Tízmilliárd a kórházi élelmezésre, csaknem 28 milliárd a várólistákra – Új egészségügyi terveket is rejt a költségvetés

A 2027-es költségvetés tervezete szerint a gyógyító-megelőző ellátásokra 3316 milliárd forintot fordítanának, 429 milliárddal többet, mint amennyi a 2026-os eredeti költségvetésben szerepelt. A gyógyszertámogatásokra 645 milliárdot szánnak, ez 78 milliárdos növekedés. A nagyértékű gyógyszerek finanszírozására külön jogcímen 330 milliárd forint jutna. A várólisták csökkentésére csaknem 28 milliárdot különítenének el, ami több mint ötszöröse az idei eredeti előirányzatnak. A kórházi betegélelmezés javítására 10 milliárd, népegészségügyi fejlesztésekre 2,72 milliárd forint szerepel a tervezetben.

A többletek azonban a 2026-os eredeti előirányzatokhoz viszonyítanak, nem az idei tényleges kiadásokhoz. A növekedés jelentős részét ráadásul a béremelések, a gyógyszerkiadások és a meglévő ellátások finanszírozása köti le. A kórházak finanszírozásán jövőre további díjemelésekkel is javítanának. Az aktív fekvőbeteg-ellátásra 33,88 milliárd, a járóbeteg-szakellátásra 12,29 milliárd, a krónikus fekvőbeteg-ellátásra 4,48 milliárd, a PCR-diagnosztikára pedig 600 millió forint többletet terveznek. Ez összesen 51,26 milliárd forint.

A magasabb finanszírozási díjak azonban nem feltétlenül jelentenek ugyanekkora új ellátási kapacitást: részben a már elvégzett beavatkozások költségeinek fedezetét javíthatják. A költségvetésben 4 milliárd forint szerepel a kritikus gazdálkodási helyzetbe került egészségügyi szolgáltatók működési költségelőlegére is, ez azonban nem általános kórházi adósságrendezési keret. Az indokolásból nem derül ki, mely intézmények, milyen feltételekkel juthatnának hozzá, és hogyan kellene elszámolniuk az előleggel.

 

„Rágyúrnak” az alapellátásra

 

A kormány a 2027-es költségvetés tervezetében jelzett forrásokból a háziorvosi ellátást is átszervezné.

A jelenlegi, jellemzően egy orvosra és egy asszisztensre épülő rendelői modell mellé térségi egészségügyi és szociális centrumokat hoznának létre.

A költségvetés részletes indokolása szerint az új rendszer kísérleti bevezetésére 1,25 milliárd forintot különítettek el, miközben 10,85 milliárdot szánnak a krónikus betegek gondozását segítő alapellátási eszközök beszerzésére, és mintegy 35,4 milliárd forintos céltartalékot terveznek az alapellátás finanszírozásának fejlesztésére.

Az Integrált Területi Egészségügyi és Szociális Centrumok (IESZC) koncepciója nem teljesen új, a kormány képviselői az elmúlt hónapokban többször beszéltek róla. A most nyilvánosságra került költségvetési indokolások jelentősége, hogy a tervezett átalakítás egyes elemeihez már konkrét pénzügyi kereteket is rendeltek. A centrumok célja, hogy a háziorvosi praxisok ne egymástól elszigetelten működjenek, hanem térségi szinten közösen vehessék igénybe szakápolók, dietetikusok, gyógytornászok, pszichológusok, mentálhigiénés szakemberek és szociális munkások segítségét. Az új központok a betegek ellátásának megszervezésében és a betöltetlen körzetek helyettesítésében is szerepet kaphatnának.

Porpáczy Krisztina alapellátásért és integrált ellátásért felelős államtitkár az Orvosok Lapjának októberben adott interjújában teljes munkaidőben működő, jól felszerelt területi központokról beszélt, amelyekre a betöltött és a betöltetlen háziorvosi körzetek egyaránt támaszkodhatnának. Ezek nem egyszerűen nagyobb rendelők lennének: feladatuk a térség egészségügyi és szociális szolgáltatásainak összehangolása, a helyettesítések támogatása és a betegek ellátásának megszervezése is lenne.

A betegek számára ez például azt jelenthetné, hogy a vérnyomás- vagy vércukor-ellenőrzés, a sebellátás, a dietetikai tanácsadás vagy a gyógytorna egy része a lakóhelyükhöz közelebb válna elérhetővé.

