Egy Orbán Áron-féle cég még azután is vert át vietnámiakat, hogy a hatóságok tudomást szereztek arról, mi történik

Egy Orbán Áron érdekeltségébe tartozó cég nevében még tavaly februárban is vettek fel pénzeket olyan vietnámiaktól, akiknek azt ígérték, hogy segítenek nekik vízumot szerezni, és foglalkoztatják őket – írja a Telex. A lap birtokába került dokumentumok alapján Orbán Áron és az egyik társa a BNN Santosha nevű közös cégük nevében azután is folytatta a vízumbizniszt, hogy az a nyilvánosság előtt ismertté vált 2024 őszén. A Központi Nyomozó Főügyészségnél (KNYF) már korábban tudtak a társaság ügyeiről, hiszen még az év nyarán meghallgatták az egyik sértettet.

A dokumentumok alapján az Orbán Áronhoz köthető cég azután sem állt le a vízumbisznisszel, hogy nyilvánosságra került a bukott miniszterelnök öccsét is szerepeltető hangfelvétel, miközben ekkor már tudniuk kellett, hogy senkinek sem tudnak vízumot és ezáltal munkát intézni. Igaz, tavaly már nem Orbán Áron cége, a Multi Shoot révén intézték ezt, hanem a BNN Santosha nevű cégen keresztül, amiben a Multi Shoot 2024. október 18-án szerzett tulajdonrészt. A BNN Santosha addigi egyetlen tulajdonosa M. Noémi volt, aki a Telex szerint nagyon közeli kapcsolatban áll Orbán Áron üzlettársával, G. B.-vel, az ügy egyik kulcsfigurájával. G. B.-t már az áprilisi parlamenti választás után letartóztatták, majd rövid időre kiengedték, mielőtt november 9-én újra kattant rajta a bilincs. Vele együtt Orbán Áront, az ő élettársát, F. I.-t és egy bizonyos M. J.-t vettek őrizetbe.

Orbán Árontól a TEK akciójáig: így alakult a vízumügy

A lap azt írja, nemrég kapcsolatba léptek olyan vietnámiakkal, akik állítják, rengeteg pénzt fizettek a társaságnak annak reményében, hogy a BNN Santosha munkát ad nekik, és intézi az ehhez szükséges vízumokat. Az egyik vietnáminak közvetlen rálátása is volt Orbán Áronék ügyleteire, a becsapott külföldiek állítása szerint nem mertek a hatóságokhoz fordulni.

Több, a lap birtokába került dokumentum szerint a BNN Santosha azt ígérte a vietnámiaknak, hogy hordárok, csomagkihordók lehetnek havi bruttó 348 ezer forintos fizetésért. A Telex úgy tudja, több száz ilyen dokumentum születhetett, egy-egy „kérelmezőnek” ezer eurót kellett fizetnie, vagyis ez alapján 2025-ben is több százezer euró bevételt szerezhettek így. A hoppon maradt vietnámiakat aztán G. B. azzal próbálta hitegetni, hogy Orbán Áron próbál intézkedni a vízumok megszerzésének érdekében.

Csoportonként 20 millió forintot szakíthatott Orbán Áron cége azokkal a vietnamiakkal, akik Pécsre jöttek életmentést tanulni

Az üggyel kapcsolatos nyomozás persze egy helyben toporgott és csak az Orbán-kormány április bukása után kapott lendületet. Egy ideig úgy tűnt, hogy G. B. viszi el a balhét, csakhogy az ügy aztán átkerült a Központi Nyomozó Főügyészségtől a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalhoz, ezt követően pedig előbb G. B.-t kiengedték, majd röviddel később Orbán Áronnal együtt ismét elfogták.

Befolyással üzérkedés miatt hallgatták ki a felbujtót abban a büntetőügyben, amelyben Orbán Áront őrizetbe vették

Az NVVH az elsők között vonta magához a vízumügyletekkel kapcsolatos eljárást, amelyben Orbán Áron neve is felmerült. Mint megírtuk, az ügy középpontjában külföldi munkavállalók magyarországi vízum- és munkavállalási engedélyeinek intézése áll. A történet 2024 őszén került nyilvánosságra, amikor kiszivárgott egy hangfelvétel Orbán Áron és Héjj Dávid, a Miniszterelnöki Kabinetirodában dolgozó miniszterelnöki biztos beszélgetéséről. A felvételen Orbán Áron és üzlettársai vízumügyekről beszéltek és arról, hogy bizonyos kérelmeket a hatóságok blokkoltak. A Telex későbbi tényfeltárása során azonosította Orbán Áron több üzlettársát és a hozzájuk kapcsolódó vállalkozásokat. Az egyik érintett cég az Orbán Áronhoz köthető Multi Shoot Zrt. volt, amely a külföldi munkavállalók magyar külképviseleteken történő időpontfoglalásában vett részt. A történetben más, külföldi munkavállalók közvetítésével foglalkozó cégek is megjelentek. Az ügyben egy férfi is feljelentést tett, aki állítása szerint pénzt fizetett azért, hogy nepáli munkavállalók magyar vízumot és munkát kapjanak. Ez végül nem történt meg, a pénzét pedig nem kapta vissza.