Térképre vitték a háziorvoshiányt, a borsodi települések egyharmadában nincs saját gyógyító

Új, kereshető Praxistérkép mutatja meg, hogy hol és mióta hiányzik az állandó háziorvos vagy fogorvos – Borsod-Abaúj-Zemplénben 129 településhez kizárólag betöltetlen háziorvosi körzet tartozik. A helyettesítés sok helyen heti tízórányi rendelést sem jelent. Van-e saját háziorvosa a településnek, mióta betöltetlen a körzet, és milyen messze található másik rendelő? Ezekre a kérdésekre is választ kereshet az, aki megnyitja a Praxistérképet. Az új oldal a különböző állami nyilvántartásokban szétszórva elérhető adatokat rendezi kereshető térképpé és települési, járási, megyei összesítésekké.

A felületet Dul Zoltán országos kollegiális szakmai vezető fogorvos készítette magánkezdeményezésként. Nem minisztériumi kiadvány: többek között a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK), az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ), a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) nyilvános adatait dolgozza fel. A felhasználó utánanézhet a háziorvosi és fogorvosi körzetek állapotának, összehasonlíthatja a térségeket, és az archivált listák alapján a változásokat is követheti. Az oldal az ellátás elérhetőségét a lakosság életkörülményeivel és egészségi mutatóival együtt is vizsgálja.

Az októberi összesítés szerint országszerte 669 településhez kizárólag betöltetlen háziorvosi körzet tartozott. Ezeken a településeken mintegy 533 ezer ember él.

A legtöbb ilyen település Borsod-Abaúj-Zemplénben található: 129, a megye településeinek több mint harmada. Somogyban 58, Vasban 57 település volt hasonló helyzetben. A betöltetlenség nem jelenti automatikusan az ellátás hiányát: a betegekhez helyettesítő orvos járhat, vagy másik rendelőben is fogadhatják őket.

Új bértábla jön az egészségügyben, nem mindenki kap 15 százalékot, bruttó 400 ezertől 1,2 millióig terjedhetnek a szakdolgozói alapbérek

A térkép ugyanakkor nem mutatja meg, ki és hetente hány órában helyettesít. Erről a Népszabadság a minisztériumtól kért adatokat.

A válasz szerint november elején már 1033 háziorvosi körzet volt betöltetlen, héttel több, mint októberben; közülük 956 fél évnél hosszabb ideje.

A tárca közölte: valamennyi betöltetlen körzetben helyettesítéssel biztosítják az ellátást. 272 körzetben azonban heti tíz óránál kevesebb a rendelési idő, további 437-ben tíz–tizenöt óra. Vagyis a betöltetlen körzetek közel 70 százalékában legfeljebb heti tizenöt órát rendelnek. A helyettesítésben részt vevő 1088 orvos közül 755 saját praxisa mellett vállalja ezt a feladatot. A probléma régóta halmozódik: a Praxistérkép archívumában 2019 márciusában 425 betöltetlen háziorvosi körzet szerepelt, idén októberben már 1026. A vegyes, felnőtteket és gyerekeket egyaránt ellátó praxisok több mint negyede betöltetlen volt.

Nem sikerült megállítani a hiány növekedését

Az Orbán-kormány alatt megkezdett körzetátalakítás részben erre a helyzetre keresett választ. A körzetek kialakításának feladata 2023-tól az önkormányzatoktól az OKFŐ-höz került, az önkormányzatok bevonása mellett. A szabályozás gazdaságosan működtethető, biztonságos ellátást nyújtó körzetek kialakítását írta elő, 2028 eleji határidővel. A felnőtt- és vegyes körzeteknél legalább 1200, a gyermekkörzeteknél 600 lakos lett a mérethatár, a helyi adottságok és a hozzáférés figyelembevételével.

A mostani minisztériumi válasz szerint 19 körzetalakítási eljárás zárult körzetmegszüntetéssel, összevonás vagy felosztás útján.

A hiány növekedését azonban eddig nem sikerült megállítani: a tavaly decemberben betöltetlen körzetekből októberig 87-et betöltöttek, 27 kikerült a nyilvántartásból, közben 132 vált újonnan betöltetlenné. Ez a mérleg nem magyarázza meg az egyes átalakítások eredményét, de mutatja, hogy több körzet üresedett meg, mint amennyibe állandó orvos érkezett. Egy összevonás önmagában sem jelent új orvost: a betegek más körzethez rendelése mellett az ellátás tényleges feltételei is számítanak.

A saját, rendszeresen elérhető háziorvos jelentősége túlmutat a receptfelíráson. A folyamatos gondozás során derülhet ki, hogy a beteg vérnyomása nincs megfelelően beállítva, nem szedi a gyógyszerét, vagy további vizsgálatra van szüksége. A svájci–magyar alapellátási modellprogram 24 praxisában végzett szervezett állapotfelmérések például korábban rejtett betegségeket tártak fel: a záróértékelésben szereplő magasvérnyomás-betegek 13, a cukorbetegek 14 százalékának betegségét így ismerték fel.

Mondhatják a magukét: egy hónapon belül nyilvánosak lehetnek az első betegelégedettségi értékelések Magyarországon

Az ellátás folyamatossága a közpénzek felhasználását is befolyásolhatja. Egy több mint 4,5 millió ember adatait vizsgáló norvég kutatásban a hosszú ideje ugyanahhoz a háziorvoshoz tartozóknál alacsonyabb volt az ügyeleti ellátás, az akut kórházi felvétel és a halálozás esélye. Ez nem jelenti azt, hogy a különbséget kizárólag az állandó orvos okozta. A korábbi felismerés és gondozás ráadásul kezdetben több vizsgálatot és kezelést igényelhet: az egészségnyereség nem feltétlenül jár azonnali megtakarítással.  

A Praxistérkép járási összevetésében is magasabb elkerülhető halálozás társult a nagyobb praxishiányhoz. A jövedelmi és iskolázottsági különbségek figyelembevételével a kapcsolat jelentősen gyengült, de megmaradt. Ebből nem számítható ki, hány halálesetet okoz az orvoshiány; az elemzés ráadásul 2024-es halálozási adatokat hasonlít össze az októberi körzetállapottal.

A minisztérium jövőre 35,4 milliárd forintot tervez az alapellátás megerősítésére: emelnék a praxisok betegenkénti díját és a fiatal háziorvosok bértámogatását, a tartósan betöltetlen körzetek betöltését további 500 millió forinttal segítenék. A tárca hosszabb rendelési időt és több, betegekre fordítható időt vár az intézkedésektől. Arról nem közölt számszerű célt, hány körzetbe érkezhet állandó orvos.