Fontos lépés vagy szemfényvesztés – Parlamenti képviselőket faggattunk az ügynökakták nyilvánosságáról

„A tapasztalatunk az, hogy nagy érdeklődés övezte az ügynökakták nyilvánosságát. Ez azért is van, mert 36 éves adósságot törlesztünk a nyilvánosságra hozatallal. Az érintettek, az előző rendszer áldozatai joggal várták el hosszú éveken át, hogy megismerhessék az akták tartalmát. Ez tegnap megtörtént, és fontos kiemelni, hogy ez a múltunk megértésében egy fontos lépés. Nem a bosszúról szól, nem arról szól, hogy bűnbakot keressünk, hanem arról, hogy közösen megértsük a közös múltunkat és ennek feldolgozásával haladjunk tovább – mondta a Népszabadság kérdésére Dr. Kincse Csongor, a Tisza országgyűlési képviselője csütörtökön a parlamentben.

Ügynökkalauz, avagy beavatás a hálózati iratok rejtelmeibe

„A társadalomnak rendkívül fontos volt, hogy megvalósuljon ez a szembenézés, és ezt a traumát ne vigyük magunkkal tovább” – fogalmazott Gyuk Zsolt tiszás képviselő. „Amit szeretnék kiemelni és össztársadalmi felelősségünk is, hogy vigyázzunk és figyeljünk egymásra azzal, hogy itt most nagyon sok információ nyilvánosságra kerül. Ennyi tudás alapján viszont senkit ne ítéljük el. Nem tudjuk, hogy mi van mögötte, nem tudjuk, hogy ki milyen szinten vett benne részt. Azzal, hogy volt is róla valamilyen nyilvántartás, az nem jelenti azt, hogy ő bármivel megvádolható” – tette hozzá. „Vannak, akik már nem is élnek, és nem lehet tőlük megkérdezni, hogy milyen szinten vettek benne részt. Ha valaki a családtagjai közül talál ilyet, akkor ő egyáltalán nem felelős azért, hogy a családtagjai hogyan és milyen szinten voltak benne. A számonkérést sem tenném meg, hanem mindenkire rá van bízva, hogy adott helyzetekben mikor milyen döntést hozott” – fejtette ki.

 

Eddig is nyilvánosak voltak?

 

„Az ügynökakták nyilvánosak voltak eddig is. Szemfényvesztés, ami zajlik” – kezdte a társadalmi reakciókkal kapcsolatos kérdésünkre adott válaszát Balla György, a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportjának frakcióigazgatója. „Bárki rákereshetett saját magára, a családjára, ha bárkit megfigyeltek, akkor nyilvánosságra kerülhetett az is, hogy ki folytatta a megfigyelést, és az egész ügynökakta-történetet a Nemzeti Emlékezet Bizottsága feldolgozta. De legalább történészi szemmel, hozzáértő szemmel. Most kikerült a nyilvánosságba egy csomó adat, ami nem mond el semmit” – fogalmazott a fideszes politikus. 

„Ha valaki egy kicsit is ismeri a magyarországi kommunizmus lélektanát, akkor pontosan tudja, hogy III/III-as ügynök, pontosabban olyan ember, aki aláírta a 6-os kartont, az minimum kétfajta lehetett. Az egyik olyan, aki ezt lelkesedésből, elkötelezettségből tette, mert egy alja ember volt. Volt legalább ugyanannyi olyan, akit zsarolással, a legocsmányabb eszközökkel rávettek arra, hogy a kartont aláírja, de soha nem ártott vele senkinek, soha nem jelentett senkiről semmit. Ez egyébként a 6-os kartonokból és a mágnesszalagokból nem derül ki – mondta Balla.

„Most úgy borították rá a társadalomra ezt a fajta adattömeget, hogy nincs normális történészi kontroll fölötte. Mindenkit lehet vádolni, ez csak arra alkalmas, hogy az amúgy is meglévő komoly feszültségeket a társadalomban fokozza. Felelőtlen, primitív, ostoba megoldás volt. De legalább egy dolog kiderült belőle, hogy mindazok a vádak, amik arról szóltak, hogy a Fidesz azért nem akarja nyilvánosságra hozni, mert érintett, az kiderült, hogy egy ocsmány hazugság” – fogalmazott.

