Külföld

Az orosz-ukrán háború mindig tartogat meglepetéseket

Az orosz statisztikai hivatal elleni hackertámadás nem csak az eltitkolt orosz katonai vesztességekre világított rá. Többek között azt is látványosan igazolta, hogy az egymással közel öt éve háborúzó két szovjet utódállam lakossága milyen mélyen kötődik egymáshoz, a háború milyen családi drámákat, politikailag abszurd helyzeteket idéz elő.

Az orosz-ukrán háború mindig tartogat meglepetéseket
Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó Fotó: Sergei SUPINSKY / AFP

Vlagyimir Podoljak, Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó bátyja az orosz oldalon harcolva vesztette életét a Zaporizzsjai területen – jelentette a @KilledInUkraine (KIU) projekt, az orosz statisztikai hivatal, a Roszsztat adatszivárgására hivatkozva. A KIU egy harkivi székhelyű, nyílt forrásokkal dolgozó projekt.

Amint arról lapunk is beszámolt, az orosz állami statisztikai hivatal (Roszsztat) rendszereit 2026. október 31-ről november 1-re virradó éjszaka nagyszabású kibertámadás érte, amelyet fehérorosz ellenzéki kötődésű Kiberpartizánok (Cyber Partisans) és az ukrán Silent Crow hackercsoport hajtott végre. A hackerek megbénították a Roszsztat honlapját, és üzeneteket hagytak rajta. A támadás nyomán kiszivárgott belső adatbázisokból kiderült, hogy az ukrajnai háború kirobbantása óta körülbelül 400 000 – 450 000 orosz katona vesztette életét a harcokban.

A hackerek állításuk szerint mintegy 23 terabájtnyi adatot és több mint 11 millió halotti anyakönyvi kivonatot másoltak ki a hivatal belső dokumentumkezelő és demográfiai rendszereiből. A megszerzett adatokat megosztották több nemzetközi oknyomozó sajtóorgánummal (pl. The Guardian, The Economist, Bloomberg).

Bár a kibertámadás tényét és az informatikai rendszerek részleges leállását (ami miatt több makrogazdasági jelentés közzététele is csúszott) elismerték, az orosz hatóságok és a Roszsztat vezetése tagadta, hogy bármilyen védett demográfiai vagy államtitoknak minősülő adat kiszivárgott volna.

 

Vannak még meglepetések a tarsolyban

 

Az adatok feldolgozása mindenesetre azóta is okoz meglepetésket. Többek között igazolta azt is, hogy a KIU projekt még 2024. júniusában közölt híre az ukrán elnöki tanácsadó, Mihajlo Podoljak testvéréről, igaz.

A KIU 2024 júniusában bukkant rá Vlagyimir Podoljak sírjára, halálának körülményei eddig a kiszivárogtatásig azonban ismeretlenek maradtak. A sírkereszten a halálozás dátumaként 2024. május 19. szerepel. A sírnál elhelyezett fényképen Vlagyimir Podoljak az orosz hadsereg ezredesi egyenruháját viseli. Mellkasán jól kivehető a „Katonai hírszerzésben végzett szolgálatért” jelvény, két Bátorság-rend, valamint egyéb állami kitüntetések.

A sír mellett a KIU egy koszorút is talált, amelyen a „TsPS-csapattól” feliratú szalag látható – amit az oknyomozó csoport az orosz katonai hírszerzés (GRU) „Különleges Kiképző Központja” (Centr Podgotovki Szpecialisztov – TsPS) rövidítéseként azonosított -jelentette a Mediazone orosz oknyomozó ellenzéki portál. 

Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó, Volodimir Zelenszkij egyik legstabilabb bizalmi embere, bár korábban elismerte, hogy testvére kapcsolatban állt az orosz hírszerzéssel, tagadta, hogy orosz hírszerzési tevékenységet folytatott volna. Egy ukrán újságíróknak adott korábbi interjúban az elnöki tanácsadó azt állította, hogy bátyja 2021 óta „egyszerű katonai nyugdíjas”.

Az oknyomozó csoport által megtalált sírhelye azonban ennek ellenkezőjére utal, a kiszivárgott Roszsztat adatok pedig egyértelműen igazolták, hogy az Ukrajna elleni harci cselekmények során vesztette életét.  Vlagyimir Podoljak „koponyaűri sérülés” következtében hunyt el „harci cselekmények” során, a Zaporizzsjai terület megszállt településén, Kirillovkában, ezt rögzítette haláláról az orosz statisztikai hivatal. Az ukranews.com azonban így is megjegyzi, hogy nincs hivatalos bizonyíték arra, hogy Vlagyimir Podoljak részt vett volna a háborúban az orosz megszállók oldalán.

Mihajlo Podoljak egyelőre nem kommentálta a bátyja halálának körülményeiről közzétett új információkat.

 

Rájár a rúd az elnök embereire

 

A szenzációt keltő új információ az elnöki tanácsadó testvéréről valószínűleg nem rendíti meg az ukrán elnöki hivatal működését, de mindenképpen újabb kínos perceket okoz Zelenszkij elnöknek és Mihajlo Podoljaknak egyaránt.