A tervekben kihelyezett szakrendelések, betegoktatás és szociális ügyintézés is szerepelnek. Ezek azonban egyelőre lehetséges szolgáltatások, nem valamennyi centrum számára előírt és finanszírozott ellátási csomag elemei.  

 

A korábban ígért 164 centrum helyett egyelőre kísérleti program indulhat

 

A kormány korábbi nyilatkozataiban 164 területi centrum létrehozásáról volt szó. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter májusban még arról beszélt, hogy az új egységek átlagosan 55-60 ezer lakos ellátását szervezhetnék, és kialakításuknál nem feltétlenül a járási határokat követnék. Figyelembe vennék a lakosság számát, egészségi állapotát, a betöltetlen praxisokat és a közlekedési lehetőségeket is. Az októberi államtitkári interjú azonban már árnyaltabb ütemezést vázolt fel. Eszerint a 164-es szám a felállítandó területi kollegiális szakmai vezetői hálózathoz is kapcsolódik.

A vezetők első feladata a térségek egészségügyi szükségleteinek, szakemberhiányának és ellátási problémáinak feltérképezése lenne.

A tényleges betegellátást is nyújtó centrumokból 2027-ben még csak kísérleti programok indulnának.

Az államtitkár szerint a fejlesztés konkrét szakmai és pénzügyi sarokszámaival a 2028-as költségvetés vitájára szeretnének rendelkezni. Ez azt jelenti, hogy a 2027-re elkülönített 1,25 milliárd forint nem egy országos, 164 központból álló hálózat teljes működtetésének fedezete, hanem a modell kipróbálását szolgáló keret.

A költségvetési indokolásból egyelőre nem derül ki, hány helyszínen indulhat a program, mely településeket érinti, és mikor fogadhatják az első betegeket. A kormányzati nyilatkozatok szerint a praxisjogot megőriznék, a háziorvosi vállalkozások szakmai, szervezeti és gazdasági önállósága sem szűnne meg. Porpáczy Krisztina az októberi interjúban azt is hangsúlyozta, hogy nem rendelőbezárási programot terveznek.

A központok kialakításához meglévő szakrendelőket, szociális intézményeket és önkormányzati épületeket is felhasználhatnának. Az továbbra sem ismert, hogy a kisebb településeken milyen gyakran és milyen szakemberek lesznek ténylegesen elérhetők. A rendelők megtartása ugyanis önmagában nem garantálja, hogy a betegek helyben orvosi ellátáshoz is jutnak.  

 

Felszámolnák az ellátás fehér foltjait

 

Az átalakítás szükségességét a háziorvosi rendszer jelenlegi állapota is indokolja. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő november eleji adatai szerint 1033 háziorvosi körzet volt betöltetlen Magyarországon. A Népszabadság által hétfőn bemutatott Praxistérkép adatai szerint 669 olyan település volt az országban, ahol kizárólag betöltetlen körzeteket tartottak nyilván. Az érintett településeken becslések szerint több mint félmillió ember él. A helyzet különösen Borsod-Abaúj-Zemplén, Somogy és Vas vármegye egyes térségeiben kedvezőtlen. A térképet készítő Dul Zoltán országos kollegiális szakmai vezető adataiból az is kiderül, hogy azokban a járásokban, ahol több a betöltetlen háziorvosi körzet, magasabb az elkerülhető halálozás.  

Térképre vitték a háziorvoshiányt, a borsodi települések egyharmadában nincs saját gyógyító

Az új centrumok egyik legfontosabb feladata gyakorlatilag a háziorvos nélkül maradt körzetek ellátásának támogatása. Az államtitkár tervei szerint térségi szakemberekből álló csapatokat hoznának létre, amelyek tagjai szükség esetén a háziorvosi praxisok munkáját és a betöltetlen körzetek ellátását is segíthetnék. A csapatokban kiterjesztett hatáskörű ápolók, szakápolók és más egészségügyi szakemberek is dolgozhatnának.

A betöltetlen körzetek problémájának kezelésére a költségvetés külön forrást is tartalmaz. A legalább egy éve betöltetlen háziorvosi és fogorvosi körzetek betöltésének, valamint a praxisjogvásárlásnak a támogatására 1,75 milliárd forintot terveznek, 500 millióval többet, mint a 2026-os eredeti előirányzat volt. A modell eredményessége azonban azon múlik majd, hogy a jobb szervezés mellett valóban rendelkezésre áll-e elegendő orvos és szakdolgozó. A szakemberhiányt ugyanis önmagában az ellátás átszervezése nem szünteti meg.  

