Vitatja Zugló 37 milliárdos követelését a vagyonfelügyelő a Bayer Construct elleni csődeljárásban

„A nemzetgazdaságilag kiemelt csődeljárásokban előírt eljárási szabályok szerinti 30 napos határidőn belül benyújtott közel 37 milliárd forintos hitelezői igényünket a vagyonfelügyelő nem fogadja be” – válaszolta a Népszabadság kérdésére Rózsa András, a XIV. kerületi önkormányzat polgármestere.

Mint elmondta: „a vagyonfelügyelő az önkormányzat összes követelését vitatja”.

Az önkormányzat nem tudja elfogadni a kirendelt vagyonfelügyelő álláspontját és továbbra is teljes mértékben fenntartja a Nemzeti Reorganizációs és Nonprofit Kft-hez a Bayer Construct Zrt. Bosnyák téri irodakomplexumot megépítő projektcége, a ZVK Development Kft. ellen indult csődeljárás keretében benyújtott követeléseit. Az önkormányzat vitatja a vagyonfelügyelő azon álláspontját is, miszerint nem biztosítja a követeléseiket a hitelezői nyilvántartásban.

Rózsa András erősen meglepődött a döntésen, de még inkább a vagyonfelügyelő indoklásán, amelyben teljes mértékben azonosul a ZVK Development Kft. korábbi érvelésével. Majd sokat mondóan hozzáteszi: „a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. előző, még az Orbán-kormány alatt kinevezett, a Magyar-kormány által menesztett vezetői is így tettek néhány hónapja”. Az új vezetés óta gyökeresen megváltozott az MNV hozzáállása az ügyben.

Nem az önkormányzattól függött a villamoskivitelezés

A Népszabadság információi szerint a vagyonfelügyelő válaszlevelében visszaköszönnek a Jutasi és Társai ügyvédi iroda által 2024 júliusában – az akkor még Horváth Csaba megbízásából – írt jogi szakvélemény részletei. Így a vagyonfelügyelő szerint az önkormányzat követelése már csak azért is vitatható, mivel a kerület sem teljesítette az ECHO ingatlanfejlesztővel 2006 nyarán kötött – azóta egyébként többször módosított – szerződésben tett vállalásait. A kontraktus szerint a projekt megvalósításának egyik feltétele a Csömöri úti gyorsvillamos kivitelezési szerződésének megkötése volt.

Csakhogy ez nem az önkormányzattól függött, a villamos kormányprojekt lett volna, de ezt is törölték, ahogy a 4-es metró meghosszabbítását is. A Bayer azonban ennek tudatában kezdett bele az építkezésbe.

Ezzel együtt a kerület felkészült a követelések vitatására. A vagyonfelügyelő álláspontját kifogásolni fogják és 5 napon belül észrevételeket tesznek. „Ha a vagyonfelügyelő továbbra is vitatja a követeléseinket, akkor peres eljárást fog indítani az önkormányzat” – tette hozzá a kerület momentumos polgármestere. Erre egyébként szeptember elején felhatalmazást adott a képviselő testület.

Az önkormányzat által benyújtott kárigényben többek között szerepel egy ígért, de meg nem épült 400 férőhelyes P+R parkoló, egy 30 ezer négyzetméteres közintézményi terület, a Szugló utcai közúti híd szélesítésének és egy új gyalogoshíd megépítésének pótlása, illetve a kieső építményadó-bevétel húsz évre számított kompenzációja.

Csaknem 37 milliárd forintos követeléssel állt elő Zugló a Bosnyák téri NER-beruházáshoz köthetően

Kiemelt jelentőségű csődeljárás

Ahogy arról korábban beszámoltunk: az MNV július utolsó napján egyoldalúan elállt a zuglói irodakomplexum megvásárlásától. Magyar Péter pedig bejelentette, hogy szerződésszegés címén visszakövetelik az Orbán-kormány által már kifizetett 314 milliárdra rúgó vételárelőleget. A Bayer, illetve a projekt hivatalos gazdája, a ZVK először hevesen tiltakozott, majd taktikát váltva csődeljárást kezdeményeztek maguk ellen a bíróságon.

A Tiborcz István üzlettársaként ismert Balázs Attila tulajdonában lévő cégek ezzel időt nyertek, hiszen a csődeljárás alapkörben 60 napig tarthat, de további fél évvel meghosszabbítható. Ezen idő alatt az adós védelmet kap a hitelezőkkel szemben. Az eljárás célja az érintett cégek pénzügyi helyzetének rendezése, az adós és a hitelezők közötti egyezség létrehozása.

A Magyar-kormány stratégiailag kiemelt jelentőségűvé minősítette a Bayer Construct Zrt. és a ZVK Development Kft. csődeljárását. A feladatot a kizárólagos állami tulajdonban álló Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft.-re bízták, majd menesztették az állami felszámolócég felügyelőbizottságának elnökét, a Tiborcz Istvánnal jó viszonyt ápoló Mike Ferencet.

Kapóra jöhet a vagyonelemek átvitele

Az eljárásban döntő szerephez jut a REORG által kirendelt vagyonfelügyelő. Többek között jogában áll egyezséget kötni a hitelezőkkel, az önkormányzattal és az állammal is. A cég vagyonelemeit apportként egy új társaságba viheti át, ami akár az új állami alapítású bérlakásépítő cég is lehet. A Wekerle Lakásépítési Program megvalósításában ez kapóra jöhet. A Bayer ugyanis az egyik legnagyobb – a NER részeként felpumpált – hazai építőipari cég, amely saját a fürdőszoba-összeszerelő, asztalos-, lakatos-, szerelvény- és burkolatgyártó üzemmel bír, de a cégcsoportnak geotermikus üzletága (azon kevesek egyike, amely több termálkút fúrására is kapott engedélyt) és saját kavicsbányája is van.

Ha a csődeljárás alatt nem tudnak kiegyezni, akkor a csődeljárást követő felszámolás során – élve a törvény biztosította elővásárlási jogával – az állam megveheti a cégeket, feltéve, hogy akad ajánlattevő, akinek a helyébe lép. A vételár aligha lesz magas, hiszen a vagyonelemek értékét erősen csökkentik a hitelezői igények, a félkész beruházások jelentette kockázatok, az eladott lakások vevőinek követelései, illetve a folyamatban lévő jogi eljárások, különös tekintettel a XIV. kerület tervezett perindítására.

A helyzetet bonyolítja, hogy az államnak jelzálogjoga van a Bosnyák téri irodaházra, amit a felszámolási eljárásban érvényesíthet. Vitézy Dávid beruházási miniszter bejelentette, hogy lehívják a 40 milliárd forintos bankgaranciát is, ám ezzel nem sokkal vannak beljebb, hiszen az állami tulajdonban lévő MFB nyújtotta. Ebből a róka fogta csuka helyzetből kínálhatna kiutat a Bayer és a ZVK (vagy meghatározott vagyonelemeinek) állami tulajdonba vétele.

Ráadásul két legyet üthetnének egy csapásra: a csődeljárás okán kockázatossá vált lakóparkok lakásait be lehet forgatni az állami lakásprogramba, ami az uniós források felhasználására szabott szűk határidők miatt sem elhanyagolható szempont. További politikai előny, hogy a meglévő vásárlók sem maradnak hoppon, még ha veszítenek is rajta, ami kivédené a törvényszerűen bekövetkező tiltakozást.