Pápai lecke az argentin elnöknek: a gazdaságnak kell az embert szolgálnia, nem fordítva

Majdnem négy évtized, pontosan harminckilenc év után először érkezett katolikus egyházfő Argentínába, miután XIV. Leó vasárnap megkezdte hivatalos programját Buenos Airesben. A látogatás kiemelkedő jelentőségű a dél-amerikai országban, hiszen elődje, Ferenc pápa soha nem tért vissza szülőföldjére a megválasztása után. A vatikáni diplomácia korábban attól tartott, hogy az argentin belpolitikai szereplők a saját céljaikra használnák fel Ferenc jelenlétét, később pedig a radikális jobboldali elnök, Javier Milei 2023-as megválasztása mélyítette el a szakadékot a Szentszék és a Casa Rosada között. Az amerikai-perui kettős állampolgárságú új egyházfő azonban nem tért ki a találkozó elől, és latin-amerikai körútjának egyik kiemelt állomásává tette a dél-amerikai államot.

Évtizedes távolságtartás után Buenos Airesben

A pápa érkezését a helyi katolikus közösség régóta várta, hiszen a mélyen megosztott társadalomban az egyház szerepe kulcsfontosságú. XIV. Leó repülőgépét maga Milei elnök fogadta a repülőtéren kifejezetten szívélyes hangulatban, a két vezető hosszan kezet rázott a kamerák előtt. Az egyházfő ezt követően a függetlenségi emlékműhöz vonult a zsúfolásig megtelt San Martín térre, ahol tízezrek ünnepelték, majd a Palacio Libertad épületében csaknem ötvenperces zárt ajtók mögötti megbeszélést folytatott az államfővel. A szívélyes külsőségek mögött azonban hamar felszínre kerültek a mély elvi ellentétek.

Az állami vezetők és a civil társadalom képviselői előtt elmondott beszédében XIV. Leó diplomáciai óvatossággal megfogalmazott, ám tartalmában határozott kritikával illette a dél-amerikai országban zajló folyamatokat. Amint arra a Le Monde francia napilap helyszíni tudósítása rámutat, az egyházfő szavai közvetlenül bírálták a kormány libertárius és szociális hálót bontó irányvonalát. A pápa emlékeztetett arra, hogy a gazdasági intézkedéseknek a társadalom valamennyi tagjának javát kell szolgálniuk, nem pedig elméleti modelleknek alárendelni a legkiszolgáltatottabbak mindennapjait.

A piac mindenhatósága és a szociális válság

A beszéd egyik legsúlyosabb gondolata a gazdaságpolitika erkölcsi alapjait érintette. „A gazdaságnak kell az embert szolgálnia, nem pedig az embernek a gazdaságot” – jelentette ki a pápa, amit a jelenlévők viharos tapssal fogadtak. Az egyházfő külön felhívta a figyelmet a nyugdíjasok kilátástalan helyzetére, valamint azokra a dolgozókra, akik becsületes munkájuk ellenére sem képesek fedezni családjuk alapvető kiadásait. Figyelmeztetett: az állami kiadások drasztikus lefaragása közvetlenül hozzájárult a szegénységi ráta megugrásához, amely ma már minden harmadik argentin állampolgárt érint.

XIV. Leó hangsúlyozta, hogy az emberhez méltó élet legalapvetőbb feltétele a munkából való megélhetés biztosítása. Felhívta a vezetést olyan környezet kialakítására, amely teret ad a magánkezdeményezéseknek, de gondoskodik arról, hogy a növekedésből a legnehezebb helyzetben lévők is részesüljenek. A vatikáni álláspont szerint az állam szociális felelősségének felszámolása súlyos morális válsághoz vezet, a piac önmagában képtelen garantálni a társadalmi igazságosságot. A teremben helyet foglaló államfő mindezt feszült arccal hallgatta végig.

A megnyilvánulás mélyen illeszkedik a katolikus egyház társadalmi tanításának évszázados hagyományába. Olivier Compagnon, a Párizsi Latin-Amerika Intézet professzora úgy értékeli, hogy a megfogalmazott üzenet a vártnál jóval élesebb szembesítés volt a Buenos Aires-i kabinet szociálpolitikai gyakorlatával. Milei ugyan korábban Ferenc pápát a történelem legfontosabb argentin személyiségének nevezte, saját ultraliberális dogmáit változatlanul megkérdőjelezhetetlennek tekinti.

A demokrácia védelme és a diktatúra emlékezete

A szociális kérdések mellett a pápa nyomatékosan állást foglalt a demokratikus normák tiszteletben tartása és a történelmi emlékezet megőrzése mellett. Az 1976 és 1983 közötti katonai diktatúrára utalva leszögezte: „A történelem fájdalmas emlékeket is őriz. Minden nemzedék feladata, hogy megkülönböztesse, mi érdemes a megőrzésre, és szembenézzen a múlt igazságtalan következményeivel.” A kijelentés közvetlen válasz volt Milei revizionista retorikájára, aki többször megkérdőjelezte a katonai junta bűncselekményeinek súlyát.

A pápa a hatalomgyakorlás korlátaira is figyelmeztette a vendéglátóját, hangsúlyozva, hogy a felhatalmazás határainak tiszteletben tartása és a döntések közösségi érdekek mentén való meghozatala alapvető kötelesség. Az ellenfelek és az újságírók elleni elnöki kirohanásokra utalva kiemelte: a demokrácia a türelmes kompromisszumkeresésben és a meghallgatás készségében erősödik meg. A megfigyelők aggodalmait jelzi, hogy Argentína a Riporterek Határok Nélkül sajtószabadság-rangsorában az elmúlt időszakban a negyvenedik helyről a kilencvennyolcadikra esett vissza.

Természetvédelem és a térség közös kihívásai

A pápa szót emelt az egyetemek és a kutatás támogatása mellett, amely területeken a kormányzat radikális elvonásokat hajtott végre. Elítélte a természeti környezet felelőtlen kizsákmányolását is, és egy „valóban emberi ökológia” megteremtését szorgalmazta. Ez a megfogalmazás világos bírálatot jelentett az ország északi részén zajló agresszív lítiumbányászattal szemben, amely súlyos károkat okoz az ökoszisztémának.

Beszédének zárásaként XIV. Leó a szervezett bűnözés, az emberkereskedelem, a csempészet és a korrupció pusztító hatásaira figyelmeztetett a kontinensen. Bár kétséges, hogy az elhangzott intelem érdemben eltéríti-e Javier Mileit a piaci ortodoxiától, a pápa szavai világos erkölcsi fogódzót nyújtanak az argentin társadalom számára.

Tömegek jelentek meg XIV. Leó pápa uruguayi szentmiséjén