Orbán Árontól a TEK akciójáig: így alakult a vízumügy

November 9-én újabb, váratlan fordulatot vett az Orbán Áront is érintő vízumügy. A Terrorelhárítási Központ (TEK) munkatársai megjelentek egy, a miniszterelnök testvérének cégéhez köthető fótligeti ingatlannál, miközben a hatóságok Budapesten és Pest vármegye két másik településén is akcióba léptek. Több embert elfogtak, házkutatásokat tartottak, a miniszterelnök testvérét embercsempészet gyanújával őrizetbe vehették.

A hatóságok ezt a délelőtti tájékoztatásukban nem erősítették meg. A hírekre Orbán Viktor is reagált, szerinte politikai leszámolásról van szó, és úgy fogalmazott: „A célpont én vagyok, az öcsém csak eszköz.” A Telex eközben arról is beszámolt, hogy egy vietnámi tolmács, aki több érintettel, köztük Orbán Áronnal is kapcsolatban állt, vallomást tett a Nemzeti Nyomozó Irodánál. A lapnak Unger Anna, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnöke későbbre ígért tájékoztatást, de Orbán Áron letartóztatását nem erősítette meg, és nem is cáfolta. Lapunk addig is, összefoglalta miről szól az ügy pontosan és mi történt eddig.

Razziázik az NVVH és az NNI, Magyar Péter leírta, hogy Orbán Viktor öccsét is őrizetbe vették

Egy hangfelvétellel kezdődött

Az Orbán Áront, Orbán Viktor testvérét is érintő ügy középpontjában külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalási célú tartózkodási engedélyeinek és vízumainak intézése áll.

A történet 2024 őszén került a nyilvánosság elé, amikor kiszivárgott egy hangfelvétel Orbán Áron és Héjj Dávid, a Miniszterelnöki Kabinetirodában dolgozó miniszterelnöki biztos beszélgetéséről. A felvétel 2024 májusában készült, amikor Orbán Áron felkereste Héjj Dávidot a kabinetirodában.

A beszélgetést Garay B., Orbán Áron egyik üzlettársa rögzítette, aki telefonon keresztül kapcsolódott a társalgáshoz. A felvételen Orbán Áron és Héjj Dávid a vízumügyekről beszéltek, és a miniszterelnök öccse arra panaszkodott, hogy a konzulok több, az általuk intézett vietnámi vízumkérelmet is blokkoltak. A beszélgetésben azt is állította, hogy testvére, Orbán Viktor küldte őt Héjjhez, hogy segítsen rendezni az ügyet.

Garay és Macsek: az üzleti hálózat központi szereplői

A Telex tényfeltárása szerint az üzleti konstrukcióban Garay és a Macsek becenéven ismert M. János játszott meghatározó szerepet. Garay elvileg azt állította partnereinek, hogy Orbán Áron jogásza és tanácsadója, a külföldi munkavállalók behozatalával kapcsolatos projektet pedig a miniszterelnök testvérének megbízásából irányítja.

Macsek szintén Orbán Áronra hivatkozott, és azt mondta, ő mutatta be Garayt a miniszterelnök testvérének. Az üzleti ajánlat szerint a közvetítőknek munkavállalónként ezer euró előleget kellett fizetniük, a teljes ügyintézés díja pedig akár ötezer-hatezer euró is lehetett. Garay azt ígérte, hogy gondoskodnak a külföldiek vízumáról, tartózkodási engedélyéről, munkájáról és szállásáról. A portál szerint Garay és Macsek több esetben úgy irányították az érintett vállalkozások működését, hogy hivatalosan nem is voltak azok alkalmazottai vagy tulajdonosai.

Pénzt kértek a vízumokért, de dolgozók nem jöhettek

Az ügy egyik fontos szála egy olyan magánszemély feljelentésével indult, aki szerint Garay és Macsek pénzt kért tőle nepáli munkavállalók magyarországi vízumának és munkavállalásának elintézéséért. A férfi előleget fizetett, az ígért segítség azonban elmaradt: a munkavállalók nem jutottak vízumhoz, a pénzét pedig nem kapta vissza. A férfi időközben meghalt, de a Telex hozzájutott az általa összegyűjtött, több tízezer fájlt tartalmazó adathordozóhoz, köztük hangfelvételek, szerződések, külföldi munkavállalók adatai, fiktív munkaszerződések és hamis szállásigazolások is szerepeltek.

