A pápa hazatért Peruba, de a bántalmazási botrány nem csitul

XIV. Leó pápa szerdán megérkezett Peruba, dél-amerikai körútjának utolsó állomására. A limai Callao légitámaszponton Keiko Fujimori államfő fogadta. A katolikus egyházfő az esti, hatóságok és diplomaták előtt elmondott beszédében személyes hangon idézte fel a dél-amerikai országban töltött évtizedeket. „Mély öröm számomra, hogy visszatérhetek Peruba” – mondta, majd hozzátette: „A hazámba is visszatérek.” Az ünnepi fogadtatást azonban a katolikus egyház egyik legsúlyosabb perui botránya, a Sodalicio mozgalomhoz kötődő bántalmazások ügye árnyékolja be.

A pápa számára a látogatás hazatérés: az Egyesült Államokban született Robert Prevost misszionáriusként, később Chiclayo püspökeként dolgozott Peruban, 2015-ben az ország állampolgárságát is megszerezte. Szerdai beszédében emlékeztetett rá, hogy családok fogadták be otthonukba, meghallgatta gondjaikat, és tőlük tanult a hitről. Arra kérte az ország vezetőit, hogy figyeljenek azokra is, akik távol élnek a döntéshozatal központjaitól. „Ahhoz, hogy megismerjük a távol élők szükségleteit, azzal kell kezdenünk, hogy meghallgatjuk őket” – fogalmazott a Vatikán által közzétett szerdai beszédében.

Ez a felszólítás különösen érzékenyen cseng azok számára, akik hosszú évek óta azt követelik, hogy a perui egyház hallgassa meg a bántalmazások túlélőit. Az ARD német közszolgálati televízió riportja szerint az elmúlt években 77 egyházi személy ellen fogalmaztak meg nyilvánosan bántalmazási vádakat Peruban. Anne Barrett-Doyle, a BishopAccountability.org munkatársa úgy véli,  ez a szám a tényleges eseteknek csupán töredékét tükrözheti; szerinte még áldozatok ezrei nem beszéltek a velük történtekről. A 77 tehát a nyilvánosan megvádolt személyekre vonatkozó adat, nem a bizonyított bűncselekmények vagy az áldozatok összesített száma.

Az elhallgatott vallomások

A botrány középpontjában a Sodalicio de Vida Cristiana áll. Az 1971-ben alapított, erősen konzervatív katolikus közösség Latin-Amerikában jelentős befolyásra tett szert. Egykori tagjai testi, lelki és szexuális visszaélésekről, megalázó fegyelmezési módszerekről számoltak be. José Escardó tizenhét évesen csatlakozott a szervezethez. Az ARD-nek elmondta: a tagokat egymás megütésére kényszerítették, a kiszolgáltatottságot pedig a lelki és fizikai edzés követelményének állították be. Saját elmondása szerint szexuális erőszak is érte.

Escardó már 2000-ben nyilvánosság elé állt, állítása szerint ezt éveken át fenyegetések követték. A fordulatot a Pedro Salinas és Paola Ugaz újságírók által végzett feltáró munka hozta el. A Sodalicio ügye a személyes visszaéléseken túl az intézményi felelősség kérdését is felvetette: miként tarthatott fenn ilyen hosszú ideig befolyásos pozíciókat egy olyan szervezet, amelynek működését ennyire súlyos vádak övezték?

Ferenc pápa 2025 januárjában elrendelte a Sodalicio feloszlatását. Az EFE spanyol hírügynökség akkori beszámolója szerint ezt maga a közösség is megerősítette. A vezetők később bocsánatot kértek az érintettektől. Prevost, aki ekkor már a Vatikánban töltött be vezető tisztséget, a visszaélések feltárását és az egyházi fellépést támogatta. A feloszlatás azonban nem zárta le az áldozatok igazságtételi és kártérítési követeléseit.

Találkozót követelnek a túlélők

Escardó, aki ma az áldozatok egyik képviselőjeként szólal meg, azt állítja, hogy 33 érintett nyílt levelet írt a pápának. Személyes találkozót szeretnének, és azt, hogy XIV. Leó szembesüljön a feloszlatás után is megoldatlan ügyekkel. Szerintük hiányzik a jóvátétel, a megfelelő áldozatsegítés és az újabb visszaéléseket megelőző intézményi garanciák sora. Escardó az ARD-nek arról beszélt, hogy a látogatás szervezői nem mutatnak kellő készséget egy ilyen találkozó megszervezésére. Ez az érintettek álláspontja; abból önmagában nem következik, hogy a Vatikán végleg elutasította volna a kérésüket.

Paola Ugaz szerint a korábbi mozgalomhoz kötődő személyek még mindig jelentős kapcsolatrendszerrel rendelkeznek az ország egyházi intézményeiben. Az újságíró úgy látja, egyes szereplők számára éppen az volna kedvező, ha a pápalátogatás idején nem kerülne előtérbe a Sodalicio története. Ezt a befolyásról szóló értékelést nem lehet azonosítani a perui püspöki kar egészének magatartásával.

A pápával kapcsolatban korábban is felmerültek olyan vádak, hogy chiclayói püspökként nem megfelelően kezelte bizonyos visszaélések bejelentését. A tényellenőrző portál részletes vizsgálata szerint az egyik perui bejelentést az egyházmegye továbbította a Vatikán illetékes hivatalának, míg a polgári eljárást elévülés miatt lezárták. Azt ugyanakkor egyetlen vizsgálat sem tudta alátámasztani, hogy Prevost bizonyítottan eltussolta volna az ügyet, sőt, olyan hírek is napvilágot láttak, amelyek szerint egyes vatikáni körök szándékosan terjesztették a megalapozatlan hírt.

A gesztus és a változás

XIV. Leó Argentínában már találkozott bántalmazások áldozataival, ám a résztvevők kiválasztását Escardó bírálta: szerinte nem helyes, ha kizárólag egyházi szervezők döntik el, kit hallgat meg az intézmény vezetője. Ana Lourdes argentin szociológus az ARD-nek nyilatkozva mégis érzékelhető szemléletváltozásról beszélt. Úgy látja, az egyház egyre inkább kész hinni a sértetteknek, XIV. Leó személyes hozzáállása pedig fontos jelzés. Figyelmeztetett viszont arra is, hogy az eltussolás és az intézmény önvédelme továbbra is mélyen gyökerező probléma.

A pápa perui programjában csütörtökön a püspöki karral való találkozó, pénteken pedig egykori püspöki székhelyének, Chiclayónak a felkeresése szerepel. A Vatikán közzétett hivatalos programja nem jelöl meg külön nyilvános találkozót a Sodalicio túlélőivel, de ez még nem jelenti azt, hogy nem is találkozik velük.