Arra a kérdésünkre, hogy találtak-e az adatbázisban új információkat, azt felelte, ő csak saját családtagjaira keresett rá. „Nyilván nem találtam semmit. Mást nem néztem, de hát mindenki bogarászta, erről szólt a tegnapi nap. Egyébként arra kiválóan alkalmas volt ez az ocsmány tett, hogy a költségvetés tragikus helyzetéről, hogy milyen megszorításokra készül a kormány, egy rövid időre elterelje a figyelmet” – mondta a fideszes politikus. Szerinte a figyelemelterelés is volt a kormány egyik célja. „A másik meg egy hazugság megvalósítása, amikor azt mondták, hogy mi nem hoztuk nyilvánosságra. De nyilvánosságra hoztuk, még egyszer mondom: bárki megnézhette, bárki kereshetett, az érintettek tudhatták azt is, hogy kik figyelték őket meg, csak mi nem kevertük össze az áldozatot a bűnössel, ők meg összekeverték – közölte a Fidesz frakcióigazgatója.

 

Elnézést kértek Lezsák Sándortól

 

Csütörtökön kiderült, hogy Lezsák Sándor, az Országgyűlés korábbi alelnökének a neve tévesen hálózati személyként került ki, miközben valójában éppen őt figyelték meg. Az ügy miatt az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és Magyar Péter kormányfő is bocsánatot kért. „Nyilván itt rengeteg adatról, rengeteg aktáról van szó, és egyébként a levéltár is elnézést kért Lezsák Sándortól emiatt” – felelte Kincse arra, hogy Lezsák nevének téves publikálásának lehetett-e köze ahhoz, hogy a kormány esetleg sürgette a levéltárat, hogy minél hamarabb legyenek kész. Szerinte ekkora adatmennyiségnél előfordulhat az, hogy történnek ilyenek. „Ami fontos, hogy az erre való reflektálás és elnézéskérés megtörtént gyorsan” – tette hozzá.

Magyar Péter bocsánatot kért Lezsák Sándortól a tévedés miatt

„Ilyen primitív munkavégzést, egészen gyalázatos” – kezdte reakcióját ugyanerre a fideszes Balla György. „Azt elfogadom, hogy ha ilyen nagy mennyiségű adatot fel kell dolgozni ilyen rövid idő alatt, abban történhet hiba. De az már nem fogadható el, hogy a közszereplők neveinek szigorú ellenőrzését elmulasztották. Ez lehet művész, lehet politikus, bárki. Ahol egyértelmű volt, hogy a társadalomban nagy felzúdulást fog kiváltani. Ilyen felelőtlen, primitív munkavégzésre csak a Tisza-kormány emberei képesek, mert kormányozni nem tudnak, csak vádaskodni” – fogalmazott az ellenzéki frakcióigazgató.

Gyuk Zsolt azt mondta, össztársadalmi igény volt az ügynökakták nyilvánosságra hozatala. „Ebben nincs pártpolitika. Fel sem merül, hogy a társadalmat megosztaná ez a kérdés. Ez nem azért volt, hogy előkerüljenek jelenlegi ellenzékiek, mert ugyanúgy előkerül mindenki. Tehát itt ebbe nem tenném bele semmilyen szinten a pártkérdést, ez társadalmi kérdés – tette hozzá a tiszás képviselő.

Arra a kérdésre, hogy miután a beszervezési dossziék csak február 25-ig kerülnek ki, a jelenleg egy-egy névre elérhető találatok sok esetben nem vetnek-e fel több kérdést, mint amennyit megválaszolnak, Kincse Csongor azt válaszolta, a tegnapi a nyilvánosságra hozatali folyamatnak csak az első lépése volt. „Sok kérdéssel kapcsolatban van egy, a minisztérium által létrehozott kísérő testület, amely az adatok értelmezését segíti. A közmédiában is lesznek olyan műsorok, amelyekből tájékozódni lehet”.