Az ügyben egy másik feljelentés is született. Orbán Áron egyik üzlettársának korábbi asszisztense, F. Richárd azt állította, hogy Garay utasítására hamis dokumentumokat készített külföldiek beutaztatásához. Beszámolója szerint egyes munkaszerződésekben nem létező munkahelyeket tüntettek fel, a szállásigazolásokon pedig a valós befogadóképességet meghaladó létszámokat írhattak. F. Richárd azt is állította, hogy a Samsung SDI-hez és a Kedali Hungaryhez kapcsolódó dokumentumokat is meghamisították. Garay ezeket a vádakat tagadta.

Mindezeken felül a Multi Shoot több magyar felsőoktatási intézménnyel is kapcsolatba került, és rövid képzéseket szervezett volna külföldi állampolgároknak, tanulmányi célú, rövid távú vízumokkal. A Pécsi Tudományegyetemmel például életmentő és egészségügyi képzésekről állapodtak meg. A szerződés szerint a Multi Shoot csoportonként nettó 30 ezer eurót fizetett az egyetemnek. A tanfolyamokon két vietnámi csoport, összesen ötven ember vehetett részt, de elvileg a képzés után nem mindenki tért vissza Vietnámba.

Politikai és titkosszolgálati kapcsolatokra hivatkoztak

A Telex tényfeltárása szerint Garay üzleti partnereinek rendszeresen beszélt arról, hogy magas politikai és állami körökben vannak kapcsolatai, és a külföldi munkavállalók behozatalával kapcsolatos projekt mögött a legfelsőbb politikai vezetés támogatása áll. Azt is állította, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatallal (AH) is kapcsolatban van, és korábban többször járt a szervezetnél. A Telex ugyanakkor nem talált bizonyítékot arra, hogy Garay valóban a titkosszolgálatnak dolgozott volna, vagy hogy Orbán Viktor engedélyezte volna a külföldi munkavállalók behozatalát.

A lap egy Orbán Áron nevében az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságnak küldött levelet is bemutatott. A dokumentumban a hatóságot arra kérték, hogy vizsgálja felül a benyújtott iratokkal kapcsolatos kifogásait, különösen az aláírások hitelességét érintő észrevételeket. A levél szerzője arra is utalt, hogy az ügynek akár a magyar államra és a kormányra nézve is lehetnek következményei, ha nem születik megoldás.

A megfogalmazás felvetette a hatóságra gyakorolt nyomásgyakorlás lehetőségét, de arra nincs bizonyíték, hogy valóban történt volna politikai beavatkozás.

Csoportonként 20 millió forintot szakíthatott Orbán Áron cége azokkal a vietnamiakkal, akik Pécsre jöttek életmentést tanulni

Két letartóztatás, majd jött az NVVH

Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség indított nyomozást befolyással üzérkedés és más bűncselekmények gyanúja miatt. 2026 áprilisában jelentős fordulat következett: a hatóságok négy embert gyanúsítottként hallgattak ki, közülük kettőt őrizetbe vettek, majd letartóztattak. Az érintettek között volt Macsek is, de Orbán Áron nem szerepelt a letartóztatottak között. Őt azóta szabadlábra helyezték, de ez nem jelenti, hogy a nyomozás megszűnt volna vele szemben.

Az ügy újabb fontos állomása 2026 szeptemberének végén következett. Az NVVH bejelentette, hogy a Központi Nyomozó Főügyészségtől több folyamatban lévő ügyet is átvesz, köztül ezt az ügyet is. Az NVVH közleménye szerint a gyanú lényege, hogy vezető politikai szereplőkhöz közel álló csoport pénzt kérhetett azért, hogy az általuk közvetített külföldiek biztosan hozzájussanak a szükséges munkavállalási engedélyekhez és vízumokhoz. A hivatal vizsgálata így nem csupán a közvetítők tevékenységére terjed ki, hanem arra is, hogy politikai kapcsolatok segítségével megpróbálhatták-e befolyásolni a hivatalos engedélyezési eljárásokat.