Donald Trump az izraeli katonai segély leállításával kampányolt, úgy, hogy egyben Netanjahunak is segítsen
Az amerikai elnök a Fox Newsnak adott keddi interjújában bejelentette az Izraelnek nyújtott évi 4 milliárd dolláros amerikai katonai segély megszüntetését.
„Eddig 4 milliárd dollárt adtunk nekik – még mindig adunk nekik –, de a finanszírozás az év végén megszűnik” – mondta Trump a konzervatív televízió „Fox & Friends” című kedd reggeli műsorában. Az amerikai elnök azt állította, hogy „Bibi” Netanjahuval hónapokkal ezelőtt megegyeztek a katonai támogatások leállításáról, az ötlet pedig magától Netanjahutól jött. „Izrael egy nagyon virágzó és sikeres ország” – indokolt Trump. „Nincs rá szükségük, és mi nem fogunk fizetni Izraelnek.” Hozzátette, hogy az USA továbbra is segítene, ha kellene, mert mint hangsúlyozta, Izrael “nagyszerű szövetséges. ,,Van egy segítőnk, és az Izrael”, az izraeli haderő pedig ,,félelmetes harci erő”, amely ,,teljes kontrollt” tart fenn a Közel-Keleten.
Nemcsak Izraelnek fájna
Az, hogy Izraelnek ne lenne szüksége az amerikai katonai támogatásra egyszerűen nem igaz, főképp a jelenlegi többfrontos háború kontextusában. Az amerikai kormányzat jelentős külföldi segélycsomagokat nyújt más közel-keleti országoknak – nevezetesen Egyiptomnak és Iraknak –, de a legnagyobb támogatást Izrael kapja. A zsidó állam alapítása óta az Egyesült Államok legnagyobb összesített külföldi segély kedvezményezettje, 1948 óta összesen több mint 300 milliárd dollár (inflációval korrigált) gazdasági és katonai támogatást kapott. Az Egyesült Államok és Izrael közötti jelenlegi biztonsági segélymegállapodás (MOU) 2028-ig évente körülbelül 3,8 milliárd dollárt biztosít Jeruzsálemnek.
Netanjahu korábban valóban beszélt arról, hogy fokozatosan csökkenteni akarja Izrael amerikai katonai segélytől való függőségét, bár ennek esetleges módosításainak ütemtervét és feltételeit nem részletezte.
A MOU megállapodás ugyanakkor azt is előírja, a pénz nagy részét amerikai gyártású fegyverekre kell költeni, többek között ezért is nehezen hihető a megállapodás azonnali megszüntetése, hiszen az amerikai hadiiparra is hatással lenne. Az eddigi tapasztalatok szerint az különösebben nem zavarná Trumpot, hogy egy 2028-ig hatályos szerződést készül felbontani, vélhetően politikai megfontolásból.
Mindent a pártért és a barátokért
A bejelentés időzítése a félidős választások reggelére azt jelzi, hogy mennyire népszerűtlen lett az Izraelnek nyújtott segély mindkét amerikai pártban, eltörlésének meglebegtetésével Trump a bizonytalan szavazók kegyeit is kereshette. Ugyanakkor nem utolsósorban olyan üzenetet is felvillantott, hogy egy „kedves barátja, Bibi” nélküli Izraelt már nem kívánja anyagilag támogatni.
Márpedig Netanjahu kormányzásának vége egyre közelebb kerül. Kedden az Izraelt 19 éven át vezető Netanjahu leváltására szövetkező cionista ellenzék megkezdte a kormányalakítási egyeztetéseket. Az izraeli Központi Választási Bizottság a Likud kérése ellenére november 4-én, szerdán kihirdeti a végleges eredményeket, bár a miniszterelnök pártja úgy gondolja, hogy tovább és mélyebben kellene vizsgálni az állítólagos katari beavatkozás gyanúját, és annak lezárultáig nem szabadna végleges eredményt hirdetni. A választási eredmények közzétételét nem lehet a távozó parlamenti többség beleegyezésétől függővé tenni – közölte Noam Sohlberg, a Központi Választási Bizottság elnöke. A hivatalos eredmény kihirdetése után pedig Jicák Herzog államfő elindítja a konzultációkat a pártokkal, Netanjahu kihívóját, Gadi Eisenkotot pedig 67 kneszet képviselő ajánlja miniszterelnöknek – az arab pártok is -, így minden bizonnyal ő kapja az első kormányalakítási felkérést az elnöktől. Ezt a folyamatot aligha fogja megállítani Trump bejelentése, az elveszni látszó évi 3,8 milliárd dolláros segély réme sem.
A támogatás megvonása nyilván érzékenyen érintené az új kormányra háruló jövő évi büdzsét is, és izraeli sajtóbeszámolók szerint az izraeli védelmi minisztérium és a hadsereg illetékeseit „meglepte” az amerikai elnök bejelentése, amelyről nem volt tudomásuk annak ellenére, hogy állandó párbeszéd zajlik az amerikaiakkal. Megvizsgálják a döntés következményeit, mondták, hangsúlyozva, hogy azok egyelőre nem érték el a szakmai szintet.
Trump többszörösen halandzsázott
Trump a Fox News interjúban azt is állította, hogy 99 százalékos az elfogadottsága Izraelben, és nevetve hozzátette: ,,Ha az amerikaiak valaha megunnának, Izraelbe költözöm, és miniszterelnök leszek.” Ez egy újabb féligazság. Donald Trump Izraelben valóban népszerűbb, mint az Egyesült Államokban, de elfogadottsága nem 99 százalékos. A Jewish People Policy Institute (JPPI) 2026-os izraeli társadalmi indexe szerint az izraeliek 73 százaléka tartja Trumpot átlagon felüli vagy az egyik legjobb elnöknek Izrael érdekeinek szempontjából. Ezen belül 49 százalék gondolja úgy, hogy ő a történelem egyik legjobb amerikai elnöke Izrael számára. A Pew Research Center 2026-os felmérése alapján az izraeliek 66 százaléka bízik Trumpban a világpolitikai kérdések kezelését illetően. A The Times of Israel szerint a Netanjahunak nyújtott nyílt választási támogatása sem hozott automatikus népszerűségnövekedést a miniszterelnök szavazótáborában sem.
Már csak azért sem ennyire egyhangú Trump izraeli támogatása, mert a két szembeálló tábor nagyon eltérően értékeli. A Time Magazin korábbi adatai szerint az izraeli jobboldal szinte egyöntetűen, mintegy 92-93 százalékban pozitívan értékeli őt, míg a baloldalon ez az arány mindössze 21-34 százalék között mozog. A The Jewish People Policy Institute (JPPI) november 2-án, hétfőn közzétett kutatása azt mutatja, hogy a zsidó izraeliek körében lényegesen magasabb a bizalom iránta (73-79 százalék), míg az arab izraeli állampolgárok között csupán 26 százalék.
Gál Mária: Választás Izraelben – A Bibi vagy Tibi dilemma újra aktuális
Ezt is ajánljuk
Hét repülőjáraton volt bombariadó kedden Európa-szerte
Az idei legnagyobb támadást intézte Oroszország az ukrán energiahálózat ellen
Oroszország szabadon kínozhatja foglyait
Bejelentették az amerikai közvetítéssel tartandó újabb ukrán–orosz tárgyalások időpontját
Bombariadó miatt két repülőgép is kényszerleszállást hajtott végre Lengyelországban







