Az ukrán lakosságot nem érdekli Donald Trump fenyegetése

Az ukránok négyötöde úgy véli, hogy Ukrajnának folytatnia kellene az orosz olajfinomítók elleni támadásait, még akkor is, ha az Egyesült Államok csökkenti vagy korlátozza katonai segítségét – ez derült ki egy a Kyiv Post hírportál által október 28-án közzétett közvélemény-kutatásból. A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KIIS) egy jelentésben tette közzé a lakosság energiakimaradásokkal, a háború alatti ellenállással és Ukrajna vezetésével kapcsolatos attitűdjeiről készült felmérés eredményeit. Az intézet elemzése szerint a kérdéssel kapcsolatos hozzáállás nem változott jelentősen az augusztus-szeptemberi adatfelvételük óta, a megújult támadások és az Ukrajnára nehezedő fokozódó nyomás ellenére.

Ebben a legfrissebb  felmérésben konkrétan arra kérdeztek rá, hogy folytassa-e az ukrán haderő az orosz olajfinomítók elleni támadásait miután Washington követeli ezek befejezését, és azzal fenyegetőzik, hogy megvonja az amerikai segítséget, beleértve a hírszerzési információkat és a Starlink támogatását, de Oroszország nem vállal kötelezettséget az ukrajnai energiainfrastruktúra és polgári célpontok elleni támadások leállítására. Ilyen feltételek mellett a válaszadók 80 százaléka mondta azt, hogy támogatja a támadások folytatását, 11 százalékuk állítaná le és 8 százalék nem tudott véleményt formálni.

A válaszadók 76 százaléka  támogatta a fegyveres ellenállás folytatását, még akkor is, ha az orosz támadások miatt a lakosság télen átmenetileg áram, fűtés és csatornaszolgáltatás nélkül maradna. Ezzel szemben a megkérdezettek 15 százaléka  mondta azt, hogy ilyen körülmények között elfogadna bármilyen orosz követelést, még akkor is, ha a feltételek a megadást jelentenék, 9 százalék nem döntött.

Arra a kérdésre, hogy meddig bírják a háborút, 63 százalék azt válaszolta, hogy készek addig folytatni, ameddig szükséges. További 5 szálék szerint körülbelül még egy évig bírnák, míg 21 százalék azt mondta, hogy néhány hónap és hat hónap között. A fennmaradó 11 százalék nem tudott véleményt formálni.

„Az ukránoknak minden nehézség ellenére megvan az akaratuk ahhoz, hogy folytassák az ellenállást, amíg elfogadható eredményt nem érnek el a háborúban” – írta kommentárjában Anton Hrusetszkij, a KIIS ügyvezető igazgatója.

Bejelentették az amerikai közvetítéssel tartandó újabb ukrán–orosz tárgyalások időpontját

Az előzmények

Október 9-én Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy orosz dízelüzemanyag-szállításokról állapodott meg orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal, majd az amerikai pénzügyminisztérium felhatalmazást adott az orosz dízelüzemanyag kereskedelmére, feloldva a korábbi szankciókat. Trump a megállapodást az üzemanyagárak csökkentésének egyik módjaként mutatta be, amit Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és európai döntéshozók is bíráltak.

Trump azt követelte a kijevi vezetéstől, hogy állítsa le az orosz finomítók elleni támadásokat. Egy október 18-i interjúban Zelenszkij elmondta, hogy a finomítók elleni támadások leállítását javasolta további Patriot rakétákért cserébe, amelyekkel megvédenék az ukrán létesítményeket. Az ukrán elnök azt állította, hogy a Trump-adminisztráció késlelteti az Európa által már kifizetett Patriot rakéták szállítását, és korlátozza a műholdas kommunikációt, hogy nyomást gyakoroljon Kijevre.

Október 28-án Hágában tartott beszédében Zelenszkij azt mondta, hogy Trump kész tényként bejelentett tűzszüneti javaslata az energetikai infrastruktúra  kölcsönös megkímélésére azért vallott kudarcot, mert Oroszország továbbra is támadta az ukrán infrastruktúrát, az orosz erők már az amerikai elnök bejelentésének másnapján nagyszabású támadást indítottak az ukrán energetikai létesítmények ellen, ami Ukrajnát válaszcsapásra késztette.

A Trump-adminisztráció jóváhagyta, Ukrajna 500 Patriotot kap az Egyesült Államoktól