az ilyen hangnemet. Az önkény és a demokrácia végét jósló felszólalásokról pedig a Mi Hazánk és a Fidesz közösen gondoskodik.

Németh Balázs például a közmédia átalakítását támadta, és azt állította, hogy a kormány lekapcsolta a közmédia adását, illetve korlátozta annak internetes elérését. Felszólalásában végül kijelentette: „Most is haláleset történt: meghalt a magyar demokrácia.” A Mi Hazánk elnöke, Toroczkai László július 20-i felszólalásában egyenesen úgy fogalmazott: „Ha önöknél ilyen a hatalomgyakorlás, és önnél ilyen a hatalomgyakorlás, akkor még sokáig viháncolhatnak azon, hogy önkény helyett Örkényt mond, de itt tényleg totális diktatúrát fognak építeni.”

Zsigó Róbert a Fidesz soraiból még ennél is súlyosabb megfogalmazást használt az Alaptörvény módosításáról szóló vitában. Szerinte „az alaptörvény-módosítás az alkotmányos demokrácia vége és az önkényuralom kezdete Magyarországon” – fogalmazott.

Vitályos Eszternek már a vármegyékről is a diktatúrák ugrottak be, nem is akármelyik,

hanem Rákosi Mátyásé A politikus szerint a vármegye elnevezés közel ezeréves hagyomány, a magyar államiság és nemzeti önazonosság része. Azt is felidézte, hogy a kommunista diktatúra 1950-ben törölte el a vármegye elnevezést, és a „megye” szó bevezetésével a történelmi hagyományokat is háttérbe szorította.

Innen jutott el odáig, hogy szerinte a Tisza-kormány most ugyanazzal az érveléssel támadja a vármegye elnevezést, mint annak idején a kommunista rendszer. A felszólalás egyik legerősebb fordulata az volt, amikor Vitályos arról beszélt: a társadalom egy része már párhuzamokat lát a TISZA-kormány működése és a Rákosi-korszak között. Ezeken túl is igaz, hogy érdemi szakpolitikai vita nagyon ritkán folyik a parlamenti patkóban, a felszólalások gyakran társulnak személyes bírálattal szakmai helyett.