Oroszország szabadon kínozhatja foglyait

Vlagyimir Putyin elnök tavaly szeptember 29-én írta alá a kínzás megelőzéséről szóló Európai Egyezmény felmondásáról elfogadott szövetségi törvényt, amelynek előterjesztését különben ő maga javasolta. Az emberi jogok sorozatos megsértése, a nemzetközi vállalások figyelmen kívül hagyása nem újkeletű gyakorlat Putyin Oroszországában, az Ukrajna elleni totális háború 2022. februári kirobbantása óta pedig minden ilyen irányú vállalást még formálisan sem tartottak tiszteletben. A kínzás elleni egyezmény felmondása azonban a Putyin-rezsim nemzetközi normáktól való eltávolodásának újabb, szimbolikus jelentőségű állomása.

 

Mire kötelezi az egyezmény az aláírókat?

A kínzás elleni 1987-es európai egyezmény az Európa Tanács szerződése. Az ET Kínzás és az Embertelen vagy Megalázó Bánásmód Megelőzésére Létrehozott Európai Bizottsága nem bírósági szervezet, nem egyedi panaszokat bírál el, és nem indít jogi eljárásokat, hanem megelőző funkciót lát el, rendszeres és eseti helyszíni ellenőrzéseket tart a tagállamokban. Korlátlan hozzáféréssel bír, beléphet bármely olyan helyre, ahol szabadságuktól megfosztott személyeket tartanak fogva – börtönökbe, rendőrségi fogdákba, pszichiátriai intézetekbe és idegenrendészeti őrzött szállásokra. Független szakértőkből áll. Tagjai jogászok, orvosok, börtönügyi vagy emberi jogi szakemberek. A látogatások után részletes, ajánlásokat tartalmazó országjelentést küld az érintett kormánynak, engedélyével nyilvánosságra is hozza.

 

Moszkva minden nemzetközi vállalását felmondta már

Oroszország 1996 februárjában csatlakozott az Európa Tanácshoz, 1997 óta tagja az egyezménynek. Az egyezmény lehetővé tette a nemzetközi megfigyelők számára a bejutást az orosz börtönökbe, de ez gyakorlatilag teljesen megszűnt 2022 februárjától, az Ukrajna elleni háború kirobbantásával. És ezt megelőzően sem volt túlságosan hatékony – volt politikai foglyok beszámolói és polgárjogi aktivisták jelentései szerint a kínzás és a megalázó bánásmód széles körben elterjedt az orosz rendőrőrsökön és börtönökben a Putyin-érában (amely 1999. év végén kezdődött) akkor is, amikor még Oroszország az egyezmény részese volt.

Az egyezmény felmondása a gyakorlatban semmilyen új következménnyel nem jár. Az Európa Tanács arra figyelmeztet, hogy a kilépés véget vet az oroszországi börtönök és fogvatartási központok független ellenőrzésének, de az valójában már régen véget ért. Moszkva a vonatkozó törvény megszavazása és az elnök általi aláírása után azonnal leállította az egyezmény végrehajtását. És ez nem is jelent kivételt, hiszen egyetlen olyan megállapodás sem működik a valóságban, amelyet az Európa Tanács keretében Oroszország az előző évtizedekben aláírt.

 

Moszkva talált magyarázatot

A kilépés orosz indoklása szerint az Európa Tanács (ET) akadályozta az ország részvételét az Európai Kínzás és Embertelen vagy Megalázó Bánásmód elleni bizottságban, és mivel nem tudott teljes mértékben részt venni ebben a felügyeleti mechanizmusban, értelmetlenné vált a tagság.

De magából az ET-ből is távozott Oroszország. 2022 február 25-én, az Ukrajna elleni invázió másnapján az ET felfüggesztette Oroszország képviseleti jogait. 2022. március 15-én, miután nyilvánvalóvá vált a közelgő kizárás, Moszkva hivatalosan bejelentette, hogy önként kilép a szervezetből. Az ET Miniszteri Bizottsága az alapokmány 8. cikke alapján március 16-án úgy döntött, végleg megszünteti az ország tagságát. E döntés következményeként Oroszország 2022. szeptember 16-án az Emberi Jogok Európai Egyezményének is megszűnt a részese lenni, ezzel megszüntetve az Emberi Jogok Európai Bírósága joghatóságát. 

Az orosz törvény elfogadása után az európai testület hivatalos állásfoglalásban jelezte, hogy Oroszország – az ET-tagságának felfüggesztése ellenére – továbbra is „szerződő fele az Európa Tanács vonatkozó egyezményeinek”. Az egyezmény szabályai szerint Oroszország kilépése csak november 1-jén léphetett hatályba, egy évvel azután, hogy Moszkva hivatalosan értesítette az Európa Tanácsot a döntéséről.

 

A látszatnak is vége

A hivatalos kilépéssel a látszat is véget ért. A The Moscow Times orosz ellenzéki portál beszámolója szerint –  1998 és 2021 között a bizottság 30 missziót hajtott végre, és mintegy 450 fogvatartási központot keresett fel Oroszország, Moszkva azonban a 23 év során mindössze négy látogatás esetében engedélyezte a jelentések közzétételét. Az ukrajnai háború kitörése után az Európai Kínzás és Embertelen vagy Megalázó Bánásmód elleni bizottság többé nem kapott engedélyt arra, hogy látogatásokat tegyen Oroszországban és fogvatartási intézményeket ellenőrizzen, noha lett volna rá igény. A bejelentések továbbra is érkeztek az Oroszországban, valamint az orosz erők által megszállt ukrán területeken elkövetett kínzásokról és visszaélésekről.

Hogy nem elszigetelt esetekről van szó, az is igazolja, hogy az ENSZ is elítélte az ukrán civilek „szisztematikus” kínzását az orosz megszállás alatt álló Ukrajna és Oroszország területén található fogolytáborokban és büntetőtelepeken. Az ENSZ Emberi Jogi Hivatalának 2025. szeptemberi jelentése arra a következtetésre jutott, hogy az orosz hatóságok „széles körű” és „szisztematikus” kínzásoknak, köztük szexuális erőszaknak vetették alá a civil fogvatartottakat az általuk megszállt ukrán területeken. E jelentés szerint a nyomozók 90 orosz fogva tartott ukrán civil törvénytelen kivégzését dokumentálták, hozzátéve, hogy további 38-an „kínzás vagy bántalmazás, rossz internálási körülmények vagy nem megfelelő orvosi ellátás következtében haltak meg fogva tartás közben”.

De az oroszországi politikai ellenzék is hasonló bánásmódban részesül. A legismertebb orosz emberi jogi szervezet, a Memorial legfrissebb, októberi jelentése, amelyről lapunk is beszámolt – dokumentálva igazolta, hogy az orosz börtönök kíméletlenül szedik áldozataikat.

Jogvédő csoportok arra figyelmeztetnek, hogy a szerződésből való kilépés megszünteti az orosz büntetés-végrehajtási rendszerben fogvatartottak számára fennmaradt utolsó nemzetközi védelmet is.

Szedi áldozatait az orosz elnyomás, csak az Ukrajna elleni háború kitörése óta 69 politikai üldözött halt meg