 

Csaknem 11 milliárd forint eszközökre

 

A tervezett átalakításhoz kapcsolódó egyik legnagyobb, külön nevesített fejlesztési tétel a Krónikus Betegségmenedzsment Programhoz szükséges eszközök beszerzése. Erre 2027-ben 10,85 milliárd forintot terveztek.

A program célja, hogy a háziorvosi ellátásban több vizsgálatot és gondozási feladatot lehessen elvégezni. Ez különösen a cukorbetegségben, magas vérnyomásban és más krónikus betegségekben szenvedők számára lehet fontos, akiknek jelenleg gyakran több szakrendelést is fel kell keresniük az állapotuk ellenőrzéséhez.

A költségvetési indokolás azonban nem részletezi, milyen eszközöket vásárolnak, hány praxis kap belőlük, és a tartósan betöltetlen körzetek milyen feltételekkel részesülhetnek a fejlesztésből. Az alapellátás finanszírozására emellett 35,4 milliárd forintos céltartalékot különítettek el. Ebből egyebek mellett a háziorvosi és fogorvosi ellátás finanszírozásának javítását, a fiatal orvosok támogatását és a szakdolgozói kapacitások bővítését tervezik. nem tekinthetők az új centrumhálózat működtetésére elkülönített, egységes keretnek.  

 

Tíz év után emelik a megelőzéssel foglalkozó irodák támogatását

 

A háziorvosi rendszer átalakítása mellett a népegészségügyi ellátások fejlesztése is szerepel a kormány tervei között. A költségvetési indokolás szerint Magyarországon jelenleg 106 egészségfejlesztési iroda működik. Ezek feladata az egészséges életmód támogatása, a betegségek megelőzése, a helyi egészségfejlesztési programok szervezése és a lakosság egészségtudatosságának javítása.

A költségvetési indokolás szerint az egészségfejlesztési irodák éves finanszírozási kerete 2015 óta változatlan, egységenként bruttó 25,2 millió forint. A kormány 2027-ben ezt 50 százalékkal emelné.

A dokumentum külön forrást nevesít a központi fenntartású, kórházakhoz tartozó egészségfejlesztési irodák finanszírozásának rendezésére is. A kormány új népegészségügyi stratégia kidolgozását tervezi. Létrehoznák az Országos Népegészségügyi Intézetet, felülvizsgálnák a szervezett lakossági szűrőprogramokat és a foglalkozás-egészségügyi rendszert. A népegészségügy fejlesztésére az Egészségbiztosítási Alapban 2,72 milliárd forintos külön előirányzat szerepel. Ez nem a teljes népegészségügyi költés, a reformok valamennyi költségvetési forrását pedig az indokolások alapján nem lehet egyetlen összegben meghatározni.  

 

Tízmilliárd a kórházi étkezésre, csaknem 28 milliárd a várólistákra

 

A 2027-es költségvetés több olyan fejlesztést is tartalmaz, amely közvetlenül érintheti a kórházi betegeket. A kórházi betegélelmezés javítására tervezett 10 milliárd forinttal a költségvetési indokolás szerint a gyógyulási folyamatot szeretnék gyorsítani, és csökkenteni a kórházi tartózkodási időt. Az azonban nem derül ki a dokumentumból, hogy az összegből a napi élelmezési normát emelnék, a speciális diéták biztosítását fejlesztenék, vagy a kórházi konyhák működését korszerűsítenék.

A várólista-csökkentésre szánt 27,8 milliárd forintos keret 22,5 milliárddal haladná meg a 2026-os eredeti előirányzatot. A költségvetési indokolás ezt alapvetően a célzott várólista-csökkentő és kapacitásbővítő program megvalósításához kapcsolja. A költségvetés további 10,59 milliárd forintot tartalmaz új szakellátási kapacitások befogadására. Ez a diagnosztikai ellátás, az egynapos sebészet és más szakellátások fejlesztését is segítheti.

A többletforrások ugyanakkor nem jelentenek automatikusan rövidebb várakozást. A műtétek számának növeléséhez elegendő orvosra, műtői szakdolgozóra, aneszteziológiai kapacitásra és megfelelő rehabilitációs háttérre is szükség van.

A költségvetési indokolás nem tartalmazza, hogy a 27,8 milliárd forintos keretből hány többletműtétet várnak, és mennyivel szeretnék csökkenteni az egyes beavatkozások várakozási idejét.

„Nyolcat megoperálunk, de tizenhatot jegyzünk elő”