Volodimir Zelenszkij elnökként rendre olyan korábbi barátait, üzlettársait nevezte ki kulcspozíciókba, akik a Kvartal 95 stúdiónál is vele dolgoztak. A totális háború 2022. február 24-i kitörése óta azonban több magas rangú hivatalvezetőt, minisztert és közvetlen politikai bizalmast veszített el súlyos korrupciós botrányok miatt, a legszűkebb elnöki stábból is. Elsőként Kirilo Timosenko, az Elnöki Hivatal helyettes vezetője kényszerült lemondásra 2023. januárjában a luxusautó-használati és egyéb korrupciós vádak nyomán. Timosenko a hivatal belső kommunikáció és a régiók koordinálásáért felelős kulcsembere volt.

Andrij Jermák hivatalvezető, Zelenszkij kétségkívül legbefolyásosabb „jobbkeze”, főtárgyalója és politikai végrehajtója 2025 novemberében mondott le, miután a korrupcióellenes hatóságok házkutatást tartottak nála az Energoatom állami vállalatot érintő, 100 millió dolláros vesztegetési ügy miatt. Jermákot 2026. május 14-én őrizetbe vették Kijevben milliárdos pénzmosás és korrupció gyanújával.

Andrij Szmirnov és Irina Mudra hivatalvezető-helyettesek pénzmosási gyanú miatt kényszerült felmenteni az elnök idén augusztusban.

Ivan Bakanov, Zelenszkij gyermekkori barátja és korábbi üzlettársa az Ukrán Biztonsági Szolgálat – SZBU – vezetője volt. Őt 2022 júliusában mentették fel, miután kiderült, hogy a szervezet számos munkatársa együttműködött az oroszokkal a megszállt területeken.

Mihajlo Podolják politikai és kommunikációs főstratéga, az ukrán elnöki hivatal egyik legismertebb „arca”, a 2022. februárjában és márciusában zajlott ukrán-orosz béketárgyalások főtárgyalója ukrán részről, aki a későbbiekben is a hasonló tárgyalási kísérletek szóvivője volt, nem tartozik az elnök Kvartal 95-ös belső köréhez. Az Ukrajánban született politikus Fehéroroszországban végezte egyetemi tanulmányait, ott is dolgozott újságíróként és politikai stratégaként míg ellenzéki tevékenysége miatt ki nem utasította Lukasenko rezsimje. 2020. áprilisa óta az elnöki hivatal vezetőinek tanácsadójaként dolgozik. A két Podoljak testvér között évtizedek óta nem volt semmiféle kapcsolat, Vlagyimir még a szovjet időkben költözött Oroszországba. Mihajlo Podoljak nyilatkozatai szerint évtizedek óta megszakadt közöttük a kapcsolat. Sem közvetlenül, sem közvetítőkön vagy más rokonokon keresztül nem kommunikáltak, és nem vállalt felelősséget a testvére tetteiért és politikai döntéseiért. 

Mindezek ellenére nem kizárt, hogy a bátyjáról napvilágra került, immár cáfolhatatlan információ megpecsételi politikai pályáját.

 

„Nyelvi baki”

 

A háború abszurditásának másik, a napokban történt ékes példája Kirill Budanov, az Elnöki Hivatal jelenlegi vezetőjének esete. Budanovot 2020-ban már a Zelenszkij kormányzat nevezte ki az ukrán katonai hírszerzés élére, Jermák menesztése után, idén januártól vette át az Elnöki Hivatal vezetését. Budanov valóságos háborús nemzeti hős. A hírszerzés vezetőjeként kulcsszerepet játszott abban, hogy az amerikai CIA és a brit MI 6 információi alapján pontosan ismerve Putyinék villámháborús terveit, meg tudták akadályozni a 2022. február 24. hajnalán végrehajtott orosz kommandós akciót, amelynek célja Zelenszkij meggyilkolása és a teljes kijevi államapparátus gyors megszállása volt. Mint ismert, az orosz akció kudarcba fulladt, Putyin elit alakulatát az ukrán hírszerzés segítségének köszönhetően lemészárolták a Kijev melletti repülőtéren, az orosz katonai egységek pedig néhány héten belül visszavonultak Kijev környékéről, mindmáig csak Kelet- és Dél-Kelet-Ukrajnában folynak harcok.

Nos, ez a nemzeti hős Budanov múlt héten azzal került a hírekbe, hogy megbírságolták az államnyelvtörvény megsértése miatt. Budanov ugyanis oroszul beszélt a Kijev közelében történt november 2-i zavargások során egy 14 éves fiúval, aki ukránul válaszol a politikusnak. Olena Ivanovszka, az államnyelv védelmének megbízottja az ukrán sajtónak beszámolt arról, hogy Budanov „mentséget nem kérve” beismerte a szabálysértést és kifizeti a büntetést. A „nyelvi baklövést” azzal magyarázta a megbízott, hogy „mindannyian hibázhatunk stresszes, mindennapi vagy extrém helyzetekben”. 

Az ukrán nyelvtörvényt Zelenszkij kormányzata örökölte ugyan, de annak ellenére életben tartotta és startja, hogy az rengeteg nehézséget okozott az ország EU-integrációs folyamatában. A jogszabály ugyan súlyosan sérti Ukrajna minden nemzeti kisebbségének nyelvi jogait, de eleve az orosz nyelvhasználat ukrajnai megfékezése céljából történt. Az ukrán politikai elit főszereplői – köztük maga Zelenszkij elnök és több munkatársa is – felnőtt korukban tanultak meg ukránul.

 

 

 

 

 

 

 

Ezt is ajánljuk

Szerkesztői válogatás