Bejelentették az amerikai közvetítéssel tartandó újabb ukrán–orosz tárgyalások időpontját
Ukrán, orosz és amerikai tisztségviselők november 10–11-én háromoldalú tárgyalásokat tartanak majd Abu-Dzabiban – jelentette be hétfőn Steve Witkoff különmegbízott. A lépés része a Trump-kormányzat októberben felújított erőfeszítéseinek, hogy megállapodanak ki Oroszország Ukrajna elleni háborújának a lezárásáról.
„Az Egyesült Államok közvetítőként vesz részt az Ukrajna és Oroszország közötti munkaszintű tárgyalásokon november 10–11-én Abu-Dzabiban, elősegítve ezzel Donald Trump elnök küldetését a háború befejezésére – írta Steve Witkoff az X-en. – A megbeszélések középpontjában a háború utáni biztonsági megállapodások, a feszültségcsökkentés, a humanitárius erőfeszítések, valamint a béke felé vezető további lépések állnak majd. Bízunk benne, hogy építeni tudunk a Kijevben, Oslóban és Szentpéterváron elért eredményekre, egy olyan átfogó és tartós békemegállapodás elérése érdekében, amely hosszú távú biztonságot nyújt az eljövendő generációk számára” – fogalmazott bejegyzésében az amerikai különmegbízott.
A Kreml kedden megerősítette Oroszország részvételét az Egyesült Arab Emírségek fővárosában tartandó tárgyalási fordulón. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője telefonos sajtótájékoztatóján közölte, hogy a tárgyalásokon a főtárgyaló Vlagyimir Megyinszkij, Vlagyimir Putyin orosz elnök tanácsadója lesz. A Reuters egy a tervekkel tisztában lévő forrása szerint az Abu-Dzabiba utazó amerikai küldöttség tagja lesz Steve Witkoff mellett Trump veje, Jared Kushner is.
A Kyiv Post beszámolója szerint amerikai tisztségviselők még az abu-dzabi tárgyalások előtt Brüsszelben találkoznak Franciaország, Németország, az Egyesült Királyság, az EU és a NATO képviselőivel, hogy megvitassák Ukrajna biztonsági garanciáit, az újjáépítéshez nyújtandó gazdasági támogatást, valamint Európa háború utáni biztonsági architektúráját.
Witkoff bejelentése hivatalossá teszi azt a diplomáciai kezdeményezést, amely októberben – néhány héttel a félidős amerikai választások előtt – kapott lendületet, miután Washington, Kijev és Moszkva külön-külön is kapcsolatba lépett egymással. Vlagyimir Putyin orosz elnök október 21-én Szentpéterváron fogadta Witkoffot. Találkozójuk után Jurij Usakov, a Kreml külpolitikai tanácsadója közölte: Moszkva kész november 10. körül újraindítani a tárgyalásokat, amelyek központi témája várhatóan az Oroszországra és Ukrajnára vonatkozó háború utáni biztonsági rendezés lesz.
A novemberi találkozó a tárgyalások korábbi három fordulóját követné: kettőt januárban és februárban Abu-Dzabiban, egyet pedig februárban Genfben tartottak. De az akkori megbeszélések nem vezettek átfogó megállapodáshoz, és megszakadtak, miután az Egyesült Államok és Izrael február végén újabb háborút indított Irán ellen, és az egész közel-keleti térségre kiterjedő konfliktus teljesen lekötötte az amerikai diplomácia kapacitásait.
Továbbra is a biztonsági garanciák jelentik a kulcsfontosságú, megoldandó kérdéseket
Witkoff bejelentése kapcsán felidézte Volodimir Zelenszkij korábbi közlését, miszerint Ukrajna olyan amerikai biztonsági vállalásokról tárgyal, amelyek megfelelnek a NATO 5. cikkelyének, előírva a szövetségesek számára, hogy segítséget nyújtsanak bármelyik megtámadott tagállamnak.
Az ukrán elnök egy október 22-i interjúban emellett hangsúlyozta: minden amerikai garanciának az amerikai kongresszus jóváhagyásán kell alapulnia, nem csupán politikai ígéreteken, amelyek egy új kormányzat hivatalba lépésével megváltozhatnak. Kijev három lehetséges biztonsági keretrendszert vázolt fel: a NATO-tagságot, a kétoldalú amerikai garanciákat, valamint egy európai vezetésű „önkéntesek koalícióját”, amelyet Washington támogat. Zelenszkij szerint ezeknek a megoldásoknak ki kell egészíteniük egymást. Az ukrán elnök többször is elutasította a semlegességet vagy az ukrán fegyveres erők korlátozását mint a megállapodás feltételét; érvei szerint egy erős hadsereg fenntartása elengedhetetlen ahhoz, hogy megakadályozzák egy újabb orosz invázió bekövetkeztét.
A Putyin-rezsim eközben arra törekszik, hogy saját biztonsági követeléseit is beemelje a tárgyalásokba. Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes úgy nyilatkozott: a háború utáni biztonsági rendezésnek tartalmaznia kell Ukrajna NATO-csatlakozási törekvéseinek feladását, valamint azt, hogy külföldi csapatok ne tartózkodhassanak ukrán területen.
Ezt is ajánljuk
Iránt megnyertük – jelentette ki kampányzáró beszédében Donald Trump
Kórházat ért orosz légicsapás Harkivban, több tucatnyi ember sebesült meg.
Elégedetlen Donald Trump inflációkezelésével az amerikaiak több mint kétharmada
Légicsapások sorát mérték az oroszok egy zaporizzsjai segélyosztó pontra, legkevesebb 54 ember meghalt
Elkészült az utolsó felmérés, jól állnak a demokraták a félidős választások előtt








